A Pszichológus szemmel rovat következő szegedi állomásán, a Móra Ferenc Múzeumban jártunk. Látogatásunk apropója a legújabb kiállítás volt, amely az „Évmilliók urai” címet viseli. A Móra Ferenc Múzeum nemcsak a szegedi látkép egyik legautentikusabb pontja, de állandó és időszakos programjaival várja a látogatókat. Az Évmilliók urai – ahogy az a nevéből is sejthető –, a dinoszauruszok, amik nemcsak a fiatalabb, de az idősebb közönség számára is tartogatnak érdekességeket. Vajon van valami pszichológiai háttere ennek a rajongásnak? Ennek is utánanézünk. Élményanalízisünk.
Ha Szegeden teszünk egy sétát, előbb vagy utóbb biztosan eljutunk a Tisza-parton található Móra Ferenc Múzeumhoz. A belváros egyik frekventált helyén (a folyópart közvetlen közelében) alapították 1883-ban, a környéket pedig éttermek, szórakozóhelyek ölelik körbe. Az épület maga összetéveszthetetlen része a városképnek, de nemcsak kiállítások, hanem történészi kutatómunkák regionális központja is. „Komoly régészeti, néprajzi, irodalomtörténeti, történettudományi, természettudományi és numizmatikai kutatómunka folyik a Kultúrpalota falai között” – írja a múzeum Wikipedia oldala.
A kiállítás a dinoszauruszokra fókuszál és az Egyesült Államokból érkezett Magyarországra. A szervező Don Lessem – aki neves szakértője is a témának –, nemcsak a tudományos életben remekel, de a popkultúrában is adott már tanácsokat az őshüllőkkel kapcsolatban. A Jurassic Park és a Dínó (Disney film) egykori tanácsadója, sőt még egy fajt is elneveztek róla, a Lessemsaurust.
Az idei szezonra tervezett program egyébként nem csak a témaválasztás szempontjából lehet telitalálat, ugyanakkor a körülötte folyó marketing is igazán hatásosra sikeredett. Ezt a helyi lakosság megtapasztalhatta, ha a múzeum környékén sétált. Az épület előtt három dinoszaurusz, két Sauropoda és egy Triceratopsz csalogatja a látogatókat. A korábban arra tett sétáink alkalmával pedig általában ugyanazt tapasztaltuk: valaki mindig fényképezkedett az évmilliók letűnt uraival, vagy éppen kisgyermekes családok jöttek fel és le a lépcsőkön. Fontos tudni, hogy a dinoszauruszok élethű méretben és belső robotikával ellátott kiállítási darabok, vagyis mozognak és kifejezetten valósnak tűnnek a lehetőségekhez képest.
Van-e valamilyen mögöttes pszichés mechanizmus a dinoszauruszok iránti rajongást illetően? Alapvetően a legfiatalabb korosztályra jellemző ez a jelenség, és valljuk be, ha nem mi magunk, akkor a környezetünkben biztos volt legalább egy személy, aki kedvelte őket. Azonban ezek nemcsak a dinoszauruszok speciális tulajdonságaiban, hanem abban a faktorokban is gyökereznek, amelyek kielégítik a jellemzően 2-6 éves korosztály megismerés iránti igényeit: ez az időszak megfeleltethető Piaget kognitív fejlődést leíró modelljében található műveletek előtti szakasznak, melynek során óriási mennyiségű információ kerül feldolgozásra (Piaget, 1971). A rajongás okára egy 2007-es tanulmány reflektál, amelyből megtudhatjuk, hogy a gyermekek élménykeresési igénye nagyon magas és igencsak flexibilis (DeLoache et al, 2007). Ebből következik, hogy nagy mennyiségű, különböző információ befogadására képesek, azonban a fókusz legalább ilyen gyakran változik is, egyszerűbben tehát: hamar megunnak bizonyos dolgokat. Egyes esetekben azonban éppen ezzel ellentétes tendencia is mutatkozhat, ugyanis egy-egy témával kapcsolatban nagyon mélyen és kitartóan képesek információt összegyűjteni. Bármelyik két típus lesz végül meghatározó, idővel mindkét esetben elhalványul az erre az életszakaszra jellemző élménykeresési és érdeklődési tendencia (Zuckerman, 2008). Felnőttkorra nem véletlenül tűnnek el, ugyanis itt már a kognitív funkciók javarészt más jellegű „munkára” koncentrálnak.
A rajongás tárgyát tekintve csakugyan vannak általános ismertetőjegyek:
- a téma minél több fantáziát kíván, annál biztosabb az iránta való érdeklődés,
- a téma valamilyen fizikai vagy gondolati síkon mégis kapcsolható és beilleszthető legyen a valóságba,
- a téma jellegéből adódóan legyen heterogén, mégis valamilyen szempontból azonos tematikát kövessen (pl.: autók, dinoszauruszok, vagy a közkedvelt Pokemonok),
- a téma könnyedén megosztható legyen a környezettel.
Azt látjuk tehát, hogy a dinoszauruszok beilleszthetők ebbe a képbe, ezzel párhuzamosan végiggondolva pedig minden más, hasonló jellegű tárgy vagy történet alkalmas a rajongás kiváltására fiatal korban. Hogy lehet, hogy a kognitív figyelem és az élet ügyes-bajos dolgai ellenére néhány felnőttet még ma is megmozgatnak nemcsak a dinoszauruszok, de ugyanúgy az autók vagy a vonatok is? Egyszerűen azért, mert az információéhség, az érzelmi elköteleződés és az élménykeresés ezen a kritikus időszakon túl is hatással lehet a fejlődésre, és nem tűnik el nyomtalanul. Vagyis elsődlegesen a hobbi és az érdeklődés – még ha esetleg a gyermekkorból is indult –, nem nevezhető patológiás esetnek vagy függésnek. Ehhez más jellemzőknek is fenn kell állniuk.
Gondolatban visszatérve az épületbe, rögtön találkozhatunk az első dinoszauruszokkal, majd kövületekkel, amelyek között csontokat, tojásokat is találhatunk. A kiállításban külön figyeltek arra, hogy ne csak a kiállítási tárgyakról legyenek elhelyezve információk, hanem érdekességek és elgondolkodtató dolgok is helyet kapjanak a kiállítási darabok mellett. Ezek az érdekességek gyakran vonnak párhuzamot a mostani korral vagy magával az emberrel.
Ezt kifejezetten jól teszik, hiszen a világról szóló, korábban tapasztalt információink remek összehasonlítási alapot biztosítanak a megértési folyamatban. Például külön felhívják a figyelmet a testméret és a testhez tartozó agy mérete közötti összefüggésre: arányaiban minél nagyobb a testhez mérten az agy, vélhetően annál intelligensebb az adott élőlény. Azonban képzeljünk el egy 10-12 méteres hüllőt, amelynek egy golflabda méretű agya van! Az ember esetében éppen fordított a helyzet:
a testünk méreteihez képest hatalmas aggyal büszkélkedhetünk, természetesen ez meg is látszódik a szellemi teljesítőképességeinken is.
A dinoszauruszok esetében nem feltétlenül hihetünk az olyan popkulturális elemeknek sem, melyeket többek között a világhírű Jurassic Park is bemutat. Megtudtuk, hogy a klasszikusan Velociraptornak bemutatott faj valójában nem a valódi nevezéktanban szereplő Velociraptor. A filmben bemutatott, az emberhez mérten igazán nagy méretű élőlényekhez képest inkább egy nagyobb pulyka méreteivel vetekedtek ezek az állatok. Sok embernek az is újdonságként hathat, hogy toll boríthatta a dinoszauruszok testét. Tehát kiegészítő információk nélkül sem maradunk az életvitelüket illetően.
Azonban nemcsak élethűnek megalkotott dinoszaurusz replikákat, hanem csontvázakat is megtekinthetünk, ahol azzal szembesülünk, hogy mi magunk – mint mindenható ember –, mennyire aprók vagyunk a Föld egykori urai mellett. A pszichológia szempontjából az önmagunkról és a környezetünkről való gondolkodás erősen megjelenik a kiállítás során. Hogyan dolgozott az evolúció mindaddig, hogy eljusson a Tyrannosaurus Rextől az emberig? Joggal gondolhatjuk, hogy mi is csak egy állomás vagyunk a történelemben.
A kiállítás kifejezett figyelmet fordít a legkisebbekre is. Remek lehetőséget biztosítanak arra, hogy játékkal töltsék el az időt, amíg esetleg a szülők olvasnak az információk között. Sőt! Egy kiállítási darabra is felszállhatnak „dinoszaurugólni”! Ebből kifolyólag családi programként is kiváló eseményt állítottak össze a Móra Ferenc Múzeumban. Ettől függetlenül ne gondoljuk azt, hogy csak a gyermekeknek szól ez a kiállítás. Ugyanúgy van mit nézni az idősebbeknek is, emellett pedig párhuzamosan látogathatók az állandó kiállítások bizonyos elemei is. Vagyis nemcsak a dinoszauruszokat, de a dél-alföldi tanyakultúra és az emberré válás sok fontos momentuma is megtekinthető a Móra Ferenc Múzeumban.
Élményanalízis
Flow – 5/4
A dinoszauruszok körülbelül 150 éve uralják a legtöbb ember fantáziáját rövidebb-hosszabb időre. A biológia iránt érdeklődők ugyanúgy kapnak érdekes információt, mint azok, akiket inkább a történelem és a régmúlt korok foglalkoztatnak. Itt nagyon fontos, hogy tudjuk használni a fantáziánkat, így biztosan kizárjuk a külvilágot is egy darabig.
Intenzitás – 5/3
Ez a skála közepén helyezkedik el, ugyanis a kiállítás alatt fizikai aktivitást nem hajtunk végre, ennek ellenére a fantáziánk erősen igénybe lesz véve, ha el akarjuk képzelni a kiállított állatokat a valóságban, vagy ha csak szembesülni akarunk azokkal a monumentális méretekkel, amivel rendelkeztek ezek az állatok.
Különlegesség – 5/5
Abszolút különleges lehetőséget biztosít Szegeden ez a kiállítás. Az Egyesült Államokból érkezett Szegedre, így a helyi lakosság számára biztosan különleges kikapcsolódást jelent.
Inspiráció – 5/4
Az inspiráció tekintetében vélhetően a fiatalabb korosztály lesz kiemelt fókuszban. A legtöbb óvodás korú vagy kisiskolás átesik egy dínós korszakon, ami megjelenik a játékaikban és a kreatív alkotó folyamatokban is. Ezt tapasztaltuk a játszósarok rajzolós állomásán is. De úgy tűnik, sok felnőtt még ma is magával hordozza ezeket a régi emlékeket.
Megoszthatóság – 5/3
Közösségi élményként foghatjuk fel, hogy csoportosan végigjárhatjuk a kiállítást. Ettől függetlenül vegyük figyelembe, hogy egy kiállítás nem arról szól, hogy csapatmunkát végzünk.
Összegezve azoknak ajánljuk akik:
- kedvelik a dinoszauruszokat,
- érdeklődnek a letünt korok iránt,
- egy időszakos, mégis különleges kiállítási élményre vágynak
Köszönjük a részvételi lehetőséget a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak!
Források:
Casey, B. J., Tottenham, N., Liston, C., & Durston, S. (2005). Imaging the developing brain: what have we learned about cognitive development?. Trends in cognitive sciences, 9(3), 104-110.
DeLoache, J. S., Simcock, G., & Macari, S. (2007). Planes, trains, automobiles--and tea sets: Extremely intense interests in very young children. Developmental psychology, 43(6), 1579.
Piaget, J. (1971). The theory of stages in cognitive development.
Zuckerman, M. (2008). Sensation seeking. The International Encyclopedia of Communication.