Szexuális diszfunkciók mint a mentális zavarok tükrei

A szexuális diszfunkciók gyakran olyan felszíni tünetek, képkockák, melyek egy-egy mentális zavar nagyobb képébe illeszkednek. Még ha a kliens elkötelezett is a tüneti kezelésre, a rövidebb szexuálterápiás intervenciók könnyen vakvágányra futhatnak, mivel a probléma egy kis szeletével foglalkoznak pusztán. Cikkünkben olyan pszichiátriai kórképeket (hangulat-, szorongásos, evés- és személyiségzavarok, valamint alkoholfüggőség) tárgyalunk, melyekben gyakran tapasztalható szexuális elakadás, s ahol a patológiával való munka hozhat eredményesebb, hosszabb távú javulást a szexuális életben.

A mentális zavarok jelentős befolyást gyakorolnak az életminőségre. Az érintett területek között gyakran megjelenik a párkapcsolat és a szexualitás. A szexben tapasztalt diszfunkciók (vágy, izgalom és orgazmus körüli nehézségek) akár olyan pszichiátriai kórképek sajátosságai is lehetnek, mint a hangulat-, a szorongásos, evés- vagy személyiségzavarok, esetleg szerfüggőség. Amikor egy ilyen kliens szexuális természetű probléma okán kér terápiás segítséget, elképzelhető, hogy van rálátása, sejtése a tünetei mögött álló komplexebb helyzetről, esetleg korábban már diagnosztizáltak nála valamilyen kórképet. Máskor a fókusza erőteljesen a szexuális tüneten marad, tagadva a tágabb összefüggésrendszert.

Egyszerűbbnek tűnhet ugyanis egy jól körülhatárolt tünettel viselkedéses szinten foglalkozni, mint szembesülni a probléma komplexitásával.

S noha a szexuális diszfunkciók gyakran szégyent váltanak ki az egyénben, a pszichiátriai kórképeknek talán még erősebb a stigmája manapság. Ez is megnehezítheti a belátást. Fontos azonban tudni, hogy ezekben az esetekben a tünetfókuszú terápia könnyen kudarcba fullad, mivel nem az elsődleges problémával zajlik a munka. Az említett zavaroknál tapasztalt szexuális diszfunkció a patológia része lehet vagy éppen a kezelésére alkalmazott gyógyszerek következménye, esetleg a kettő egyszerre.

Hangulatzavarok

A negatív érzelmi túlsúly, pesszimizmus, borús kép önmagunkról és másokról, azaz a depresszió sajátos tünetei megnehezítik a szexuális kontaktusra irányuló vágy kifejlődését, az izgalmi állapot fokozódását és beteljesedését. A depresszióban tapasztalt izoláció növelheti a távolságot a partnerek között, mely rombolja a szexuális intimitást. Egy kutatásban depresszióval élők éjszakai merevedését vizsgálták. A kontrollcsoporthoz képest mind rigiditásban, mind a merevedési idő hosszában jelentős különbség volt.

Az erektilis kapacitást tehát negatívan befolyásolja a depresszió, így diszfunkció is könnyebben jelentkezhet.

Bipoláris depresszió esetében meghatározó, hogy éppen milyen szakaszban van az illető. A mániás periódusban a szexuális érdeklődés drámaian megnőhet és rizikós szexuális magatartásba fordulhat (promiszkuitás, szexuális úton terjedő betegség szerzése, nem kívánt teherbeesés).

A depresszió kezelésére használt szelektív szerotonin visszavételgátlók noha egyéb mellékhatásokat illetően előnyösebbek a korábban alkalmazott triciklikus antidepresszánsokhoz képest, a szexuális funkcióra gyakorolt hatás jelentős (gátolt orgazmus, vágycsökkenés). Ez akár a gyógyszeres kezeléssel történő együttműködést is ronthatja. Negatív tapasztalatok esetén kezelőorvosi konzultáció javasolt akár gyógyszerváltás, dózismódosítás vagy szerkiegészítés (erektilis diszfunkció esetében például PDE5 inhibitorok) kapcsán.

Szorongásos zavarok

A különböző szorongásos problémák más-más oldalról támadják az egyén szexuális működését. A szociálisan szorongó személy számára a kapcsolatkialakítás is komoly stresszt jelent, mivel a másik előtt való megszégyenülés félelme szinte bénító hatással bír. Kóros egészségszorongás esetén a szexuális kontaktus kerülése felerősödhet a szexuális fertőzésektől való aggodalom miatt. Kényszerbetegséggel élő esetében pedig a betörő kényszergondolatok, rigid szexuális forgatókönyvek megzavarása könnyen kizökkentheti a személyt és alááshatja az izgalmi állapotot. A poszttraumás stressz szindrómában szenvedőknél az úgynevezett trigger helyzetek akadályozzák a kiegyensúlyozott szexuális életet. Szexuális traumát átélteknél bármilyen inger (érintés, illat, közlés, környezet stb.), mely valamilyen módon emlékeztet az átélt traumára, úgynevezett flashback állapotot idézhet elő, mely kellemetlenül megszakítja az együttlétet. A megterhelő tapasztalatok pedig szexuális elkerüléshez vezethetnek. Ellenkező esetben éppen hogy rizikós szexuális magatartás alakul ki, mely tudattalanul a korábbi trauma átírását célozza.

Evészavarok

Az evészavarok egyik sajátossága az alacsony szexuális aktivitás és magas szexuális elégedetlenség. A kutatások szerint a bulimia esetén nagyobb a nyitottság a szexuális kísérletezésre, erősebb a szexuális késztetés, mint az anorexia nervosaban. Anorexia esetén a kóros soványság elérésével (másodlagos nemi jellegek eltűnése) azt az üzenetet is közvetíti a személy a potenciális partnerek felé, hogy nem érdekli a szex. Az egészségtelen testi jegyek szexualizálása esetében kialakult testkép pedig megakadályozza az élvezetre koncentráló harmonikus szexualitás fenntartását.

Személyiségzavar

A személyiségzavarok mélyen beivódott, rugalmatlan, maladaptív mintát mutatnak abban, ahogyan egy személy másokhoz kapcsolódik, ahogy önmagát és a környezetét észleli. A borderline személyiségzavar gyakori patológia a klinikai környezetben. Kutatások eredményei szerint szexuális nehézségekkel is együttjárhat a karakter sajátosságaiból kifolyólag. Egy személyiségzavarokat összehasonlító vizsgálatban a borderline patológia esetében szignifikánsan magasabb arányban fordultak elő párkapcsolati nehézségek a többi személyiségzavaros kórképhez képest.

61 százalékuk valamilyen szexuális nehézségről számolt be,

míg a többi kórképnél csak 19 százalékban jelent meg szexuális probléma. A borderline személyiséget többek között az instabil érzelemszabályozás, diffúz identitás és impulzivitás jellemzi. Impulzivitásuk életük számos területére kihatással lehet, mint például a vagyonkezelés, közlekedés, táplálkozás, szerhasználat és a szexualitás is. Szexuális életüket a hiper- és hipoaktív magatartás egyaránt jellemezheti.

Kutatások szerint azoknál a borderline személyeknél, akik gyermekkori szexuális bántalmazást éltek át, magasabb arányban (76,8 százalék) fordult elő szexuális diszfunkció azokhoz képest, akiknél a személyiségzavar nem társult szexuális visszaélés történetével (39,8 százalék). A felnőttkorban tapasztalt szexuális erőszak esetében is hasonló arányok mutatkoztak. A szexuális trauma, mely meglehetősen gyakori borderline személyek esetében, fogékonnyá tehet a szexuális együttlétek elkerülésére a traumaemlékek vagy a borderline tünetek (önsértés, disszociáció) aktiválódásából való félelem miatt. Ugyanakkor olyan vizsgálati eredményekkel is találkozunk, ahol a női szexuális funkció indexen a szexuális vágy volt az egyetlen dimenzió, ahol nem tapasztaltak különbséget a kontrollcsoporttal összehasonlítva. Ennek magyarázata lehet, hogy a borderline személyek számára a szex gyakran egy eszköz énképük egyben tartására, a számukra olyan nehezen kialakítható intimitás megközelítésére, és a magányosság, unalom, üresség érzéseivel való megküzdésre.

Alkoholfüggőség 

Az alkohol rövid távon valóban növeli a társas, szexuális magabiztosságot. A bódult állapotban megtapasztalt szexuális együttlétek is kifejezetten örömteliek lehetnek. A függőségbe való eszkalálódás azonban rombolja a szexuális működést. Erektilis zavar, orgazmus elmaradása és a libidó csökkenés is megjelenhet. Sérül az intimitás, s a józan együttlétek pedig idegenné válnak.

Szexuális nehézség szinte mindenki életében előfordul. Ez nem jelenti azt, hogy rögtön pszichiátriai diagnózissal kell ellátnunk magunkat. Azonban érdemes elgondolkodni, hogy tartósan fennálló szexuális problémák esetén tapasztalunk-e egyéb tüneteket, melyek negatívan befolyásolják életminőségünket.