Magyarországon 2003-ban született meg a törvény a homoszexuálisok egyenlő bánásmódjáról, 2008-tól pedig már büntetik a homofób gyűlölet motiválta erőszakot. Bár egyre több hazánkban a melegeket támogató szervezet, mégis sokan nehezen, vagy egyáltalán nem merik vállalni nemi identitásukat, szexuális orientációjukat. Még mindig sok a melegekkel kapcsolatos sztereotípia és előítélet hazánkban. Ezzel szemben a világ másik felén szinte teljesen befogadó a társadalom az LMBTQI csoporttal szemben. Vajon ennek mi az oka és pszichológiai háttere? Mi a helyzet a világ másik felén? Francisco Robledo mexikói LMBT szaktanácsadót kérdeztük, miután Mexikóban jártunk az Impulse rendezvényen.

A sztereotípia egy csoport tagjaira vonatkozó asszociációkat és elvárásokat jelenti. Az előítélet pedig az adott csoport tagjai iránti érzelmekre utal. Az előítélet és a sztereotípia kialakulásának alapvető feltétele a kategorizáció. Ez a folyamat az emberek közötti hasonlóságon és különbségen alapul. Esetünkben, ha valaki meleg, leszbikus vagy biszexuális, akkor a társadalom egy része másképp tekint rá, sztereotípiákat alakít ki róla és kategóriákba sorolja őt.

Az előítéletek és sztereotípiák kialakulását a saját csoport iránti preferencia táplálja, motiválja.

Ha a saját csoport kialakult, akkor a többi csoport vagy mint ellenség, vagy mint potenciális partner jelenik meg, mely meghatározza az adott előítélet és sztereotípia kialakulását. Ezek pedig az agresszív viselkedés megjelenését táplálják, ami a szexuális orientáció szégyelléséhez, annak titkolásához vezet.

Ha a saját csoport kialakult, akkor a többi csoport vagy mint ellenség, vagy mint potenciális partner jelenik meg.

A titkolózás háttere

Hazánkban a heteronormatív állásfoglalás erősen befolyásolja a melegek megítélését. A heteronormativitás alapja, hogy a társadalom a két ellentétes nem közötti kapcsolatot tartja elfogadhatónak. Ez a jelenség egyre inkább megszűnőben van, de még mindig erősen él és hat a társadalomra. Ennek hatására előfordulhat, hogy az LMBTQI emberek (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer, interszex) számára nehézséget okoz, hogy vállalják nemi identitásukat vagy szexuális irányultságukat, esetleg megpróbálják minél inkább elnyomni, elrejteni azokat.

A társadalom heteronormatív elvárása erősíti a „másság" érzését és a kategorizációt.

Mindezek pszichés szorongáshoz és stresszhez vezetnek, és egyéb mentális betegségek kialakulását is erősítik.  Összességében pedig a coming out-ot, vagyis az előbújást nehezíti. A kifejezés alatt azt értjük, amikor az LMBTQI emberek szexuális orientációjukat és/vagy a nemi identitásukat az őket körülvevő emberekkel megosztják. Tehát azt, amikor családjuk, barátaik, ismerőseik, akár kollégáik előtt feltárják, mely nemhez vonzódnak, vagy miként tekintenek önmagukra. Mivel ez a folyamat nagy nehézséget jelent, így nehezen is jutnak el eddig a pontig. Gyakran félnek a stigmatizációtól és az esetleges támadásoktól. Ez a rejtőzködés viszont a sztereotípiákat és az előítéleteket erősíti. Kutatások bizonyítják, hogy

minél kevesebbet tudunk egy adott jelenségről, annál inkább félünk tőle és előítéletesebbek vagyunk azzal szemben.

Miként csökkenthetjük a sztereotípiákat?

Az országok között jelentős különbség mutatkozik a LMBTQI emberek elfogadásában. Egy világméretű kutatás során a melegek jóllétét kutatták összesen 110 országban. A vizsgálat szerint hazánkban a melegek jólléte alacsony, szexuális irányultságukat nagyon nehezen vállalják fel. Ezzel szemben Latin-Amerikában a helyzet jelentősen jobbnak mutatkozott. Például Mexikót „meleg-barát” országnak tekintik. Miért is lehet ez így?

Decemberben az Impulse nevű rendezvényen jártunk Mexikó Városban. A konferencia a melegekkel és a HIV vírussal szembeni sztereotípiák és stigmák megszüntetéséért harcol. Az esemény egy kiállítással volt összekötve, melynek célja a melegek elfogadásának erősítése volt. Francisco Robledót, a mexikói LMBTQI társadalom befogadásán dolgozó szaktanácsadót és stratégia kidolgozóját kérdeztük tapasztalatairól, valamint hogy miként látja az LMBTQI társadalom helyzetét Mexikóban.

Francisco Robledo, LMBT tanácsadó.

Kérlek mutassa be, min dolgozik!

Munkám során az LMBT társadalom elfogadásán munkálkodom. Az Emberi Jogok Kampány (Human Rights Campaign) vállalati programját, az Equidad MX-et képviselem Mexikóban, mely hitelesíti az LMBT csoportot befogadó vállalatokat.

Milyen tapasztalatai voltak, amikor elfogadta, ki is valójában, és ezt megosztotta másokkal? Hogy érzett eleinte, és miként érez most?

47 évesen még mindig tanulok a homoszexualitásról könyveken, szavakon és pornón keresztül. Az internet előtti korszakban nehéz volt olyan emberekkel kapcsolatba kerülni, mint amilyenek „mi” vagyunk. 14 évesen éreztem, hogy más vagyok, de nem volt hivatalos leírásom arról, mi is a homoszexualitás a szex és a vágy komponensei nélkül. Ezeket csak életem egy későbbi periódusában tapasztaltam. 21 éves voltam, amikor lehetőséget adtam magamnak, hogy megtapasztaljam az együttlétet egy másik férfival. Így a két periódus között az élet magányos oldalával néztem szembe. A homoszexualitás akkor titoknak és bűnnek számított. Szociális és kulturális minőségi homoszexuális referenciát nehéz volt találni, ami hozzájárult igazi énem rejtegetéséhez. Mostanra úgy döntöttem, hogy nem bujkálok, sőt, inkább kiállok és prezentálom magam. Szeretnék valakinek a referenciája lenni,

megmutatni, milyen egy sikeres, szakmájában helytálló meleg férfi élete.

Segíteni az embereket mások és önmaguk teljes elfogadásában. Manapság a közösségi médiának köszönhetően ez a tudásátadás egyszerű, de még mindig mindennapi kihívás. Az evolúcióból, a globális homofóbiából és a gyűlöletből fakadó erőszak állandóan érint. Így a személyes biztonságom és úgy általánosságban minden megkérdőjelezi, hogy helyes úton járok-e és a helyes dolgot csinálom-e.

Mit gondol a mexikói LMBT társadalom szociális helyzetéről és elfogadottságáról? Változott valamilyen irányba az elmúlt 10 évben?

Az elfogadás mindenképp nőtt az elmúlt 10 évben. Legalizálták az azonos neműek együttélését és házasságát. A fiatalabb generáció már könnyebben kezdi el szociális és szexuális szempontból is definiálni magát. Cselekedeteik nagyobb szabadságot és elfogadást élveznek. Formális és jogi teret is kaptak a társadalomban.

A diszkriminációt és gyűlöletet azonban a törvény nem tudja csökkenteni.

Az elmúlt néhány évben számos anti-diszkriminációs jogokat támogató törtvény született, melyek a civil szervezetek munkájának köszönhetőek. Bár még mindig nagyon sok feladat áll előttünk. A szexuális egészséget érintő felvilágosítás még mindig hiányzik az iskolákból. Bár addig, a generációk szemlélete elkezd átformálódni a szexuális és nemi különbségek terén, ami mindennapi döntéseikben és tudatalatti elfogultságukon mutatkozik majd meg. Amit én látok az az, hogy még mindig van jó harminc-negyven év kemény munka előttünk.

Mit sikerült idáig elérnie, és mik a tervei a jövőre nézve?

Az eddigi legnagyobb dolog, amit elértem, hogy előző év novemberéig hetvenhárom cég listázott minket az Equidad MX indexen mint a legjobb helyet, ahol dolgozni lehet az LMBT egyenlőségen. A közeljövőben még több tréningprogramot szeretnénk elindítani, ahol még több olyan szakértőt képeznénk ki, akik az LMBT csoport elfogadásán tudnának dolgozni Mexikó más államaiban is, főként vállalatoknál. Ez exponenciálisan segítene másoknak nemcsak abban, hogy előbújjanak, hanem abban is, hogy elfogadják önmagukat és másokat.

Mit üzenne az LMBT személyeknek, hogy ne szégyelljék magukat és az előbújást?

Ez teljes mértékben személyes döntés. Mindannyiunk életében eljön az a pillanat, amikor meg tudjuk ezt tenni. Talán az üzenetem ez lenne:

„Találd meg a biztonságos közegedet, bárhol és bárkivel is legyen az. Találd meg azt a személyt, akivel meg tudod osztani az igazi éned, akivel meg tudod osztani a legijesztőbb és legmélyebb titkaidat. Rá fogsz jönni, hogy mindenkinek vannak félelmei és mindenki szembenéz kihívásokkal.

Légy igaz és őszinte magadhoz, és a körülötted lévők is így fognak hozzád állni.

Vedd figyelembe, hogy az emberek talán nem fognak egyből elfogadni úgy, ahogy mi se fogadjuk el és tiszteljük magunkat eleinte éjszakákon át. Talán beletelik egy kis időbe, hogy elfogadjanak, csak légy türelmes, ahogy türelemmel kell magadhoz is állnod.”

Több kutatás is megerősíti, hogy a heteroszexuálisokkal kialakított kontaktus csökkenti a negatív attitűdök és sztereotípiák kialakulását, mivel a kapcsolatba kerülés növeli az empátiát és bizalmat kelt a másik csoport iránt. Tropp és Pettigrew (2005) kutatásukban kimutatták, hogy ha az emberek kapcsolatba kerültek melegekkel, akkor az előítéleteik csökkentek. Egy másik kutatás során azt az eredményt kapták, hogy akinek volt homoszexuális ismerőse vagy családtagja, elfogadóbb volt az LMBTQI közösséggel szemben. Ahogy az interjúból is kiderült, Mexikóban a témát nyíltan kezelik, és küzdenek érte, ami a sztereotípiák csökkenéséhez vezethet.

 

Felhasznált szakirodalom: Simon, B., Glässner-Bayerl, B., & Stratenwerth, I. (1991). Stereotyping and self-stereotyping in a natural intergroup context: The case of heterosexual and homosexual men. Social Psychology Quarterly, 252-266. BOGLÁRKA, B. F. E. B. A MELEG FÉRFIAK MINDENNAPJAI MAGYARORSZÁGON. Idegenellenesség mértéke a mai Magyarországon, A. Dencső Blanka–Sik Endre Adalékok az előítéletesség mértékének és okainak megismeréséhez a mai Magyarországon. Haslam, N., & Whelan, J. (2008). Human natures: Psychological essentialism in thinking about differences between people. Social and Personality Psychology Compass2(3), 1297-1312. Berggren, N., Bjørnskov, C., & Nilsson, T. (2017). What aspects of society matter for the quality of life of a minority? Global evidence from the new gay happiness index. Social Indicators Research132(3), 1163-1192.