Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. Az első osztályos természetismeret órák egyik legelső szabálya, ami könnyedén segített minket az ízelt lábúak kategorizálásban. Gondoljunk hasonlóan az egyik legizgalmasabbnak számító kórképre: a pszichopátiára! Vajon tényleg igaz lehet, hogy nem minden bűnöző pszichopata, de minden pszichopata bűnöző lenne? Talán nem meglepő, de nem ilyen egyszerű a helyzet! Ismerjük meg a sikeres pszichopaták világát!

A nem minden bűnöző pszichopata mondatrésszel könnyedén egyetérthetünk, hiszen számtalan olyan személy kerül börtönbe, akikre nem illenek a pszichopátia szinte már mindenki által ismert jellemzői. Az utca embere is könnyedén felsorolja a filmekből oly jól megismert vonásokat: empátia, szorongás, bűntudat, őszinteség, szégyenérzet hiánya; felelőtlenség; egocentrizmus; vonzó, felületes báj; manipuláció; normák megszegése. Azonban az már korántsem olyan egyértelmű, hogy minden pszichopata bűnöző lenne. A filmek, dokumentumfilmek többnyire hidegvérű gyilkosokként, erőszaktevőkként mutatják be számunkra ezt a személyiségkonstrukciót. A pszichopátiával foglalkozó szakemberek azonban egyre több figyelmet szentelnek a pszichopaták egy másik kasztjának, az úgynevezett sikeres pszichopatáknak.

Mi számít sikernek?

Amit ma a pszichopátiáról tudunk, főképp elítéltek személyiségvizsgálatából ered, sok-sok éven keresztül a pszichopátia és a kriminalitás kéz a kézben járt. A kétezres évek vége felé vetették fel a szakemberek azt a gondolatot, hogy valójában a pszichopaták nagy része él és virul a nagy világban anélkül, hogy valaha is börtönbe kerülne. Sőt, a szakmai elitnek számító vagy vezetői beosztásban lévő pozíciókban gyakrabban megtalálhatók. A sikeres pszichopaták a pszichopátia alapvető jellemzőivel bírnak, de mégis képesek úgy kihasználni az őket körülvevő embereket vagy rendszereket, hogy elkerüljék a büntetést és/vagy valamilyen társadalmilag elfogadott tevékenységen keresztül kamatoztatják a személyiségük kínálta lehetőségeket. A kutatók magasan funkcionáló pszichopátiának is nevezik őket.

A legtöbb kutatás azt igazolja, hogy a sikeres pszichopaták esetében egyes pszichopátiás vonások alacsonyabb mértékben, míg mások magasabb mértékben jellemzőek. Például lehetnek szörnyen manipulatívak, érzéketlenek és szinte egyáltalán nem szoronganak, miközben kevésbé felelőtlenek. Kevin Dutton brit pszichológus szerint azonban egy dologban hasonlítanak, mégpedig a karrier út kiválasztásában. A legtöbb magasan funkcionáló pszichopata vezető pozíciókat tölt be, ahol könnyedén sikerhez vezet karizmájuk, könyörtelenségük és vakmerőségük. Az is előnyükre válik, hogy logikusan gondolkoznak, képesek rendet tartani és pillanatnyi döntéseket hozni még krízishelyzetben is. Kevésbé veszik számításba mások érzéseit, ami szintén segíti a döntéshozást. Emellett a stresszel kapcsolatos immunitás sem hátrány. Ezek alapján nem is meglepő, hogy főképp vezető beosztásban dolgoznak.

A magasan funkcionáló pszichopaták adaptívabban képesek szublimálni a pszichopátiából fakadó negatív karakter jellemzőket.

A pszichopata HŐS?!

Talán a sikeres pszichopata kifejezést, még úgy ahogy, de beveszi a főként ebben a témakörben gyilkosokra asszociáló elménk. Ám a helyzet még tovább fokozható! David Lykken genetikus és pszichológus professzor szerint a hősies magatartás és a pszichopátia egyes jegyei egy genetikai ágból származhatnak. Jeremy Johnson amerikai üzletember és milliomos esete jól példázza az alábbi felvetést. A 2010-ben Haitit sújtó óriási földrengés után Johnson hatalmas médianyilvánosság előtt saját helikopterén gyermekeket mentett az övezetből. A helikopteres mentőakciói nem voltak egyediek, több államban mentett meg szorult helyzetbe került túrázókat is. Mindemellett később kiderült, hogy hősünk mentőakciók helyett manapság inkább bűnügyi vádakkal néz szembe. A pénzmosás és csalás mellett kétszázhetvenöt millió dollárt csalt ki áldozataitól hitelkártya csalásokkal. Az anekdoták mellett több kutatási eredmény is bizonyítja Lykken felvetését. Egy közelmúltban végzett kutatás során a hősies viselkedést elájult idegen újraélesztéseként vagy idegenek közötti verekedés feloszlatásaként értelmezték. Eredményeik szerint a szorongás, a félelem és nyugtalanság hiánya, a kockázatvállalási hajlandóság és a stresszre adott gyengébb reakció prediszpozicionálja a hősies viselkedést.

Merre tovább?

Mivel egyre nagyobb figyelmet kap a sikeres pszichopaták vizsgálata, egyre több kritika is éri a koncepciót. Több kutató megkérdőjelezi a relevanciáját a pszichopátia adaptív jellemzőinek, hiszen a pszichopátia alapvetően egy pszichés rendellenesség. Ennek ellenére más kórképeknél is, mint például a bipoláris zavarnál, kiemeltek az ezt kutatók olyan figyelemre méltó, sikeres jellemzőnek nevezhető vonásokat, mint a nagy fokú kreativitás és kreatív törekvés, akár a művészetekben, de a tudományos területeken is. Amellett azonban nem mehetünk el, hogy a kórkép vizsgálata főképp deviáns populáción történt meg az évtizedek során, ami tovább nehezíti a személyiségkonstrukció mélyebb és többoldalú vizsgálatát.

Mindemellett természetesen a cikk célja nem az altruista ismerőseink vagy saját főnökünk azonnali pszichopatává nyilvánításának elősegítése. Sokkal inkább a figyelemfelhívás arra, hogy egyes kórképeknek és személyiségkonstrukcióknak mennyi árnyalata és oldala van, ami nem feltétlenül a végletekig maladaptív.

Nem minden pszichopata vezető, de nem is minden vezető pszichopata!