Annak ellenére, hogy a fiatal házasok 86 százaléka biztos benne, hogy a házasságuk örökké fog tartani, a válások száma ijesztően magas. Az életre szóló párkapcsolatunk mélyen befolyásolja majd az életünket, boldogságunkat, még egészségünket is. Mik a hosszú távú partner kiválasztásának buktatói? Mik azok a szempontok, melyeket mindenképp vegyünk figyelembe? Cikkünkben tanácsokat találhatsz.
A házasságunk minősége mélyen befolyásolja azt, hogy az életünk mennyire lesz boldog. Korábbi kutatások szerint a házas emberek egyértelműen boldogabbak, mint az egyedülállók. Ugyanakkor teljesen más eredményt kapunk, ha közelebbről megnézzük az adatokat. Noha a boldog házasságban élők valóban boldogabbak szingli társaiknál, az egyedülállók jelentősen boldogabbak, mint a rossz házasságban élők. Nem elég tehát, ha pusztán a házasságtól várjuk a boldogságot. Fontos döntésről van szó, melyet elhamarkodni felelőtlenség.
Az általad választott partnerrel nemcsak egy életre szóló társat jelölsz ki magadnak, de azt az embert is, aki veled együtt a legnagyobb hatást fejti majd ki a gyerekeidre. A társadat mintegy húszezer étkezésre. Az utazótársadat körülbelül száz vakációra. Az embert, aki melletted lesz, amikor nyugdíjba mész, s az embert, aki mintegy tizennyolcezerszer fogja megválaszolni neked a kérdést, hogy „Milyen napod volt?”. Úgy tűnik azonban, hogy szinte minden ellenünk esküszik, amikor erről a nagyon fontos kérdésről kell döntenünk.
Nem igazán tudjuk, mit akarunk
Egy tanulmány szerint az egyedülállók meglehetősen rosszul mérik föl, mit várnak egy párkapcsolattól. A kutatásban rapid randik résztvevőitől kérdezték meg, hogy milyen partnert szeretnének. A kérdésre adott válaszoknak semmi közük nem volt ahhoz, hogy a valóságban, az esemény alatt kit választottak. Ez talán nem is meglepő. Az életben általában azokban a dolgokban leszünk jók, melyeket számtalan alkalommal gyakorlunk. A hosszú távú kapcsolataink száma általában viszonylag alacsony. Így erre a „gyakorlásra” nincs lehetőségünk.
Társadalmi normák
A társadalom elvárásai sem könnyítik meg a döntést. Először is, erős nyomás van rajtunk a házasságkötésre. Sokkal pozitívabb a társadalmi megítélése egy 37 éves, boldogtalan házasságban élő személynek, mint egy ugyanilyen idős szinglinek. A házasság sok országban törvényi úton is „jutalmazva” van.
A döntéshozást, a preferenciákat befolyásolja az is, hogy hány választási lehetőséget észlelünk. Annak ellenére, hogy a jó döntést megkönnyíti, ha több opcióval szembesülhetünk, a társadalom nem nézi jó szemmel, ha valaki számtalan emberrel randizik, s felfedezi a „piac” nyújtotta lehetőségeket. Ezek ismerete nélkül viszont hajlamosak lehetünk alacsonyabb igényekkel is beérni. Végül, az elvárások hajlamosak arra ösztönözni minket, hogy a racionalitást félretéve romantikus alapokon hozzuk meg életünk talán legfontosabb döntését.
Biológia
Az ember egyike azon ritka fajoknak, akik élethosszra választanak párt. Az agyunk egyszerűen nincs felkészülve erre, ezért sokkal hamarabb detektálja az „Igazit”, mint ahogy az indokolt lenne. Az állatvilágban a leggyakoribb párzási mód az alkalmi szex, s az állatfajok többsége is csak addig marad a párjával, míg az utód életképessé nem válik. Az evolúciósan hozzánk legközelebb álló csimpánz sem híve a hosszú távú kapcsolatoknak. Mivel a rövid távú partnerről hozott döntés esetén a kockázat is kisebb, a döntést is könnyebben hozzuk meg, mint ahogy az indokolt lenne. Ezért amikor szerelembe esünk valakivel, hajlamosak vagyunk nagyon gyorsan életünk szerelmeként azonosítani őt. Idővel elválhat, hogy valóban ő-e az vagy mégsem.
A fentiek alapján tehát a következők az életre szóló társ választásának a leggyakoribb hibái:
- A romantikára alapozzuk a döntést, félredobva a racionalitást.
- Félelemből hozzuk meg a döntést, hagyjuk magunkat sürgetni az elvárások által.
- Kiválasztjuk az első embert, akivel összehoz a sors.
- Túl gyorsan történik meg az eljegyzés.
Cikkünk második részéből kiderül majd, hogy mik azok a szempontok, melyeket érdemes figyelembe venni a hosszú távú partner megválasztásánál.
