Sokaknak a tavasz azt jelképezi, hogy valami új kezdődik. Ilyenkor elkezdünk rendet tenni magunk körül. Ám nemcsak a környezetünket, de gondolatainkat és érzéseinket is érdemes rendszerezni, tisztázni. A tavaszi nagytakarításnak a nyilvánvaló előnyein túl még számos haszna van: jobb közérzettel, emelkedettebb hangulattal, a stressz csökkenésével és fokozott kreativitással jár. Lehet-e kóros a rendetlenség? Milyen pszichológiai háttere van a gyűjtögetésnek? Cikkünkből kiderül!
A rendetlen, zavaros környezet növelheti a stressz-szintet, csökkenti a koncentrációt, szükségtelenül túlterheli észlelőrendszerünket idegen ingerekkel, tehát túl nagymértékben foglalja le kognitív kapacitásunkat. Egy Amerikában végzett kutatásból kiderült, hogy a legtöbb amerikai úgy véli, az otthoni környezet minősége – a rend és a tisztaság – felőli aggodalom az öt legfontosabb stresszor között szerepel. A kutatás rámutatott, hogy a nők különösen érzékenyek a rendre, ugyanis a rendetlen és zsúfolt terek náluk krónikus kortizolszint-emelkedést (sztresszhormon-emelkedést) eredményeztek. Egy rendetlen térben való létezés a negatív érzelmi hatások mellett kevesebb fizikai aktivitással is társul. A szervezettség viszont kapcsolatban áll az erre odafigyelő személyek körében az egészséges életmóddal, a nagylelkűséggel és a konvenciók követésével, betartásával.
Tiszta iroda, tiszta fej?
Az is bebizonyosodott, hogy a tiszta és rendezett munkahely javítja a dolgozók irodai teljesítményét. Bizonyára sokan szenvedünk idő- és energiahiányban a munkahelyen, és már abban is elfáradunk, amíg pusztán egy cselekvési tervet készítünk a rendszerezés elkezdéséhez.
Azt azonban fontos megjegyezni, hogy az optimális életvitelhez és munkavégzéshez nem kell tökéletes rendben lennie mindig mindennek. A legfontosabb, hogy megtaláljuk, milyen környezetben tudunk a leghatékonyabban és legeredményesebben működni.
A hosszú távon is szemetes környezeten azonban érdemes minél hamarabb változtatni,
mert az mintegy legitimizálva a rendetlenséget, tovább ösztönöz bennünket a környezetünk elhanyagolására.
A gyűjtögetőkről
Amennyiben a rendetlenség kiterjed az életünk minden területére, feltételezhetjük, hogy a hátterében valamilyen komolyabb probléma, akár mentális zavar is előfordulhat. Depresszió esetén, figyelemzavarral és/vagy krónikus fájdalommal élők körében gyakori jelenség a rendezetlen környezet. Szélsőséges esetben pedig gyűjtögetésről (angolul hoarding) beszélhetünk. Bár formális diagnózisként nem szerepel a pszichiátriai megbetegedések között, hátterében számos pszichológiai ok állhat, legtöbbször valamilyen trauma (pl.: szülő, fontos személy elvesztése).
A gyűjtögetőkre jellemző, hogy nemcsak elképzelhetetlennek tartják, hogy megszabaduljanak egy-egy (feleslegesnek tűnő) tárgytól, hanem akár fizikai fájdalommal is járhat számukra, ha ki kell dobniuk valamit, amihez bizonyos esetekben irreális módon kötődnek.
Agyi képalkotó eljárással összehasonlították a gyűjtögetők agyát a nemgyűjtögetőkkel. Azt találták, hogy miközben dönteniük kellett bizonyos tárgyakról, hogy szükségük van-e rájuk, vagy sem, az orbitofrontális kéregben – ami többek között a tervezésért és a döntéshozásért felelős agyterület – az agyi aktivitásuk jelentősen megnövekedett. Ehhez képest a kontrollcsoportba tartozók egy ilyen egyszerű döntésre semmi különös reakciót nem adtak.
Az ilyen és ehhez hasonló krónikus viselkedések hátterében mindig feltételeznünk kell, hogy
a személy akár érzelmi, akár pszichológiai vagy fizikai szenvedésnek van kitéve.
Az egyénnek megfelelő pszichoterápiák mellett a kognitív viselkedésterápia hasznos segítség lehet, már mindössze félév alatt jelentős javulás tapasztalható a páciens állapotában, ha adottak a feltételek a sikeres közös munkához.
