Óvodás éveink legnagyobb megpróbáltatásai közé tartozott, hogy kínszenvedve eltöltsük azt az egy órát, amikor akaratunk ellenére lefektettek bennünket delelni. Felnőve a legtöbbünk azonban rájött, hogy az akkor még embertelennek tűnő rendszer valójában nem is volt olyan rossz, hiszen a rövid pihenő után újult erővel folytathattuk a játékot. Egyre több olyan vállalat van a skandináv országokban, ahol elkezdték bevezetni a délutáni szundit – ezúttal felnőtteknek. A kellemes nosztalgián felül ugyanis számos jótékony hatással bír a munkavállalók egészségét és produktivitását illetően egyaránt.

Egyre több cég kezdte el bevezetni a „kötelező” délután alvást. Ilyenkor a beosztottak elvonulnak egy fél órára, és lehetőségük van egy kicsit feltöltődni, regenerálódni. Annak érdekében, hogy biztosan pihentető legyen számukra ez az idő,

relaxálni is tanítják őket.

Az eddigi tapasztalatok rendkívül pozitívak. A felmérések szerint nemcsak a munkatársak közérzete lesz jobb, de javul a teljesítményük is. Egyes cégek például arról számoltak be, hogy növekedtek a bevételeik, mióta bevezették a szundi időt. Ezzel pedig bebizonyították, hogy az idő valóban pénz – már ha szundi időről van szó.

Arról nem is beszélve, hogy a kollégák elköteleződésére is pozitív hatással lehet, ha hagyják kicsit ejtőzni őket délutánonként. Az utóbbi pár évben számos újítást vezettek be a cégek, hogy megtartsák a munkatársaikat ezekben a munkaerőpiac szempontjából viharos időkben. Közös reggelik a kollégákkal, ugrálóvárak, XBOX-szobák és „céges kiskutyák-kismacskák” várnak minket, hogy meghozzák a kedvünket a hétfő reggeli felkeléshez. Ezek az intézkedések azonban leginkább csak a kedvünket befolyásolják, míg a relax idő az egészségünkre nézve is jótékony lehet. Arról nem is beszélve, hogy hosszú távon sokkal olcsóbb és kifizetőtőbb megoldásnak tűnik, mint a játékszoba vagy a trambulinpark.

Befektetés a lefektetés

Mire megyek én egy óra alvással?” – gondolhatjuk, holott egy „megfelelően programozott” alvás már akár fél óra alatt is képes minket energiával feltölteni. Gondoljunk csak bele, mennyivel jobb lenne úgy hazaérni a munkából, hogy szinte kipihentnek érezzük magunkat. Nem csoda, ha a munkahelyi teljesítményünk is rövidesen szárnyalni kezdene. Kutatások továbbá bebizonyították azt is, hogy egy fél órás alvás is képes felérni akár egy nyolc órással is. Természetesen csak akkor, ha teszünk érte.

Számos cég küzd nagyon komoly teljesítménybeli problémákkal, mivel a munkavállalók stresszesek. Nem képesek ugyanis regenerálódni a munkanapok végén

– mondja Josh Bersin, a Deloitte egyik alapítója és vezetője. Alvásszakértők szerint jótékony hatással bír, ha délután kb. fél órára lefekszünk, mivel ezáltal segítjük a szervezetünk hormonszintjének és vércukorszintjének optimális szinten tartását. A délutáni alvást mindenképp az ebéd utánra érdemes időzíteni, mivel ekkor már megemelkedett a vércukorszint a testünkben.

Számos országban kezd elterjedni a délutáni alvás, hogy a munkavállalók kipihenten, stresszmentesen folytathassák a délutánjaikat.

A Michigani Egyetem kutatása alapján a munkavállalók produktivitása nő és stressz-szintjük csökken a délutáni pihenést követően. Stresszesen és fáradtan ugyanis – bármennyire is meglepő – gyengébb a teljesítményünk. Arról nem is beszélve, hogy azáltal, hogy maga a munkahelyünk jogosít fel minderre, úgy érezzük, hogy kaptunk egy kis szabadságot tőlük.

A munkahelyi szundi a kreativitásra is jó hatással van, hiszen frissen és kipihenten sokkal könnyebben gondolkodunk innovatívan, könnyebben jutnak eszünkbe új ötletek. Ha pedig megszabadulunk a stressztől, a fáradtságtól, az segíthet bennünket abban, hogy egy új perspektívát kapjunk az adott problémával kapcsolatban, amin épp dolgozunk.

Csipkerózsika az irodában

Nem kell azonban egészen a skandináv országokig elmennünk azért, hogy precedenst találjunk a ’Sleep Office’-ra. Németországban például meglehetősen hétköznapi látványnak számít az, hogy az ebédszünetben a munkavállaló húsz-harminc percre az asztalára dől és pihen egyet. Ehhez pedig minden joga megvan, hiszen elméletben ő rendelkezik azzal, hogy hogyan tölti ezt az időt. Attól függetlenül, hogy nem biztos, hogy ezt minden országban jó szemmel néznék.

A szervezeti bizalom magas szintje nagyban segítheti egy ilyen intézkedés bevezetésének támogatását, hiszen amennyiben ez megvan, a munkavállalóknak kevésbé kell attól félniük, hogy esetleg

megkérdőjelezik a munkához való hozzáállásukat.

Ahol azonban ez nincs meg, ott a munkavállaló joggal félhet attól, hogy rossz szemmel nézik a látszólag kontraproduktív viselkedését.

Az alvást érdemes tanítani is, hiszen különböző technikák segíthetnek minket abban, hogy valóban kipihenten ébredjünk már húsz-harminc perc alvás után is.

Az észak-európai országokban egyre több cég csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, és az eddigi tapasztalatok mind pozitívak. Azt, hogy kis országunkba mikor jut el a szundi-láz a munkahelyeken, sajnos még nem tudjuk. Csak reménykedhetünk benne, hogy egy-egy újító szellemű cég itthon is alvómaszkra és kispárnára cseréli a játékkonzolt.

 

Felhasznált irodalom:

Mednick, S. C., Nakayama, K., Cantero, J. L., Atienza, M., Levin, A. A., Pathak, N., & Stickgold, R. (2002). The restorative effect of naps on perceptual deterioration. Nature neuroscience, 5(7), 677.

Yetish, G., Kaplan, H., Gurven, M., Wood, B., Pontzer, H., Manger, P. R. (2015). Natural sleep and its seasonal variations in three pre-industrial societies. Current Biology, 25(21), 2862-2868.