Minden elemezhető a pszichológia nézőpontjából, így a Csillagok háborúja is. Júniusban részt vehettünk az Ectopolis előadássorozatának újabb alkalmán, ahol a Csillagok háborúját elemezte két szakértő: az ország egyik legolvasottabb sci-fi írója, Brandon Hackett (Markovics Botond), aki a Star Wars univerzum által ihletett író, és Lázár Gergely pszichológus. A cikkünkből az olvasók olyan kérdésekre kaphatnak választ, hogy milyen személyiségzavara lehet Anakin Skywalkernek, vagy hogy milyen államberendezkedésre hasonlít leginkább a Star Wars világa. Nézzük sorban a filmeket!
Baljós árnyak
A Baljós árnyak kapcsán Anakin gyerekkora, esetleges komplexusai kerültek szóba. Lázár Gergely szerint okozhat Messiás-komplexust (fokozott kiválasztottság érzést) az a fajta különlegessé tétel, ami Anakin Skywalkerrel történik a Baljós árnyakban. A „sikeres leszel” küldetés rossz és jó utakon is teljesíthető. Anakin azt a küldetést kapja, hogy hozzon egyensúlyt, és ő a rossz utat választja, ugyanis az elejétől fogva nem szeretné a küldetést. A Messiás-komplexusban nagyon meghatározó a hatalomhoz való viszony. Anakin folyton elnyomásban találja magát, egyszer a rabszolgatartók, másszor a jedik által. Ennek hatására azt érzi, csak úgy tud érvényesülni, ha ő lesz az elnyomó.
A jedi mester a félelem elnyomását hangsúlyozza a beszélgetéseik során. Ha egy tíz éves gyereknek azt mondják, hogy nem félhetsz, akkor távol akarja majd tartani a szorongását. Ha távol akarjuk tartani a szorongásunkat, azzal betegséget okozunk magunknak.
Anakin esetében a szelfje nem koherens, nincs ami biztonságot adjon neki. Ki kell alakítson egy olyan részt a személyiségében, ami megvédi őt, s ez a dühös reakcióiban tetten érhető. Ezen kívül világosan látható, hogy alapvető kötődések sincsenek jelen az életében. A jedik között az egyik fő szabály pont az, hogy nem kapcsolódhatnak, de Anakin vágyik a kapcsolódásra.
Carl Jung azt mondta, hogy minél jobban küzdesz valami ellen, annál inkább azzá válsz.
Anakin egy olyan gyermek, akit bántalmaznak, akit eladnak, akinek nincsen apja. Hirtelen bekerül a jedik közé, ahol szorong, és azt tanácsolják neki, hogy fojtsa ezt el. Ez nem sok jót sejtet, csak baljós árnyakat.
A klónok támadása
Hackett szerint ez a film Anakin sorsát húzza a sötét oldal felé. Már nem tisztelettudó Obi-Wan irányába, és meg akarja változtatni a politikai rendszert. Gergely Anakin és a jedik közti ellentétet a kohlbergi erkölccsel magyarázza: a jedi rend olyan erkölcsöt képvisel, amelyhez fejlődni kell, ez a posztkonvencionális erkölcsi szint. Ezen a szinten az alázatosság, önmagad követése a csúcs, az emberélet pedig értékes. Anakin nem tart még itt. Ő a prekonvencionális szinten mozog, amikor a büntetés és jutalmazás motiválja, valamint a konvencionális szinten, amikor a társadalomnak szeretne megfelelni.
Lázár Gergely véleménye alapján Anakin vélhetően borderline személyiségzavaros – a kapcsolataiban nem tud funkcionálni, nem tudja kezelni a konfliktusokat. A szelf alapélménye, hogy el fogják hagyni. Azért, hogy elkerülje ezt az állapotot, elkezd billegni: idealizál vagy gyűlöl, leértékel, és paranoid gondolatai vannak.
Hogyan válik Anakin gonosszá? Az autoritás szerepe előhívja az engedelmesség normáját. A traumát átélő ember ugyanis nagyon szenzitív lesz az autoritásra. Az engedelmeskedő személy azt éli meg, hogy ő csak parancsot teljesít, így elhárítja a felelősséget. A gonosszá válás után a fekete-fehér realitásban mindenki, aki eddig fehér volt átkerül a sötét oldalra.
A Sith-ek bosszúja
Yoda mester azt mondja A Sith-ek bosszújában, hogy ne ragaszkodj. Olyasmit vár el Anakintól, amit még nem tud teljesíteni. A szelf koherenciájától függ a ragaszkodás mértéke. Ha kellően koherensek vagyunk, nem fogunk szeparációs szorongást átélni. Fontos a belső világgal, belső tárgyakkal kapcsolatban lenni.
Amennyiben megvan ez a belső kapcsolódás, akkor az egészséges egyén el tudja fogadni a halál gondolatát.
Ha egy terapeuta mondana hasonlót egy gyászoló embernek, nem sülne el jól. Csak azoknál válnak be ezek a tanítások, akik már ott tartanak a fejlődésben, hogy meg is tudják érteni. Anakinnak nem befogadható Yoda tanácsa, mert szorongásban él, és nem koherens a szelfje.
Az eriksoni pszichoszociális fejlődés alapján tizenkét éves korunkban jelenik meg a kompetenciaigényünk. A gyereknek ekkor meg kell élnie, hogy kompetens. Anakinnak ez nem sikerül, mert bedobták a jedik közé, bölcs tanácsokkal látták el. Ez a kompetenciahiány okozza a nárcisztikus törést. Később a jedik folyamatosan megszégyenítik, amiből düh és indulat keletkezik. Anakin vissza akarja szerezni a kontrollt, fel akarja támasztani a halottakat. Így áll át végül a sötét oldalra.
Egy új remény
Lázár Gergely beszélt kicsit a sötét oldal szimbolikájáról az Egy új remény kapcsán. Carl Jung elméletében az árnyék mindenki személyiségében ott lapul. Az erős ellenállás általában arról szól, hogy van egy árnyékom, akivel nem tudok találkozni.
Az önismeret lényege, hogy az a vágyunk, hogy valaki megmondja, nem vagyunk annyira rosszak. Miközben megkapjuk ezt az élményt, kiderülhetnek dolgok a saját árnyékunkról is, mint például beteg gondolatok, a saját önzőségünk súlya, düh. Azonban a saját árnyékkal való találkozás szép is lehet, ha fel tudjuk tárni. Ekkor hozzáad a személyiséghez.
A birodalom visszavág
„Én vagyok az apád”. A híres mondat, amit mindenki ismer, A birodalom visszavágban hangzott el. Az egész sorozatot áthatja egy negatív apa-fia kapcsolat. Anakintól Kylo Renig mindenkinek rossz a kapcsolata az apjával.
Általában az apa állandóságot és rendet szimbolizál. Anakinnak semmi fogalma nincs a rendről, inkább csak az elnyomásról. Owen bácsi, Luke nevelője, betölti a klasszikus férfi szerepet. Kialakul egy normális viszony köztük, ezért Luke – Anakinnal ellentétben – tisztában van azzal, mi a helyes és mi nem. Ha van otthon egy „Istenünk”, akivel jó a kapcsolatunk, akkor nem akarunk folyton Istent játszani máshol.
A jedi visszatér
A jedi visszatér kapcsán az univerzum ideológiai hátteréről esett szó. Mi alapján alkották meg a Star Wars rendszerét? Lázár úgy véli, a Római Birodalommal lehet egyfajta párhuzamot vonni, hiszen látszólag be van vonva a nép az állam működésébe, de a hatalom mégis egy szűk kör kezében van. Ez a párhuzam az Egy új reményben érhető tetten.
A fanatizmus lényege, hogy szükség van egy ellenségképre, amely fenyegetést kelt. A Halálcsillag félelemkeltésként, büntetőeszközként szolgál. Az erős képviselet azt sugallja, hogy aki nem így gondolja, az rossz. A nárcizmus és a valahova tartozás érzése ezáltal megszólítható az emberekben.
Az ébredő Erő és Az utolsó jedik
Az ébredő Erő és Az utolsó jedik kapcsán Kylo Ren pszichológiai elemzése került terítékre. Luke-ot is megkísértette a sötét oldal, Kylo Ren is küzd ezzel. Kylo valószínűleg hisztrionikus személyiségzavarban szenved, hiszen a helyzetekre adott reakciói indokolatlanok. A hisztrionikus személy sekélyes, teátrális húzásai vannak. Kylo Ren leválik a családjáról, és azt hiszi, ezzel tovább tud lépni.
Ha van egy fontos cél, az erények előhozhatóak az emberekből. Ha nincs ilyen cél, a negatív tulajdonságok emelkednek ki. A közös cél által az erényeken keresztül a múlt is integrálhatóvá válik. Ez kellene ahhoz, hogy a megbocsátás létrejöjjön, és például Luke és Kylo együtt tudjon működni.
Összességében a Star Wars-filmsorozatban rengeteg pszichológiai jelenség tetten érhető, de főként a rossz apa-fia kapcsolatok okozta mély sérülések, és azoknak a félrekezelése az, ami elénk tárul ebben a messzi-messzi galaxisban.
