Miért nem vagyok boldog a kapcsolataimban? Miért érzek hiányt a szeretetben? Az élet nagy kérdéseire a válasz az egyszerűségben rejlik. Az élet se nem nehéz, se nem bonyolult, csak mi magunk tesszük azzá. Mit üzen a kelet a nyugati ember számára? Elmélkedések a jóga és vele szorosan kapcsolatban álló Sankhya és Vedanta filozófiák alapján. Csala Barbara pszichológus cikke.
Bár személyiségjegyeink eltérőek lehetnek, egy biztosan közös bennünk: mind szeretetre vágyunk. Szeretnénk, ha szeretnének, és azt is, hogy mi magunk képesek legyünk szeretetet adni. De valamiért nem megy. Hányszor fordult már elő, hogy megláttál egy jó megjelenésű és sikeres személyt, és a szimpátia és szeretet helyett a féltékenység érzése járt át? S tudat alatt akár egészen barátságtalanul viselkedtél, talán dühös is lettél, látszólag minden ok nélkül? Miért leszünk hirtelen féltékenyek? Miért fontos annyira a kinézet és a teljesítmény? A válasz egyszerű: hogy szeressenek. Hisz a média egésze ezt sugározza, hogy minél szebb és minél jobb vagy, annál jobban szeretnek majd. Ezért folyamatosan versengünk, de valójában egy illúzió után loholunk fejvesztve. Hiszen az igazi szeretet nem a külső világban, hanem belül van.
Ha szeretetre van szükséged, ha nyugalomra, békére és elégedettségre vágysz, azt belül érdemes keresned.
Csakhogy senki nem tanítja meg, hogy ezt hogyan kell. A teljes nyugati oktatási rendszer és társadalom a külső világ megismerésére fókuszál, hogy mi van odabent, az már kevésbé fontos. A keleti életszemléletben azonban ez kiemelt jelentőségű. Részletes leírások és hosszas gyakorlati útmutatások segítenek abban, hogy figyelmünket befelé irányítsuk, és felfedezzük azt, ami bennünk rejlik. Hisz a szeretet bennünk van. Mindenki tökéletes és teljes a maga valójában. Ha megfigyeljük a természetet, a növények és az állatok életét, azt látjuk, hogy mind hiba nélkül betölti a saját szerepét. Akkor mi, emberek miért nem tudjuk? Valójában pont azzal rontjuk el, hogy át akarjuk formálni magunkat, át akarjuk venni a másik tulajdonságát, jellemét, és ezzel zűrt okozunk.
Nézzük csak meg a só és a bors egyszerű példáját. Ha só azt mondaná, hogy „olyan fekete szeretnék lenni, mint a bors”, vagy épp fordítva a bors: „bár oly fehér lehetnék, mint a só!”, s valóban meg is változnának, nem csapnák-e be önmagukat, egymást, és minket is? Mekkora fejetlenség lenne, gondoljunk csak bele! Hogy fel lennénk háborodva! Hisz sósra vágytunk, ehelyett borsosat kaptunk! S mi emberek mégis unos-untalan ezt tesszük.
Becsapjuk önmagunkat és a másikat is. Aztán pedig panaszkodunk, hogy nem működik a kapcsolatunk.
Vajon miért nem? Megkérdezted már önmagad őszintén? Légy önmagad, légy természetes. Ehhez viszont az kell, hogy elcsendesedjünk és befelé figyeljünk, felvegyük a kapcsolatot önmagunkkal.
Hányszor vagy egyedül, pusztán önmagaddal? Nem arra gondolunk, amikor épp nincs melletted senki, de a telefont vagy a számítógépet nyomkodod, filmet nézel, zenét hallgatsz. Hanem arra, amikor nem köti le más az elméd, csak saját magad. Amikor befelé figyelsz, a belső hangra, és nem elfojtod, hanem türelmesen meghallgatod. Végigviszed a gondolatsort, odafigyelsz magadra, és megadod magadnak azt, amire szükséged van. A figyelmet, a megértést, a törődést, a szeretetet, az elcsendesedést, a megnyugvást és a megelégedést.
Hiszen ha nem vagy önmagaddal, hogyan szeretnél mással lenni? A másikra valóban odafigyelni? S ha neked nem megy, hogyan várhatnád el a másiktól? Sehogy – pont erről van szó –, és mégis kergetjük tovább az illúziót. „Belülről kifelé” – a jóga ezt tanítja. Minden változás csak így lehetséges: először önmagadban, majd a közeli kapcsolatokban, a család, barátok, terén. S ha mindenkiben elindul a változás, és kölcsönösen is hatunk egymásra, változik a társadalom is.
S lehet, hogy ez utópisztikusan hangzik, de ha egy-két lépést teszel önmagad felé, érezni fogod a változást. Hogyan? Kezdetnek ennyi is elég:
- Keress időt magadnak, amikor legalább rövid időre teljesen egyedül vagy. Lazítsd el a tested és figyeld meg a légzésed. Engedd, hogy megnyugodjon. És kérdezed meg önmagad: hogy vagy, mire vágysz, s hogyan segíthetnék neked?
- Menj ki a természetbe, csendesedj el és figyelj! Figyeld a tájat, a növényeket, az állatokat! Mit tanítanak, milyen példát mutatnak, ők hogyan élnek? Engedd, hogy a válaszok maguktól előjöjjenek benned.
