Pszichológus Szemmel – Bödőcs Tibor, Kőhalmi Zoltán és az elhárító mechanizmusok

Hangulatos fények, finom illatok, kényelmes székek és az elmaradhatatlan nevetés. Röviden összefoglalva ilyen egy Dumaszínházban eltöltött este. Bödőcs Tibor és Kőhalmi Zoltán előadásán jártunk. Élményanalízisünk.

„Nagyapám minden este magyaros tapas tálat evett, és még csak nem is tudott róla” – kezdte műsorát Kőhalmi Zoltán. Ez egy belsős poén volt, hiszen, aki hamarabb érkezett kicsivel, hogy kényelmesen vacsorázhasson a műsorok előtt, láthatta, hogy az étlapról rendelhető „magyaros tapas tál”. Ami bizony kolbászból, szalonnából, hagymából és hasonló finomságokból tevődött össze. Kőhalmi a hétköznapi életből merített vicces történeteket, emellett még az evolúciós pszichológia témakörét is behozta. „Vásárlási szokásokat tekintve manapság ugyanaz a helyzet, mint anno a vadászó-gyűjtögető társadalomban. A nők órákig válogatnak, a bogyók vagy ruhák között, míg a férfiak gyorsan lelőnek/megvesznek mindent, hogy még aznap meglehessen enni. Képzeljük csak el, mi lett volna, ha a férfiak órákon át válogattak volna a megfelelő vad kiválasztásához” – mesélte Kőhalmi.

Kitért a szakmákra is, mégpedig abban a tekintetben, hogy vannak olyanok, amelyek évezredek óta nem változtak, mint például a testnevelő tanárság, benzinkutasság, papság vagy a hentesség. Vicces lenne, ha a hentesnek évente újra kéne tanulnia mondjuk egy marha feldarabolását. Kőhalmi szerint a tesitanár ugyanolyan, mint egy benzinkutas, csak éppen veled mosatja le a szélvédőt és még méri is az időt mellé. Ám vannak szakmák, ahol bizony holtig kell tanulni, mint például az informatikusi vagy a pszichológusi hivatás. Szerinte a gyerekek még mindig nem azt a pályát választják, ami őket érdekli, hanem ami a szüleiket, vagy amik a szüleik akartak lenne anno.

Bödőcs Tibor és a hétköznapi élet rejtelmei

Az elmaradhatatlan közéleti poénok után Bödőcs Tibor is a hétköznapi élet rejtelmeit fejtegette. Beszélt Búcsúszentlászlóról és a kocsmai életről, amely szintén védjegyei közé tartozik. Valamint a gyermekeivel való küzdelmes, de annál boldogabb életéről. Komikus jelenetként ábrázolta az esti altatás nehézségeit és a reggeli energiabomba gyerekeket. „A gyerekekben annyi energia van, hogy te kötnéd be a cipőjét, ő meg javában Ozorán érzi magát” – fejezte ki magát Bödőcs.

 A humor jótékony hatása

Számos kutatást találhatunk a nevetés, mosolygás gyógyító hatásáról. Mindenki ismerheti azt az érzést, hogy mennyivel jobb egy olyan emberrel beszélgetni, aki mosolyog ránk, mint egy mogorvával. Egy boltba is jobb kedvvel lépünk be, ha ránk mosolyogva üdvözölnek minket. Mi most a humor pszichológiai védőfaktorát emelnénk ki. Már Sigmund Freud is megfogalmazta az elhárító mechanizmusok fogalmát, ám ő még védekezésként tekintett rájuk: „A védekezés az ego küzdelme a fájdalmas vagy elviselhetetlen gondolatokkal vagy érzésekkel szemben.” Lánya, Anna Freud volt az, aki már egy pozitívabb képet festett erről a fogalomról, kiemelte a környezethez való alkalmazkodás fontosságát, és azt, hogy ezek a mechanizmusok nem feltétlenül patológiásak. Sőt,

bizonyos helyzetekben nagyon is adaptív,

ha mondjuk kicsit eltereljük a figyelmünket egy hatalmas problémáról annak érdekében, hogy később erősebb lelkiállapotban tudjunk megküzdeni vele. Anna Freud definíciója az elhárító mechanizmusokról: „Azon tudattalan stratégiák, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek; nem változtatják meg a stresszhelyzetet, csak azon módosítanak, ahogy a személy a stresszhelyzetről gondolkodik vagy ahogy észleli azt.” Ekkor a humor még nem szerepelt ezek között a mechanizmusok között. Később fogalmaztak meg érettebb és kevésbé érettebb megküzdési formákat, amelyek között a humor magasan érettnek (Vaillant, 1971) és adaptívnak (DSM-IV szerint) számít. Vaillant úgy fogalmaz a humorról, hogy

nagy érzelmi nyomás alatt nem vesszük komolyan magunkat.

Ezzel kicsit eltávolíthatjuk a problémát magunktól, feloldhatjuk a feszültséget magunkban, vagy akár másokban is. Képzeljük el, hogy mondjuk lerobban a kocsink, vélekedhetünk erről negatívan, szitkozódhatunk, de akár viccesen, humorosan is felfoghatjuk, és megoldhatjuk a helyzetet. Természetesen nem mindig jó a humor mögé bújni, de sokszor könnyíthet egy helyzet súlyán. Az érett énvédő mechanizmusok segítségével képesek leszünk kihozni a legtöbbet az adott szituációból, saját magunk építésére fordítani az átélt fájdalmakat, nem eltorzítani a valóságot, hanem annak minden egyes részletével meg fogunk tudni küzdeni. Tehát, humorra fel! Nevettessük meg szeretteinket és magunkat is, ha pedig ez nehezen megy, látogassunk el egy Dumaszínházas estre!

Élményanalízis

Flow:− 5/3

Vannak helyzetek, amikor azon kapjuk magunkat, hogy csak nevetünk már egy jó ideje. Könnyen bele lehet kerülni egy flow-szerű állapotba. Ugyanolyan arcon csapásként érhet minket a humor fonalának elvesztése, mint a flow-csatornából való kikerülés. A fókusz megtartása, az előadók gondolatmenetének követése nem egyszerű feladat. Azonban ha ez sikerül, akkor flow-élményhez hasonlót élhetünk át, miközben remekül szórakozunk.

Intenzitás:− 5/5

Kétség nélkül intenzív élmény. Folyamatosan jönnek a poénok. Míg az egyiken kuncogsz magadban, amikor már jön a következő, ami ledönt a székről.

Különlegesség:− 5/4

Úgy gondolod, hogy láttál pár Showder Klub részt, és már ismered is az adott előadó minden poénját? Akkor látogass el egy Dumaszínházas estre, amely biztosan eltérít ettől a gondolattól. Olykor-olykor megismétlődik egy-egy vicces történet – ezért érdemes több humorista estjére is elmenni –, azonban ezek élőben még jobban betalálnak, továbbá rengeteg olyan poén sül el, amely felvételeken soha. Emellett láthatjuk, érezhetjük a humorista összes rezdülését.

Inspiráció:− 5/4

A nevetés, ahogy azt korábban is írtuk, felszabadító jelleggel bír. Ebben az állapotban könnyebben jönnek elő új ötletek, olyan témák, amelyek máskor eszünkbe sem jutnának. Ezt segíti az is, hogy a humoristák egyes történetei olyan helyzet tréfás elemeit emelik ki, amelyek bárkivel megtörténhetnek, ezért azonosulni is könnyen lehet velük.

Megoszthatóság:− 5/4

Első randi, csapatépítő, családi kikapcsolódás – talán nincs olyan ember a környezetünkben, akivel ne tudnánk előadást választani, ami témában és az előadó személyében ne passzolna minden érintetthez. Az élmény bárkivel megosztható, azonban ennek átadása már kevésbé megvalósítható, ahogyan ezt mi is éreztük a cikk megírása közben. Hiszen a poénok nem ugyanúgy sülnek el írásban, kontextusból kiragadva nem ugyanolyan ütősek, illetve a tökéletesen felépített darabok egyes elemei nem mindegy mikor és hol hangzanak el.

Összegezve, azoknak ajánljuk, akik:

• igényes szórakozásra vágynak és szeretnék kiereszteni kicsit a gőzt,
• szeretnének egy jót vacsorázni a humoros műsorok előtt,
• szeretnék átélni ezeket a poénokat, még viccesebb formában, mint ahogyan azt mi meg tudtuk fogalmazni.