A Magyar Edzők Társasága idén ősszel több érdekfeszítő konferenciát is szervez. Elsőként a sportsérülések rehabilitációjának témája került terítékre szeptember végén a Magyar Sportok Házában. A kiinduló gondolatot az adta, hogy egyre szélesebb körben válik elfogadottá az a felismerés, hogy a sérülés lelki traumával jár együtt, így a sportoló a felépülés során krízist él át. Ezért is fontos, hogy a pályára való visszatérést egy egész rehabilitációs team koordinálja, és a sportoló csak az ő közös munkájuk és véleményük után versenyezhessen. A konferencián Dr. Somogyi Péter rehabilitációs szakorvos, Moldvay Ildikó gyógytornász, humánkineziológus és Dr. Boda-Újlaky Judit sportpszichológus prezentációját láthattuk, hallhattuk. Tudósításunk.
A focicsapat sikeréhez végy egy jó kapust – szokták mondani. A rehabilitáció sikeréhez pedig végy egy jó csapatot! Talán így tudnánk jellemezni Dr. Somogyi egyik fő gondolatát, aki A pszichés státusz szerepe a rehabilitáció sikerében címmel tartott előadást. Véleménye szerint a rehabilitációs csapat akkor optimális, ha van szakorvos, szakápoló, gyógytornász, gyógymasszőr, sportpszichológus, dietetikus, rehabilitációs edző, fizioterápiás asszisztens és ortopéd műszerész egyaránt. A másik oldalon elengedhetetlen a szociális támogatás, tehát a család, barátok, csapattársak, edző és a klub jelenléte is. Kiemelten fontos, hogy az egyes tagok között megfelelő legyen a kommunikáció, a team tagjai ismerjék a többieket, ne csak egymástól függetlenül segítsék a sportolót. Tehát a bizalom szerepe nem csak a sportolóval való kapcsolatban, hanem a visszatérést támogató személyek között is nélkülözhetetlen.
Az edző jelenléte mindig egy pluszt ad a sportolónak
a különböző vizsgálatok és orvosi konzultációk alkalmával, illetve az orvos-edző ellentét is enyhíthető, az álláspontok közelebb hozhatóak egymáshoz ilyen találkozókon. Ugyanis a legtöbb esetben az orvos a rehabilitációs protokollt, míg az edző a játékos mielőbbi visszatérését tartja szem előtt, ami gyakran konfliktust eredményez a felek között és a sportolóban egyaránt.
A rehabilitáció alapjai között említette Dr. Somogyi a gyors és pontos kivizsgálást, valamint diagnózisfelállítást. Ezzel szemben a hazai gyakorlatban ez nehézségekbe ütközik, nem rendelkeznek a kórházak megfelelő eszközökkel. Ha van is egy-két ellátóegységben modern felszerelés, akkor az elég nagyszámú populáció kivizsgálásért felelős. Országos szinten tehát nincs megfelelő számú diagnosztikai eszköz, ezért is fordulhat elő, hogy protekció vagy komoly pénzek kifizetése nélkül egy MR vizsgálatra 3-4 hónapot is várni kell. A modern eszközök használatának relevanciáját és fontosságát egy humoros példával mutatta be az előadó: ha elindulunk a Balatonra, akkor ugyanúgy le tudunk érni egy Trabanttal, mint egy Mercedesszel, azonban a menetidő és a komfort közel sem azonos.
Meglepő módon az állapotfelmérésnek a legtöbb helyen nem része a pszichológiai vizsgálat, pedig Dr. Somogyi szerint a kórházak és a személyzet kapacitása megvan ehhez. Az OSEI osztályvezető szakorvosaként úgy látja, hogy
a pszichológiai tesztek igenis nagy segítséget tudnak nyújtani
a sportolónak és a rehabilitációs teamnek egyaránt. Orvosi oldalról kiemelte még, hogy hagyni kell beszélni a sportolót, hogy elmondhassa, ő mit érez, mi a probléma, illetve az eredmények megszületése után nyíltan és egyenesen kell közölni a pontos diagnózist.
A rehabilitációs terv összeállítása és a munka elkezdése után a szakorvos kiemelkedően fontosnak tartja a folyamatos utánkövetést. Dr. Somogyi véleménye szerint, ha nem történik változás a fizikai állapotban, akkor észre kell venni, hogy valamilyen pszichés tényező áll ennek hátterében. Ezért is indokolt a team részévé választani egy sportpszichológust, aki a kezdetektől ismeri a folyamatokat, és ilyen esetben rögtön tud segíteni. Ahogy akár az első találkozások alkalmával is, hiszen a rehabilitáció megkezdésének egyik legnagyobb nehézsége, hogy a sportoló hogyan küzd meg mentálisan a helyzetével, ami lehet a mellőzöttség, a ketté tört karrier vagy a megszakított felkészülés gondolata egyaránt. De a későbbiekben akár a nem lineáris javulás vagy a nem reálisan kitűzött célok is okozhatnak nehézségeket a felépülés folyamatában. Az előadó szerint a visszatérést csak akkor szabad engedni, ha nincs fájdalom vagy panasz, mentálisan és emocionálisan készen áll a sportoló, valamint megvan a kellő önbizalma – ugyanis ezek nélkül határozottan magasabb az újbóli megsérülés lehetősége.
Dr. Somogyi úgy gondolja, hogy a rehabilitációs siker egy további alapja, ha a sportoló érzi a szeretetet és a törődést. Záró gondolata részeként kiemelte, hogy a rehabilitációs team tagjai olyanok, mint a testőrök: védik a sportolót. Továbbá rávilágított arra, hogy milyen
fontos a folyamatos továbbképzés, a naprakész szaktudás.
A közönségből érkezett a kérdés, hogy a team melyik tagjáé legyen a vezető szerepe? Válaszában leszögezte, hogy a sportolónak kell lennie a középpontban, a többiek az ő segítői.
Moldvay Ildikó: Sportágspecifikus szempontok – Különbségek az akut és a krónikus elváltozások kezelésében
Gyógytornászként rengeteg különböző sportolóval és sérüléstípussal dolgozott már együtt. Minden mozgás központjaként tekint a medencére, azonban különböző sportok más-más területen jelentenek extrém igénybevételt, ezért vannak sportágakra jellemző sérülések. Ezeket sokszor megelőzhetőnek látja a test folyamatos karbantartásával, kiemelt szerepet tulajdonít a prevenciónak. Ebbe beletartozik a hibás mozdulatok korrigálása, a regeneráció, a bemelegítés és a nyújtás szokássá tétele – ezek ugyanis sokszor elmaradnak és sérülést eredményeznek. Véleménye szerint a rehabilitációs munka során annak kell előtérbe kerülnie, miként érhető el az, hogy a megsérült testrész soha többé ne fájjon. A terhelést és a visszatérést fokozatosan képzeli el, a testi és mentális felkészültséghez optimalizálva. Mindemellett tisztában van azzal, hogy minden felépülést segítő szereplő érdeke, hogy a folyamat szükségszerűen minimális legyen.
Moldvay is fontosnak tartja a pszichés támogatást, főleg a megfelelő koncentrációs képesség fejlesztésében, a sportági mozgás automatizálásában, a stressz oldásában és a kellő önbizalom elérésében látja ennek szerepét.
Dr. Boda-Újlaky Judit – A sportsérülések pszichológiai rehabilitációjának támogatása
„A sportsérülés megjelenése soktényezős” – állítja Dr. Boda-Újlaky Judit sportpszichológus. Ezek kialakulását életesemények, illetve a korábbi tapasztalatok és a személyiség egyaránt befolyásolhatják. Sok sportoló közös vonása a szenzoros élménykeresés, melynek következtében merészebbek és talán kevésbé megfontoltak egyes helyzetekben. Ezek sokszor sikert, de van, amikor sérülést eredményeznek. Az életesemények közül nagy szerepe van az előző szezonokból hozott stressznek, a teljesítmény túlhangsúlyozásának, a túledzésnek vagy elégtelen rekreációnak, de ide soroljuk a másodlagos betegségelőnyt (például ha a sportolónak elege van a szezonból, ezért sérülésbe menekül, melynek hatására nagyobb figyelmet kap) és a szerepkonfliktust is. Utóbbira az előadó egy mélyen vallásos sportoló példáját hozta, akinek csapattársai a meccsek után alkoholt fogyasztottak, szórakozóhelyre mentek és keresték a szexuális kapcsolat lehetőségét. Az énrészek konfliktusba kerültek és a sportoló sérüléssel „mentette ki” magát a közös tivornyázás alól.
A sérülések által kiváltott pszichés reakciók is igen sokszínűek. Az egyik ilyen egy gyászhoz hasonló folyamat, amely sérülésközpontú információfeldolgozáshoz, érzelmi egyensúlyvesztéshez vezet, és ideális esetben beindítja a megküzdés folyamatát.
A sérülés eredményezhet önbizalom- és identitásvesztést egyaránt,
emellett teljesítményromlást is az élet más területein. Megjelenhet félelem és szorongás a fájdalom, illetve a bizonytalanság következtében, csapatsportot űzőknél a magány és a szeparáció érzete is külön probléma, amit a közös élményekből való kimaradás eredményez. Az előadó szerint kevésbé jellemző, de felbukkanhat katasztrofizálás („Ezentúl mindig így lesz.”), vagy megkönnyebbülés, ha a sport teherként van jelen a személy életében. Ideális esetben a sérült állapotot kihívásként kezeli a sportoló, ezzel is segítve mielőbbi visszatérését.
Miért nem elég a rehabilitáció, miért szükséges a pszichológus? Mivel rengeteg mentális tényező befolyásolja ezt a folyamatot. Nézzük melyek ezek a komponensek: elsősorban ide sorolhatjuk a düh, depresszió, zavarodottság, apátia érzetét, amelyek negatív hatással vannak a felépülésre. Ezeket a hangulatingadozásokat és az esetleges viselkedésváltozást egy sportpszichológus segítségével könnyebb kezelni. A visszatérés időpontjának siettetésében, a sérülés súlyosságának tagadásában, a csapat képzelt hátráltatása miatt érzet bűntudat enyhítésében egyaránt segíteni tud egy szakember.
Hogyan is csinálja ezt a pszichológus? Dr. Boda-Újlaky szerint a gyógyulás és a teljesértékűség érzetének közelebb hozásával, illetve a kezelés megtervezésében való közreműködéssel. Segít meghatározni a sportba való bevonódás mértékét, ezzel segítve a szelfkomplexitást. Ez azért fontos, mivel minél több énrész van, annál kevésbé okoz problémát egy trauma. A támogató rendszerek együttműködését és kommunikációját ugyancsak javíthatja a pszichológus: gondolunk itt a rehabilitációs teamen belüli dinamikára, illetve – főként gyerekeknél – az edző és szülő közötti folyamatokra. Mindemellett erősítheti azokat a személyiségjegyeket és megküzdési készségeket, amelyekkel a sportoló könnyebben átlendülhet a sérülésen. Ezeket különböző rehabilitációs technikákkal éri el, mint az imagináció, a pszichoedukáció, a pszichológiai készségfejlesztés, a biofeedback, a relaxációs és kommunikációs technikák, vagy éppen a szisztematikus deszenzitizáció, de a sportoló edzőjének tanított egyszerűbb technikák által is fejlődés indulhat el.
Az előadók egyetértettek abban, hogy a sérült sportolót kiemelt figyelmet érdemel fizikai és mentális oldalról egyaránt, tehát a pszichés felkészülésnek a visszatérésben óriási szerepe van. Ugyanúgy látják annak jelentőségét, hogy egy rehabilitációs csapat dolgozzon a sportolóval, ezzel segítve a mihamarabbi visszatérést. Érezhető volt, hogy hasonlóképpen képzelik el a rehabilitációs munkát, azonban a szakemberek elképzelései nem mindenhol jelennek meg a gyakorlatban. Profi és hobbi sportolók, illetve a magyar sport érdeke egyaránt, hogy a későbbiekben ez a szaktudás alkalmazhatóvá és hozzáférhetővé váljon.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=4s
