Debrecen, Európa-szerte elsőként, a Johannesburgi Művészeti Galéria válogatott remekeit vonultatja fel a látogatóknak a MODEM-ben. A kiállítás az Impressziók címet viseli, és a fő irányvonal mellett a sokszínűség dominál: több mint ötven műalkotás a legkülönfélébb technikákkal, két évszázadon átívelő művészettörténet a hozzájuk kapcsolódó kiemelkedő alkotókkal. Élményanalízisünk.

Mint egy jó ebédnél, ahol a főételt előétel és desszert keretezi, a kiállításon az elégedettség kiteljesedése érdekében az impresszionizmust megelőző és azután következő irányzatok veszik körbe a képsorozatok magját képező darabokat. A tárlat rálátást ad egy folyamatra, elénk tárja a művészek egymásra gyakorolt hatását, akár inspiráció hatására, akár ellenpontként születtek a válaszok az előző korszakok adott műveire, az irányzatok által képviselt vonásokra. Így benyomásaink e téren is teljes egésszé állhatnak össze. Monet, Degas, Picasso, Turner, Bacon és Warhol – csak hogy a legismertebb művészeket említsük – mind valami újat csempésznek a kiállításon addig kialakított képünkbe, gyakran a tőlük megszokott stílustól meglepően eltérő formában. Például ki számítana egy teljes szekcióra, amit a grafikáknak szenteltek?

A kép forrása: www.modemart.hu

Tehát elmondhatjuk, hogy az Impressziók nevéhez hűen erős, változatos, érzékeinket megtelítő, ízes kiállítás. Képről képre vagy alkotóról alkotóra történő elemzése lehetetlen lenne, hiszen egyesével, önmagukban is különálló, teljes értékű, független történetekkel rendelkeznek. Egy kiemelt témája – melyet a mai élettempónk is aktuálissá tesz – a természet közelsége, és annak ránk, emberekre gyakorolt hatása az inspiráció, kreativitás terén.

A természet mint múzsa

Az 1830-as évek előtt sem volt ritka a tájképek születése, de ezek jellemzően műtermekben készültek. Ám a barbizoni iskola egységében tömörülő festők – bár eltérő stílusban alkottak – egyetértettek abban, hogy a táj, a természet önmagában is értékes és érdemes téma, nem csupán különféle jelenetek hátteréül kell hogy szolgáljon. Valamint képeiket a szabadban festették, így az alkotás alanya és az alkotás környezete összeolvadhatott, megadva a lehetőséget a benyomások korlátlan begyűjtésére és ábrázolására. Az impresszionistákra is nagy hatást gyakoroltak, révén nekik egyik legnagyobb eszközül a fény szolgált – a természet gazdag terepe volt annak, hogy kibontakozhasson és formát találhasson a szemlélet, hogy

minden, amit észlelünk, a jelen pillanat hozománya, folyamatos változásban van.

A sok-sok apró színfolt együttesen váltja ki a benyomást, amit a realitás ad. A 21. századba emelve a természet részeként való működés törekvését, mindamellett, hogy mind tapasztaljuk a természetjárás hangulatunkra gyakorolt hatását és ismerjük az egészségünkre kifejtett előnyeit is, úgy tűnik, más szempontból is előnyünkre válhat – akár művészek vagyunk, akár nem.

Ha nincs ihlet, járjunk egyet az erdőben?

Vagy a parkban, a közeli tónál vagy bárhol, a lényeg, hogy a természet vegyen körül és szabad ég alatt legyünk. Kutatások bizonyítják, hogy a természetben eltöltött idő fokozza, növeli a kreativitást. Kognitív téren ez úgy jelenik meg, hogy erősíti a kíváncsiságunkat, megnyitja a potenciált új ötletek megszületésére, és rugalmasabbá teszi a gondolataink áramlását. A természet úgy stimulálja az agyat, hogy az minőségibb, hosszan tartóbb figyelemre lesz képes, ha fókuszálnunk kell egy feladatban. Graham Wallas a kreatív folyamat négy szakaszát különíti el: az előkészítést, a lappangást, a megvilágosodást és a kivitelezést. A természet az első két szakaszra kifejezetten inspirálóan hat. Vagyis adott problémával kapcsolatosan könnyebben gondolunk át információkat, gyűjtünk össze adatokat és teszünk következtetéseket, ha gyakran kimegyünk a természetbe, valamint

segíti annak a szakasznak a produktivitását is, mikor a megoldás épp megszületőben van,

amit feszült várakozás jellemez. A problémamegoldó képességünkre és az ihletettség hiányának megszüntetésére is pozitív hatást fejt ki a természet közelsége. Bár hozzá kell tenni, hogy fontos e hatás eléréséhez, hogy technikai eszközeinket mellőzzük és a természet élvezetének szenteljük az ott töltött időnket! Ez az impresszionista festők esetében még nem jelentett kihívást, de nekünk már ügyelnünk kell rá.

Élményanalízis

Flow – 5/4

A kiállítás megkomponáltsága elősegíti az elmélyülést, de nem engedi az unalom besettenkedését, hiszen a monotonitást megtörik a képek csoportosításának újabb és újabb szempontjai. Több alkalommal is megtekinthető a kiállítás tárlatvezetéssel is, így azoknak, akik szívesebben ismerkednek az alkotások mögött rejlő információkkal hallás útján, lehetőségük van még inkább együtt áramolni az élménnyel, a nekik tetsző módon.

Intenzitás – 5/3

A tevékenység jellegéből fakadóan nem távozunk érzelmileg megrendülten, fizikailag kifárasztva vagy szellemileg leterhelve. Könnyű, művészi érdeklődésünket és érzékszerveinket stimuláló elfoglaltság, ami után még bármilyen feladat vár ránk, lesz elég energiánk. Főleg, mivel az alkotások megóvása érdekében hűvös a kiállítótér, ami ebben a melegben felüdülés, valamint a kiállítás végén megpihenhetünk, hiszen megtekinthetünk egy, a képviselt művészekről és művészeti ágakról szóló vetítést is.

Különlegesség – 5/5

Egyrészt a kiállítás darabjai egészen Dél-Afrikából érkeztek, gondos és hosszantartó előkészületek árán, és Európában egyedül Debrecenben tekinthető meg a kiállítás. Másrészt pedig a már említett sokszínűség az alkotók, irányzatok, stílusok és használt technikák, témák között nagyon összetett, átgondolt, érzékkel és szívvel felépített kiállítássá teszi az Impressziókat, amin végighaladva beteljesülten, elégedetten távozhatunk, számtalan benyomás keveredésével.

Inspiráció – 5/5

Annyi művész munkásságának szemelvényével találkozhatunk a kiállításon, hogy biztosan felkelti majd több festő is az érdeklődésünket, hogy jobban utánanézzünk életüknek, alkotásaiknak. A témákat tekintve a portrék mögött rejlő magánéleti történeteken, valamint társadalmi kérdéseken, illetve a természet és ember viszonyán is eltűnődhetünk.

Megoszthatóság – 5/4

A kiállításra ellátogathatunk a családunkkal, a barátainkkal vagy akár a munkaközösségünkkel. Fényképeket is készíthetünk vaku nélkül. Izgalmas beszélgetések felvezetőjeként szolgálhat a kiállítás egy-egy darabja is. Bár egy részében csak saját magunk élménye lehet, hiszen vannak olyan impressziók, amelyeket szavakkal átadnunk nem lehetséges – hibátlanul biztosan nem –, így egyedi megélésünk megmarad magunknak.

Összegezve azoknak ajánljuk, akik:

  • érdeklődnek a képzőművészet és a művészettörténet iránt;
  • szeretik, ha sok szempont, kategória, csoportosítás és téma színesít egy élményt;
  • egyedülálló kulturális kikapcsolódásra vágynak.

A kiállítás szeptember 23-áig megtekinthető.

 

Felhasznált szakirodalom: Atchley, R. A., Atchley, P., Strayer, D. L. (2012). Creativity in the wild: improving creative reasoning through immersion in natural settings. Public Library of Science ONE, 7, (12). Plambech, T., van den Bosch, K. (2015). The impact of nature on creativity A study among Danish creative professionals. Urban Forestry & Urban Greening, 14, (2), 255-263.

•••

Nézz a világra Pszichológus Szemmel! A Mindset Pszichológia formabontó rovatában az általunk megalkotott, tudományos alapokon álló módszer, az élményanalízis segítségével egy új látásmódot kívánunk átadni az olvasóknak. Szeretnénk, hogy cikkeink által mindenki könnyedén megtalálhassa a hozzá illő tevékenységet, amit így tudatosabban és mélyebben átélhet. A Pszichológus Szemmel rovatnak köszönhetően kitágítható a világról alkotott képünk horizontja. Az általunk kidolgozott élményanalízis módszertanának elméleti összefoglalója itt, dimenzióinak ismertetője pedig itt olvasható.