Ki gondolná, hogy az, ahogy élményeinket eltérő időkeretekbe soroljuk, tudattalanul befolyásolja a párkapcsolatainkat? Philip Zimbardo nevéhez a híres stanfordi börtönkísérleten túl a személyes időperspektíva kidolgozása is köthető. Pontosan mit is jelent ez a fogalom, és miként működnek az eltérő időperspektívájú személyek egy párkapcsolatban? Tartsatok velünk, s cikkünkből kiderül!

– „Két óra múlva legyél kész, elviszlek vacsorázni.”

– „Hogy képzeled ezt? Még be kell fejeznem egy fontos projektet, aztán a szüleimmel találkozom, amit már egy hónapja megígértem nekik.”

– „Napokkal korábban be kell jelentenem, ha randizni szeretnék veled?”

– „Persze, másképp hogyan valósulhatna meg?

Hasonló párbeszédekre kerül sor egy jelenhedonista és egy jövőorientált találkozása során. Az időperspektíva fogalma azt a folyamatot jelöli, melynek révén időbeli kategóriákba rendezzük személyes tapasztalatainkat, hogy koherenciát és értelmet vigyünk az életünkbe. Ez a szubjektív vagy más néven pszichológiai idő egy aspektusa, ami nem azonos az objektív, azaz az óra szerinti idővel. Zimbardo kutatásai során azt a megfigyelést tette, hogy gyakorlatilag minden döntésünket befolyásolja valami, melynek annak ellenére, hogy az agyunkban zajlik, mégsem vagyunk tudatában, ez pedig nem más, mint az elfogult időperspektívánk. A folyamatosan ránk zúduló élményeket és tapasztalatokat valahogyan rendeznünk kell, így időkeretek között élünk, hogy rendet tudjunk tartani az események között.

Az időperspektíva alapvető szerepet játszik abban, ahogyan az emberek élnek.

Az időhöz általában nem tudatos, szubjektív módon viszonyulunk, és az idővel kapcsolatos attitűdjeink döntő többsége tanult.

Időperspektívák típusai

Megkülönböztethetjük azokat, akik a múltra, a jelenre, vagy a jövőre koncentrálnak. Tovább differenciálva beszélhetünk múltnegatív, múltpozitív, jelenfatalista, jelenhedonista, jövő és transzcendentális jövő időperspektívákról.

A múltnegatívak gyakran az elmulasztott lehetőségeken rágódnak, akár nagyon rég történt kellemetlen vagy fájdalmas élményeket is rendszeresen újraélnek, gyakran vetik össze jelenüket a múltjukkal.

A múltpozitívak legfőbb ismérvei, hogy nosztalgiával emlékeznek vissza gyerekkorukra. Mindent összevetve több jóra, mint rosszra emlékeznek a múltból, és szeretnek a régi szép időkről beszélgetni.

A tipikus jelenfatalista időperspektívákra jellemző, hogy olyan jövőbeli dolgokon aggódnak, amelyeken nincs lehetőségük változtatni. Pénzüket inkább az élvezetekre költik, ahelyett hogy spóroljanak a jövőre. Életüket meghatározza a sors, vagy bármi olyan, amit nem tudnak irányítani. Várják, hogy rájuk mosolyogjon a szerencse, megérkezzen a szőke herceg fehér lovon, vagy szimplán csak megváltozzon a sorsuk, de mindezekért kisujjukat sem hajlandóak mozdítani. További jellemzőjük, hogy kevésbé életvidámak és lelkiismeretesek.

Egy jelenhedonistát arról ismerünk meg, hogy mindig hirtelen ötlettől vezérelve cselekszik, spontán módon hoz döntéseket, gyakran vállal kockázatot az izgalmak érdekében. Szereti, ha kapcsolatai szenvedélyesek és kiszámíthatatlanok. Kerül minden olyan dolgot, ami szenvedést okoz, viszont minden olyat élvez, ami gyönyört nyújt. Óvakodik az unalmas helyzetektől és emberektől, valamint mindentől, ami kitartást igényel. Azonnali kielégülésre és gyors haszonra törekszik. Rendszerint ő az, akik remek társasági ember és szerető.

Egy jelenhedonista minden napját a lehető legteljesebben igyekszik élni.

A jövő időperspektívájú személyek mindig előre tudják, hogy hol lesznek és mit fognak csinálni egy hét múlva, határidőnaplójukban pedig mindent nyilvántartanak teendőikről. A határidők betartása szent és sérthetetlen számukra, kitűzött céljaik megvalósulása érdekében erőn felül képesek teljesíteni, időt és energiát nem sajnálva.

A transzcendentális jövő időperspektívájúak azt vallják, hogy vannak olyan isteni törvények, melyek betartására törekedni kell földi életünk során. A halálra mint új kezdetre tekintenek és hisznek a csodákban.

Fontos megjegyezni, hogy az emberek nem kizárólag egy időperspektíva típussal jellemezhetőek, egyidejűleg többhöz is erősen kötődhetnek.

Az emberek rendelkeznek egy profillal, mely hat eltérően érvényesülő időperspektívából áll össze.

Hogyan választunk párt?

Zimbardo párokkal végzett kutatásainak eredménye, hogy időperspektívánktól függ, hogy mit várunk el egy kapcsolattól.

Ki a múltban, ki a jövőben él? Egy párkapcsolatban fontos, hogy mind a ketten ugyanabban az időperspektívában élik-e annak tagjai a mindennapjaikat.

A múltorientáltak legfőbb elvárása leendő partnerüktől az őszinteség, a jövőorientáltaké a kiszámíthatóság, a jelenorientáltaké a spontaneitás és izgalom.

Mi történik, ha eltérő időperspektívájúak találnak egymásra?

A múltorientáltak és a jövőorientáltak kevésbé értékelik a spontaneitást és a testiséget a romantikus kapcsolataikban. A múltnegatívak hajlamosak azon rágódni, hogy jól döntöttek-e az aktuális partner kapcsán, elmulasztottak-e jobb lehetőségeket. A jelenorientáltak rendszerint nem sietnek lekötni magukat, élvezetet azokban a kapcsolatokban találnak, melyek szenvedélyesek, fizikaiak és spontának. Ezek legtöbbször sok konfliktussal járnak. A jövőorientáltak minden párválasztás előtt fontolóra veszik, hogy milyen előnyökre tehetnek szert az adott kapcsolattal. Nem preferálják az izgalmas, heves és romantikus viszonyokat.

Egy kapcsolat elején nyilvánvaló előnyben lehetnek a jelenorientáltak.

Ez azzal magyarázható, hogy teljes mértékben leköti őket az itt és most, élvezik az egymásra találást. Viccesek, kreatívak. Zimbardo stanfordi hallgatókkal végzett vizsgálatai alapján azt mondhatjuk, hogy a jövőorientáltak nem túl jók a párkeresésben, a kapcsolatok fenntartásában és a szexben.

Szemléletesen úgy lehetne kifejezni az eltérő időperspektívájú személyek között kialakult kapcsolatot, mint olyan szerelmesek, akik különböző nyelveket beszélnek, külön világban élnek. Természetesen a fellángolás okozta kezdeti érzéseik meglétét nem lehet megkérdőjelezni, viszont amint elmúlik a rózsaszín köd, könnyen ráébredhetnek, hogy képtelenek egymást megérteni. Gyakran nem tudják, mi az oka a nehézkes kommunikációjuknak, hiszen semmi kézenfekvő magyarázat nem jut eszükbe.

Az egymással ütköző időperspektívák gyakran a félreértések okai.

Időtlen időkön át

A fentiek tükrében azt tanácsolnánk a párválasztás előtt állóknak, hogy mielőtt új kapcsolatba kezdenének, próbálják megállapítani a fenti jellemzők alapján, hogy kiszemeltjük időperspektívája vajon kompatibilis-e a sajátjukéval. Ezáltal jobban felkészülhetnek a felmerülő nézeteltérésekre, illetve mindez hozzájárulhat jelölt jobb megértéséhez. Ezen kívül jó hír a már meglévő, de eltérő időperspektívájú kapcsolatban élőknek, hogy van mód az időnyelvek okozta szakadék áthidalására. Egy egészséges időperspektívájú kapcsolatban egyensúlyban kell lennie a múltpozitívnak, a jelenhedonistának és a jövőorientáltnak. A jelen az egyetlen olyan találkozási pont, ahol mind a két fél szerethet, és amit mind a ketten felismernek és megérintheti őket. Ezáltal a jelen mind az örömteli, mind a nehéz idők találkozóhelyéül szolgálhat az ellenkező időperspektívájúak számára is.

•••

Felhasznált irodalom: Zimbardo, P. & Boyd, J. N. (1999). Putting time in perspective: a valid, reliable individual. differences metric. Journal of Personality and Social Psychology, 77(6), 1271- 1288. Zimbardo, P. & Boyd, J. N. (2008). The Time Paradox: New Psychology of Time that Will. Change Your Life. New York, NY: Free Press. Zimbardo, P. & Boyd, J. N. (2012). Időparadoxon. Budapest, Magyarország: HVG Kiadó Zrt.