Rosszat álmodtam, mit jelenthet? – A rémálmok és ami mögöttük van

Hányszor keltünk már úgy, hogy rémálmaink beárnyékolták a reggelünket? Vajon mit jelentenek ezek az álomfoszlányok? Mások is álmodnak hasonlóan ijesztő dolgokról? Cikkünkben a rémálmok mögöttes jelentését vizsgáljuk meg. 

Az álmodás pszichológiája nem más, mint izgalmas utazás az emberi elme legrejtélyesebb zugaiba. Az alvás-ébrenlét határán átélt álomképeink emlékezetünkbe vésődhetnek. Az álmokat életünk valamilyen tükröződéseinek tekinthetjük. Ezekben döntéseink, érzéseink vagy vágyaink visszhangozhatnak. Emlékfoszlányaink ébredéskor rendkívül rémisztőek is lehetnek, hiszen felkavaró kérdésekkel indíthatják a reggelt.

A rémálmok sokszor arra ösztönöznek bennünket, hogy jobban megértsük és feltérképezzük saját tudatalatti mélységeinket.

Rémálmok már kétéves kortól előfordulhatnak. Álmaink a REM alvás fázisában jelennek meg. Ekkor élénk szemmozgás, szabálytalan légzés tapasztalható. Érdemes lehet tudatosítanunk és foglalkoznunk a rémálom forrásával, amely lehet: stressz, szorongás, rendszertelen alvás, betegségek, gyógyszerek, trauma vagy mentális zavar.

Különböznek a férfiak és nők rémálmai?

Miként sok más esetben, itt is különbségek mutatkoznak a két nem között.

A nők kétszer annyi rémálomról számolnak be, mint a férfiak.

Sőt, álmaik sokkal több érzelmet és több álomfigurát tartalmaznak, akik általában közeli barátok vagy ismerősök. A beltéri helyszínek, a háztartási tárgyak és a ruházati utalások is gyakoribbak náluk. Ellenben a férfiak álmaiban több fizikai agresszió, szexualitás, teljesítményhez kapcsolódó téma és fegyver fordul elő. A férfiak álmaiban az azonos nemű szereplők gyakrabban jelennek meg (67 százalék), mint a nőknél (48 százalék).

Toplistás rémségeink

Az öt leggyakoribb téma az üldözés, a bénultság, a késés, a közeli személyek halála és az esés, amelyek az életünkkel kapcsolatos stresszre, nyomásra vagy félelmekre utalhatnak.

Ezen belül is leggyakrabban az üldöztetés jelenik meg (42-49 százalék).

Az álmodás folytán általában a félelem érzése dominál (kb. 80-85 százalék), de más érzelmek is előfordulhatnak: harag, düh, szégyenérzet, undor vagy szomorúság. Ezek az álmok gyakran az elveszett kontroll, valamint a belső konfliktusok és bizonytalanságok ábrázolásának eszközei lehetnek.

A rémálmok nem csupán ébredésünkre hatnak negatívan, de az álombeli szereplők vagy események befolyásolhatják valós életünket is. Hiszen nem elég, hogy rossz kedvvel, stresszesen ébredünk fel, de az álomban még a párunk is megcsalt, vagy a főnökünk üldözött. Így azon kezdünk el gondolkozni, hogy vajon ez mit jelenthet. Az átélt intenzív érzelmek valódi dühöt vagy feszültséget kelthetnek a személyben az ébredés után. Olykor előfordulhat az is, hogy nehézséget okoz az álom és valóság megkülönböztetése.

Vannak olyan elméletalkotók, akik úgy vélik, hogy az érzelmek elnyomása, életünk stresszelő élményeinek elkerülése növeli a rémálmok arányát.

Így ugyan próbálunk menekülni a kellemetlen emlékek elől, azok mégis előtörhetnek álmainkban.

Tehát traumáink feldolgozásával jobb éjszakákat nyerhetünk! Sőt, a visszacsapási hatás szerint, minél nagyobb erőfeszítést teszünk, hogy ne gondoljunk egy dologra, annál inkább jelen lesz az.

Több mint az emberek felénél előfordulhatnak visszatérő álmok. Ezek általában stresszes és rémisztő rémképek. Alice Rob könyve alapján például elmondható, hogy az anorexiával küzdő személyeknél gyakran megfigyelhetőek olyan visszatérő álmok, amelyek az étkezésre, testsúlyukra vagy testképükre fókuszálnak. Ilyen esetben visszatérő álom lehet az, hogy egy szupermarket foglyul ejt, evésre kényszerítenek, kövérnek neveznek, megszégyenítenek vagy elhízunk. Ezen visszatérő álmok azonban megszűnhetnek, ha elkezdünk foglalkozni a stressz forrásával.

Nyugalmunk rémálma: A stressz

Az életünkben jelen lévő stressz és aggodalmak gyakran visszaköszönnek az álmainkban. Fontos vizsgák vagy interjúk előtt törvényszerűen a legfélelmetesebb forgatókönyveket álmodjuk meg. A stressz mellett az egykori negatív tapasztalatoknak vagy traumáinknak is nagyon fontos szerepe van a rémálmok kialakulásában.

Ezek a fájdalmas vagy megdöbbentő élmények megjelenhetnek álmunkban akár ugyanolyan vagy ahhoz hasonló formában.

Ennek egyik szélsőségesebb formája poszttraumás szindrómával együttjáró rémálmok. Rémálmaink nagy hatással lehetnek fizikai hogylétünkre is, például összefüggést találtak a rémálom és a reggeli migrén között.

Érdemes lehet álmainkat szemmel tartani, vagy akár leírni. Nem titok, hogy ezekben visszatérő mintázatokat és témákat ismerhetünk fel. Tanulságos lehet belső összefüggéseinket feltárni, és ezzel önismeretünket mélyíteni.

Ha úgy érzed, további támogatásra van szükséged, fordulj Terápiás és Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik pszichológiai tanácsadás keretein belül segítenek neked a nehézségekkel való megküzdésben és az egyensúly kialakításában.