Örökérvényű igazság: ha van az embernek testvére, ha nincs, ez hatással van az életére. A pszichológia évtizedek óta kutatja, mit árulhat el az emberről a családban, testvérsorban betöltött helye, miképpen befolyásolja életének alakulását a testvérkapcsolat. Ezen kutatások eredményeiből szemezgettünk – íme 10 tény a tesóságról!
- A testvérsorban betöltött helyünk hatással van személyiségünkre.
Széles körben elterjedt információ, sokan tudják, mégsem kerülhetjük meg, ha a testvérségről beszélünk: a születési sorrend fontos. Az elsőszülöttek kapcsán a maximalizmust emelhetjük ki mint jellemző tulajdonságot, a középsők esetében a háttérbe szorult szerepet és szoros baráti kapcsolatokat, míg a kicsiknél a törekvést, hogy figyelemhez jussanak – akár a nyüzsgés, akár a lázadás eszközével. Fontos azonban: a testvérsorban betöltött helyünk hatása személyiségünkre erősen limitált – minderről részletesebben itt írtunk.
- Több időt tölt egy gyerek a tesójával, mint bárki mással.
A Pennsylvaniai Állami Egyetem (1996) kutatása szerint mire 11 éves lesz egy gyermek, szabadidejének egyharmadát a testvérével tölti, mindez pedig felnőttkorra sem múlik el nyomtalanul – egy felnőtt testvérpár átlagosan heti 11 órát tölt együtt a vizsgálatok szerint.
- A testvérek vitatkoznak. Sokat. Nagyon sokat.
Egyes kutatások szerint a 3 és 7 év közötti gyerekek óránként három és félszer vesznek össze, míg a fiatalabbak ennél is többször, nagyjából tízpercenként. Persze vita és vita között is van különbség – lásd a következő pontot.
- A testvérek közötti erőszak a leggyakoribb családon belüli erőszakforma.
Általánosan elmondható, hogy a testvérek között is többféleképpen megjelenhet az erőszak: beszélhetünk fizikai, érzelmi és szexuális abúzusról. Természetesen ezekben az esetekben már nem a mindennapi súrlódásokról, összezörrenésekről beszélünk, a konfliktusok egy egészen más szintje jelenik meg ezekben a helyzetekben. Erről bővebben itt írtunk korábban.
- A legtöbb vita a testvérek között a tulajdonhoz kapcsolódik.
Kisgyerekeket vizsgálva arra jutottak a kutatók, hogy a vitáknak a 80 százaléka a birtokláshoz köthető – az enyém-tiéd igenis nagyon fontos számukra. Egy-egy tárgy birtoklása nagyon sokat jelenthet egy kisgyereknek, hiszen a birtokolt tárgy segítségével megélheti, hogy kontrollt gyakorol.
- Ha van egy másik nemhez tartozó testvérünk, könnyebben mehet a randizás.
A lánytesóval rendelkező fiúknak (és vice versa) könnyebb dolga lehet a párkeresés során, mert kutatások szerint számukra nem annyira ijesztő egy-egy helyzet, amiben a másik nemhez közelednek, hiszen ismerősen mozognak a másik nem közelében is.
- A lánytesóval rendelkező fiúk figyelmesebb hallgatók.
Szintén jól jöhet a randizásnál, hogy a lánytestvérrel felnövő fiúk felnőttkorukra átlagosan érzékenyebbek, figyelmesebbek és „jobb hallgatóságnak” bizonyulnak, mint a fiútestvéres vagy egyke férfiak.
- A szülőknek van kedvenc gyereke.
Sokat vitatott kérdés, mégis, a kutatások azt bizonyítják (például Conger, 2010), hogy a szülők nem ugyanúgy viszonyulnak gyermekeikhez. Az anyák 65, az apák 70 százaléka ismerte el, hogy egyik gyermekét preferálja a többiekkel szemben.
- A szülők konfliktusa erősebbé teheti a testvérkapcsolatot.
Akár egy válásról, akár egy elhúzódó szülők közötti konfliktusról, esetleges bántalmazásról beszélünk, a kutatások szerint a gyerekek ezektől közelebb kerülnek egymáshoz. Ennek oka, hogy a szülőknek ezekben a krízishelyzetekben valószínűleg kevesebb ideje van a gyerekekre, akik ezáltal egymáshoz fordulnak támaszért.
- Minél több tesód van, annál kevésbé valószínű, hogy elválsz.
Az Ohiói Állami Egyetem kutatása szerint minél több testvérünk van (7 testvérig), annál kevésbé valószínű, hogy elválunk házastársunkról. Aki egy testvérrel nő fel, csak rendelkezik némi tapasztalattal nemcsak a konfliktusok és a viták, de és a békülés kapcsán is.
Felhasznált szakirodalom: Kluger, J., (2012): The Sibling Effect: What the Bonds Among Brothers and Sisters Reveal about Us. Riverhead Books, U.S.