Rajzvizsgálati módszerek a coachingban

Előfordulhat egy coaching ülés során, hogy a szavak már nem elegendők, a kliens nem tudja magát kifejezni, és mindkét fél úgy érzi, hogy a folyamat nem halad előre. Annak érdekében, hogy szakemberként ne rekedjünk meg ilyenkor, érdemes eszköztárunkat gazdagítani, és olyan kreatív módszerek elsajátításán dolgozni, melyek szavak nélkül is képesek megnyitni a kliensünket. Cikkünkben két rajzvizsgálati módszert mutatunk be, melyek nemcsak egy terápia során használhatók, hanem egy-egy coaching ülésbe is beépíthetők.

A rajzvizsgálati módszerek nagy előnye, hogy tudattalan tartalmakat képesek előhívni, segítségükkel gyakran azt is ki tudjuk fejezni, amit jelenlegi helyzetünkben nem tudunk szavakba önteni. Gyakran használják őket a gyermekekkel való munka során, hiszen ők sokszor még tényleg nem rendelkeznek azzal az eszköztárral, amivel ki tudják fejezni önmagukat, azonban felnőttekkel is nagyon hatásos lehet a rajzokkal való munka. A képi ábrázolásainkban megjelennek a belső képeink, az egyén sajátos szimbolikája, ráadásul ezek a képi elemek erőteljesen dolgoznak bennünk az ülések után is. Az alább bemutatott rajzvizsgálati módszerek a megfelelő értelmezés elsajátításával, illetve alapvető képi kifejezés és szimbolikai ismeretekkel nagyszerűen beépíthetők a coaching folyamatba. Segítségükkel gyorsabban és hatékonyabban láthatunk rá a kliens kapcsolataira, céljaira, vágyaira stb. Általában maga a rajzolás egy alkalmat vesz igénybe, a közös értelmezés azonban több ülést is lefedhet – hatása pedig ennek megfelelő.

A színkulcs teszt

Ez a módszer nem a színek univerzális jelentésére, hanem az egyén egyedi értelmezésére épít. A teszt több részfeladatból áll, melyekből egy coaching ülés során is érdemes többet is elvégeztetni, hiszen így ad átfogó képet és megbízható eredményt a módszer. A klienst már önmagában a tesztfelvétel is elgondolkodtathatja és felismerésekre vezetheti. Legnagyobb előnye, hogy

olyan nagy mennyiségű információhoz juthatunk, melyet más módszerrel ilyen rövid idő alatt képtelenség lenne feltárni.

A coaching során is használatos színkulcs-tesztet Alvernaz-Nagy Judit alkotta meg.

A tesztfelvételhez a legjobb, ha egy 18 darabos színes ceruza készletet használunk, mivel ennyi színnel az ember képes differenciálni belső világát, ugyanakkor el is tudja különíteni a színeket.

A teszt többek között a következő alfeladatokból épül fel:

• Színek kipróbálása: megkérjük a klienst, hogy tesztelje a színeket, rajzoljon velük bármit, amit csak szeretne.
• Testséma: a feladat a test ábrázolása különböző színek használatával.
• Színpreferencia: megkérjük a klienst, hogy a lap egyik oldalán jelezze azokat a színeket, melyek tetszenek neki, másik oldalon pedig azokat, melyek nem.
• Önéletrajz színekkel: adunk egy diagramot a kliensnek, és megkérjük, hogy ábrázolja az egyes életszakaszait úgy, ahogyan azokat megélte.
• Kapcsolataim: a legfontosabb kapcsolatokat kell ábrázolni az egyes életszakaszoknak megfelelően. A lap középvonala felett kell ábrázolni a pozitív kapcsolatokat, a középvonal alatt a negatívakat és középen a semlegeseket.
• Életem fontos területei: színes vonalakkal kell ábrázolni különböző, előre megadott életterületeket, például párkapcsolati elégedettség, testi egészség, önmagammal kapcsolatos elégedettség, munkával való elégedettség, életerő stb.
• Egyedi hívószavak: a vizsgálatvezető megfogalmaz olyan kulcsszavakat, melyek az ülések során kulcsfontosságúak, „van velük munka”. Ezeket felíratja a klienssel a papír egyik oldalára, majd megkéri, hogy rendeljen mindegyikhez színeket (egyet vagy kettőt).
• Standard hívószavak: általános hívószavak (például barátság, magány, szorongás, apa, anya, én, hangulatom az elmúlt időben stb.), melyek előre meg vannak adva, a feladat az előzőhöz hasonló.

Az értelmezés során fontos kiemelni, hogy nem a vizsgálatvezető feladata, hogy értelmezze a rajzokat, hanem sokkal inkább fontos, hogy maga a kliens fedezze fel az összefüggéseket. A coach irányítja az értékelést, kérdéseket tesz fel, de ritkán nyilvánulhat meg szakértői szerepben. A következő kérdésekre érdemes fókuszálni: Mely színek fordultak elő a leggyakrabban? A különböző alfeladatokban, az azonos színjelölések között milyen összefüggések vannak? Törekedjünk arra, hogy ne mi adjuk meg a magyarázatot arra, hogy az egyes színekkel jelölt részek, fogalmak miért tartoznak össze, hanem a kliens jöjjön rá. Az önéletrajz és a kapcsolatok résznél már maga az externalizáció, a rajzolás is hatásos, fontos összefüggésekre derülhet fény. Azt is érdekes lehet megfigyelni, hogy maradtak-e olyan színek, melyeket a kliens nem használt fel sehova („elfojtott színek”). Megkérhetjük, hogy ezekhez ő rendeljen hívószavakat. Minden esetben törekedjünk arra, hogy a helyzethez szabjuk a feladatot, a megfelelő hívószavakkal dolgozzunk.

Az élettér teszt

A következő módszer középpontjában az emberi kapcsolatok állnak. Az instrukció szerint a kliensnek egy A4-es lap közepére (fektetett állásban) egy nagyjából 2 cm átmérőjű kört kell rajzolnia. Ez szimbolizálja őt. Ezután ábrázolnia kell mindent, ami fontos számára, azokat az embereket, akik számítanak az életében. Ha vannak fontos tárgyak, vágyak, dolgok, azok is helyet kaphatnak a képen. Minden rajzhoz oda kell írnia, hogy mit, vagy kit ábrázol. Az egyes kapcsolatokat önmagához kell kötnie, egy, kettő vagy három vonallal, ezek jelzik a kapcsolat fontosságát. A legerősebb kapcsolatot hármas erősségű vonallal kell ábrázolni. Ha van törés a kapcsolatokban, azt áthúzott vonalakkal lehet jelölni, szintén egy, kettő vagy három vonallal. A rajz elkészülte után hatásos, ha megkérjük a klienst, hogy az ideális életét is rajzolja le, a vágyai alapján.

Tesztvezetőként, coach-ként az alábbi dolgokat érdemes megfigyelni és feljegyezni: a felhasznált időt, a motívumok sorrendjét, elhelyezkedését, a viselkedéses megnyilvánulásokat és szóbeli megjegyzéseket. Minden esetben közösen történik az értelmezés. Megkérjük a klienst, hogy mondja el, mit rajzolt, kiket láthatunk a képen. Van-e valami, amit módosítana? Kiegészítené-e még valamivel a rajzot? Ha ezt megteszi, mindenképpen lejegyezzük.

Vannak olyan objektív mérőszámok, melyekre támaszkodhatunk az értelmezés során. Például, hogy mennyi motívumot rajzolt és milyen arányban (emberek, tárgyak, elvont tartalmak). Átlagosan egy ember 13-15 motívumot ábrázol.

A tág motívumkör a személyiség vágyakkal telített, gazdag belső életére utal, a kevés számú motívum pedig elzárkózásra, visszahúzódásra utalhat.

Meg lehet figyelni az összeköttetések számát is: az érett, egészséges kapcsolatok kialakítására képes személyeknél előfordul mindhárom erősségű kapcsolat a képen. Akinél csak egyszeri kötődést látunk, az utalhat az érzelmi hőfok hiányára, tartózkodó kapcsolatokra. Aki pedig nagy számú objektumnál rajzol háromszoros kötődést, ott gyanakodhatunk infantilis kötődésre, megkapaszkodó, éretlen kapcsolati mintázatra, illetve feldolgozatlan kapcsolati frusztrációkra. Ugyanígy megfigyelhetjük az áthúzások számát, a rendezettséget, térhasználatot is. Valószínűleg minél közelebb rajzolja magához a személy az egyes kapcsolatokat, annál közelebb érzi azokat magához. A szokatlanul távoli motívumok utalhatnak felszínes kapcsolatokra, a nagyon közeliek pedig érzelmi függőségre mutathatnak rá. A sorrend is kiemelten fontos:

feltételezhetjük, hogy kliensünk azzal kezdi a rajzolást, ami a legfontosabb számára.

Ha elkezd megrajzolni egy egyént vagy egy tárgyat, de még a befejezése előtt továbbáll és később tér vissza, az kötődési ambivalenciát vagy törést jelezhet. A motívumok mérete pedig mutathatja az egyén számára a fontosságukat. A kidolgozottság a coach, szakember felé irányuló nyitottságra utalhat (lehet, hogy pálcikaembereket rajzol vagy kidolgozza a rajzokat, de az is előfordulhat, hogy csak neveket ír).

Összességében mindkét rajzvizsgálati tesztnél fontos kiemelni, hogy ezek csak kiegészítő módszerek, kizárólagosan és előzetes tudás nélkül nem értelmezhetők. Kiválóan képesek azonban kiegészíteni az üléseket, amennyiben a folyamatot megrekedtnek érezzük, illetve amennyiben egy új, kreatív módszert szeretnénk alkalmazni, melynek hatása maradandó lehet.