Téli olimpia doppingmentesen

A dopping minden országban fellelhető probléma – egyáltalán nem új keletű, mégis a hírhedt „orosz-ügy” a február 9-én kezdődő téli olimpia miatt elgondolkodtató kérdéseket vet fel. Milyen hatással van a dopping egy nemzet sportolójára a téli olimpia küszöbén? 

A szocsi-i téli olimpia után több száz orosz sportolót vizsgáltak meg dopping gyanújával: több ízben beszélnek államilag szervezett doppingról. A vádakat még ma is tárgyalják. A február 9-én induló phjongchangi téli olimpián való részvételük az utolsó pillanatokig kérdéses volt. Végül, a „tiszta” orosz sportolók indulhatnak a játékokon, de semleges színekben, tehát a nemzeti zászló és egyéb szimbólumok nélkül. A Magyar Nemzet  legfrissebb hírei szerint a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) döntést hozott: 39 esetben törölte az orosz sportolók örökös eltiltását, bár még így is tizenegy versenyző továbbra sem indulhat a téli olimpián. Az orosz sportolók meghurcolása a nemzetnek is mély, fájó seb, amit az elmúlt évek újra és újra feltépnek.

Oroszországnak, és kiváltképp a sportolóknak szüksége van a támaszra, de hogy kaphatják ezt meg, ha bizalmatlanság és ilyen súlyos vádak övezik őket? Ezenfelül nemcsak velük szemben bizalmatlanok, hanem saját magukkal szemben is, hisz nem indulhatnak saját színeikben. A zászló, a himnusz, a nemzeti szimbólumok érzékeny indikátorai a nemzettudatnak.

ezek hiánya magányt, demotivációt és önbizalomhiányt okozhat

– főleg egy olyan feszült és fontos helyzetben, mint egy olimpiai játék.

Továbbá felvetődik a kérdés: a jelen helyzet milyen jövőt jelenthet az orosz sportolók számára? Nem elég, hogy évek óta húzódik a botrány, mi fog történni Dél-Koreában és utána? A dél-koreai olimpiai bizottság laborjában már több ezer doppingtesztet elvégeztek előre, minden óvintézkedést megtesznek. A vádak erősek, a sportolók és a nemzetek közt újabb feszültségre adnak okot ezek a problémák.

Persze felmerülhet, valóban igazak-e a szóbeszédek, vagy csak az államról kialakított képet akarják a közvélemény számára torzítani? Putyin orosz elnök a doppingbotránnyal kapcsolatban azt nyilatkozta az éves sajtótájékoztatóján, hogy az USA a márciusi választások miatt koholt vádakkal próbálja megrendíteni tekintélyét.

Grigorij Rodcsenkov, a vád koronatanúja, korábban a moszkvai labor vezetője és doppinglabor szakértője volt, továbbá felelős pozitív tesztek eltüntetéséért, szteroidkoktélok készítéséért. Elmondása szerint

az orosz titkosszolgálat is aktívan részt vett a vizsgálatok meghamisításában.

A szocsi-i téli olimpiát követő konfliktusok után Amerikába emigrált, jelenleg az USA védelme alatt áll. Az orosz államfő nyilatkozata szerint Rodcsenkovot drogokkal bírták vallomásra. A negatív hírek miben változtatnák esélyeit a jelenlegi kormánynak? Más hozzáállást tanúsítanának a szavazók?

Kié lesz a győzelem? Nemzettudat és sport kapcsolata

Jelen helyzetben azonban nem a politikai helyzettel foglalkozunk, hanem azon sportolókkal, akik a téli olimpiára tartanak. A többi ország sportolói nagy eséllyel bizalmatlanok lesznek velük szemben, és minden eredményüket megkérdőjelezhetik. Sikereikre árnyék vetül, hiába maradtak ki a teljesítménynövelők használatából. Önmagukért fognak versenyezni, de vajon milyen érzések töltik el őket? Egy ilyen feszült időszakban rengeteg erőt tud adni egy sportolónak, ha úgy érzi, hisznek benne.

Hiába áll mögöttük egy egész ország, ha ezt nem tudják megmutatni az egész világnak. A győzelem hiába tölti el őket büszkeséggel, ha nemzeti identitásukat háttérbe kell szorítaniuk. Bár a sportolók saját teljesítményükre lesznek büszkék, mégsem lehet teljes az örömük, hisz a negatív hírverés sokszor nagyobb hangsúlyt kap, mint egy-egy siker.

Ez több feszültséghez és stresszhez vezet, pedig az olimpia önmagában sem egy sétagalopp.

Halbwachs szerint a közös történelmünk vitathatatlanul fontos szerepet tölt be a világ megértésében, közösen osztott nézeteink és gondolataink létrehozásában is (Halbwachs, 1971). Ezek a történelmi pillanatok alakítják a nemzetünk emlékezetét is, így a nemzeti identitásunkban is fontos szerepet játszanak. A társadalom számára generációkról generációkra száll történelmünk. Ez a folytonosság és a közös tudás segíti, hogy egységes nemzet legyünk, saját kultúrával, értékekkel. Minden esemény és történelmi adat fontos részét képezi identitásunknak, így a sportesemények is: a sikerek és kudarcok, örömök és drámák dinamikusan formálják nemzetünk identitását (László, Ehmann, Imre,2002).

Hajsza a győzelemért – bármi áron 

A sport minden országnak presztízskérdés. Bár az olimpia az országok közötti barátságról és az egyenlőségről szól, mégis csak rekordokat és érmeket várunk sportolóinktól. A versengés nem csak az ellenfelek között zajlik le: mindenkit foglalkoztat, hogy vajon hány „aranyat” hoznak haza sportolóink.

Kijutni a játékokra hatalmas megtiszteltetés, mindenki saját céljaiért van ott, amik közt a nemzet céljai is szerepelnek. A játékosok nemcsak maguknak, hanem hazájuknak is szeretnének érmet nyerni, igyekeznek megmutatni, hogy bennük egy nemzet ereje összpontosul.

Éppen ezért a sportolók győzni akarnak – bármi áron. Sok esetben azonban tényleg a szó szoros értelméről kell beszélnünk. Doppingszerek ezrei születnek laborokban és találnak gazdára atléták testében, függetlenül attól, hogy bárki tudná, milyen veszélyeket hordoz magában egy-egy módszer.

A dopping negatív ereje a nemzetre

Minden olyan anyag, ami szerepel a World Anti-doping Agency listáján, doppingnak minősül. Nemcsak a teljesítményfokozók szerepelnek a listán, hanem azok a szerek is, amik elfedik a teljesítményfokozókat, vagy rásegítenek a szervezetből való gyors kiürülésükre. A lista folyamatosan frissül, ezért a sportolók, edzők, orvosok és egyéb stábtagok rendszeresen figyelemmel kell hogy kísérjék ezt.

Hosszú távon nem tudni, hogy a DOPPING milyen káros mellékhatásokat rejt magában,

így nagyon veszélyesek lehetnek az egészségre nézve, nem is beszélve arról, vajon mennyire etikátlan a dopping. A WADA és a NOB együttműködve 2011 és 2015 között 33-ból 11 orosz érmet vett el, és 31 eltiltás született.

Minden nemzetnek van „saját” sportja, amiben igazán jó és kiemelkedő sikereket ér el. Ez olyan presztízskérdés mindenki számára, amivel nem lehet csak úgy viccelni. Hatalmas pénzeket fordítanak támogatásokra és fejlesztésekre. A sportolók saját határaikat feszegetve akarnak győzni – sokszor túlhajszolják magukat és mindent megtesznek, kockáztatnak a győzelem érdekében. Sok esetben viszont az adott kormány is rásegít a sikerekre. Jobb esetben megfelelő lehetőséget és körülményeket biztosít a sportolók számára. A vádak szerint Oroszországban egy államilag támogatott dopping-program jött létre a szocsi-i téli olimpián, ami nem feltétlen az a támogatás, amit etikailag és morálisan elvárnánk.

A nemzeti múlt jelentős hatással van egy ország jelenjére. A történelemformáló mozgalmak, emlékek a jelenben élnek tovább. Milyen hatással lehet majd egy ilyen mértékű doppingbotrány a jövőre nézve?

Ezzel nem áll meg a kérdések sora: ha valóban állami nyomásra doppingolnak a sportolók, milyen döntések elé állítják ezzel a játékosokat? A győzni akarás felülírja a fair play szabályokat, és mindenki hajlandó serkenteni teljesítményét illegális szerekkel? Vagy a nyomás óriási dilemmákban és kétségbe ejti a versenyzőket? Fennáll a lebukás veszélye, ami a pályafutását, az eddigi életét is megtörheti. Sokan mégis hajlandóak kockáztatni. Ugyanakkor ha nem engednek a nyomásnak, azzal hátrányba kerülnek a mezőnyben? Még sincs esélyegyenlőség a sportban? Hogy döntenénk?

A sportolók tanácstalanok e tekintetben, ami teljesen jogos. A következő cikkünkben ezekre a problémákra térünk ki, és próbálunk megoldást találni egy korántsem egyszerű kérdésre. Addig is, szurkoljunk versenyzőinknek, induljanak bármilyen színekben is. A téli olimpia izgalmas lesz – bízzunk benne, hogy a kiemelkedő momentumoktól lesz emlékezetes, nem pedig az etikai és morális botrányoktól.