A másik felem.” „A lelki társam.” „Aki jobban ismer engem, mint én saját magam.” Hogyan lehetséges az, hogy a barátainkban megtaláljuk mindezt? Elképzelhető, hogy valóban kódolva lenne a génjeinkben, hogy kivel barátkozunk? Neked is gyakran mondják, amikor a legjobb barátod vagy barátnőd mellett állsz, hogy akár testvérek is lehetnétek? Olvasd el cikkünket, és megtudod miért!

Barátod az, akit mélységesen megértesz. Nem tudtok egymásnak hazudni. Túl közel vagytok egymáshoz” – írja Müller Péter. Ez így van. De mi van akkor, ha a kapcsolat még közelebbi, mint eddig gondoltuk? Egy közös longitudinális vizsgálatot végzett a Standford, a Duke és a Wisconsin-Medison Egyetem. Baráti párokat vontak be a kutatásba, amelyben azt vizsgálták, hogy az illető párosok génjei mennyire állnak közel egymáshoz.

Már korábbi kutatások is rámutattak arra, hogy a felnőttkori barátaink vagy a párunk bizonyos mértékben hasonlít ránk. Mindezt azzal magyarázták, hogy általában

olyan embereket vonzunk

magunk köré, akikkel hasonlítunk egymásra.

Jelen kutatásban azonban egyértelműen kimutatható volt, hogy a baráti párok génjei sokkal jobban hasonlítanak egymásra, mint ha más, random emberek génszerkezetével hasonlítják össze azokat. Sőt, arról is írnak, hogy egy baráti pár génjei még egy házaspárral összehasonlítva is nagyjából kétszer annyira hasonlítanak.

Sokan már gyermekkorukban megtalálják azt, akivel a legjobb barátok lesznek életük során.

Természetesen az eredmények értelmezésekor figyelembe kell vennünk a környezet szerepét is, amely erős behatással bír arra, hogy kik lesznek a barátaink. Bizonyos tényezők, mint például az iskolai végzettség vagy a testalkat ugyanis gyakran szerepet játszanak ebben. A kutatásban összehasonlították az osztálytársak génjeit is egymással. Arra jutottak, hogy

az egy osztályba járók génjei jobban hasonlítanak egymásra, mint ha ismeretlenekével hasonlítják össze őket,

viszont közel sem annyira, mint ha baráti párokat vizsgálunk. Mindez köszönhető annak, hogy azok, akik egy osztályba járnak, többnyire ugyanonnan származnak, ugyanazok a hatások érik őket és hasonló gondolkodású szülők gyermekei, hiszen egy iskolába íratták a gyerekeket. Ennek érvényében tehát a szociális tényezők is befolyásolják a választásainkat.

A barátainkkal legtöbbször ugyanaz a szociális környezetünk, ugyanazok a hatások érnek bennünket és ugyanazokkal az emberekkel találkozunk, mint ők.

Felmerül a kérdés ugyanakkor, hogy tudatosan választunk-e olyan embereket magunk mellé, akik hasonlítanak ránk, vagy ennek inkább társadalmi okai lennének? A kutatás vezetője szerint a választásainkat leginkább

a társadalmi struktúra befolyásolhatja.

Miért mondhatják tehát gyakran, hogy olyanok vagyunk a barátainkkal, mint ha testvérek lennénk? A kutatás értelmében azért, mert nagyon sok közös vonásunk van, még ha nem is annyi, mint egy valódi testvérpárnak.

 

Felhasznált szakirodalom: Christakis, N. A., & Fowler, J. H. (2014). Friendship and natural selection. Proceedings of the National Academy of Sciences111(Supplement 3), 10796-10801. Domingue, B. W., Fletcher, J., Conley, D., & Boardman, J. D. (2014). Genetic and educational assortative mating among US adults. Proceedings of the National Academy of Sciences111(22), 7996-8000. Domingue, B. W., Belsky, D. W., Fletcher, J. M., Conley, D., Boardman, J. D., & Harris, K. M. (2018). The social genome of friends and schoolmates in the National Longitudinal Study of Adolescent to Adult Health. Proceedings of the National Academy of Sciences, 201711803.