Traumagyógyítás jóga által? – A trauma-tudatos jóga alkalmazási lehetőségei

A trauma nem csak lelki sebeket okoz, mélyen belénk vésődött testi lenyomatokat hagy maga után. Nem csoda, hogy az elmúlt években megannyi kutató és egészségügyi szakember felfigyelt a mind-body (elme-test) megközelítésekre, köztük is a jógára. Miben rejlik a jóga gyógyító ereje? Mit nevezünk trauma-tudatos jógának? Ilyen és hasonló kérdésekre keressük a válaszokat a következő cikkünkben.

Amikor a traumáról beszélünk, elsőre lehet, hogy a háborúban traumatizálódott veteránok és a természeti katasztrófát átélt emberek jutnak eszünkbe. A trauma mögött azonban sokszor ártalmas gyermekkori tapasztalatok állnak: bántalmazás, elhanyagolás vagy kaotikus családi légkör következményeként jön létre.

Fontos kiemelni azonban, hogy nem csak gyermekkorban traumatizálódhatunk, hanem akár egy bántalmazó párkapcsolatban is ugyanúgy sérülhetünk a későbbiek során. Sőt, a traumát okozó esemény nem minden esetben ilyen kirívó.

Akár létrejöhet a szülő-gyermek páros össze nem illéséből vagy a gyermek érzéseinek érvénytelenítéséből is.

A komplex traumát úgy írják le, mint egy többszörösen átélt, krónikus, vagyis hosszú időn keresztül fennálló, fejlődési szempontból kedvezőtlen esemény átélését, mely leggyakrabban interperszonális természetű, tehát emberi kapcsolatokban jön létre.

A trauma hatására a szervezet védekező rendszere sérül, így fokozott készenléti állapotban tartja azt. Akkor is fennmarad ez a működésmód, ha az eredeti traumát okozó esemény már nem áll fenn, a szervezet tehát már nincs tényleges veszélyben.

A sokak által ismert aktív védekezési rendszer („üss vagy fuss” reakció) mellett fontos kiemelni a passzív védekező mechanizmust is, amikor a szervezetnek nincs más lehetősége „lefagy” a túlélés érdekében (pl. ájulás, disszociáció). A fokozott készenléti állapot kimeríti a szervezet tartalékait, a folyamatos védekezési pozíció fenntartása rengeteg energiát vesz el. Ennek következtében később megjelenhetnek különböző szomatikus és mentális betegségek, amennyiben a trauma által érintett szervezet nem tud visszaállni eredeti állapotába.

         A trauma és a biztonságérzet idegtudományi alapjai

Az elmúlt 15 évben az idegtudósok új megvilágításba helyezték a traumát, azzal az elméleti megközelítéssel, mely szerint a szociális viselkedésnek neurobiológiai alapja van. Különösen a Stephen W. Porges nevéhez fűződő polyvagális elmélet ad újszerű magyarázatot a traumára, mint olyan állapotra, amelyben az egyén érzelmi, fiziológiai, pszichológiai és szociális dimenziói bonyolultan kapcsolódnak egymáshoz.

Ezen elmélet szerint a stresszel kapcsolatos reakciók, például a PTSD, befolyásolja a fiziológiai, érzelmi és szociális-viselkedési állapotok szabályozásának képességét. Ez gyakran korlátozott érzelemkifejezéssel, a kommunikáció minőségének csökkenésével jár, sőt, az arckifejezésekben is változást okozhat. Porges azt javasolja, hogy a kutatók olyan terápiás beavatkozásokat tervezzenek a traumák kezelésére, amelyek biztonságos, nyugodt állapotot hoznak létre és aktiválják az agytörzs neurális szabályozását, ami segíthet a társas bevonódás rendszerének szabályozását helyreállítani.

         A jóga terápiás alkalmazhatósága

A klinikai világ kezdi felismerni a szomatikus, avagy testalapú beavatkozások fontosságát azon kliensek számára, akik depresszió, szorongás, krónikus stressz, trauma és egyéb mentális egészséget érintő kihívások tünetei miatt keresnek segítséget. Az elmúlt évtizedek óta egyre bővül azoknak a test és a tudat kapcsolatát hangsúlyozó módszereknek az alkalmazása és a kutatása, mint a jóga vagy a tai chi.

A jóga fiziológiára és pszichére gyakorolt jótékony hatásairól számos ígéretes kutatási eredmény született. A kutatók szerint a jóga traumagyógyításban betöltött szerepe kiemelkedő lehet, ugyanis a fiziológiai tünetek, a szomatikus (testi) panaszok és az interoceptív (befelé irányuló) tudatosság hiánya nehezebben kezelhető kognitív alapú terápiás módszerekkel.

A jógának kiegészítő kezelésként jelentős szerepe lehet a traumán átesettek kezelésében, a PTSD (poszttraumás stressz szindróma) és más mentális zavarok gyógyításában. A kutatások azt találták, hogy a jóga pozitív hatással van a depresszióra, a szorongásra és a PTSD-re felnőtteknél. Emellett megfigyelték, hogy a negatív feszültségcsökkentő tevékenységekben (pl. önkárosítás) való részvétel és a disszociatív tünetek is jelentős mértékben csökkentek a hatására.

         Mit jelent az, hogy trauma-tudatos jóga?

A jóga-intervenció a fizikai testtartásokat (ászanák), a légzőgyakorlatokat (pránajámák), a relaxációt és a tudatosságot integrálja magában. Első pillantásra tehát nem sokban különbözik egy hagyományos jógaórától. De nézzük meg miben is más a trauma-tudatos jóga egy klasszikus jógaórához képest?

A trauma-tudatos jóga során nagy hangsúlyt fektetnek az oktatók a biztonság megteremtésére, a biztonságos légkör ugyanis esszenciális a traumagyógyításban. A gyakorlók ebben a biztonságos térben kapcsolódnak önmagukhoz, megengedve maguknak a különféle testérzeteiket és visszaszerezve a kontrollt a testük felett.

A trauma-tudatos jóga (=trauma-sensitive yoga; TSY) modelljét a Massachusetts állambeli Justice Resource Institute Trauma Centre-ben fejlesztették ki a komplex trauma kiegészítő kezeléseként. A TSY-modell olyan strukturált megközelítést nyújt, amely segít a résztvevőknek a biztonság és a személyes cselekvőképesség belső érzetének kialakításában, illetve az önismeretet és az önszabályozás képességét is növeli.

A program a következő három kulcstéma köré szerveződik: (1) a jelen pillanat megtapasztalása, (2) döntések meghozatala és (3) a hatékony cselekvés. A fizikai gyakorlat arra összpontosít, hogy segítse a komplex traumával és a kapcsolódó tünetekkel küzdő személyeket abban, hogy jelen legyenek a testükben, nem foglalkozik a jógapózok esztétikájával vagy azok tökéletes kivitelezésével.

A G.R.A.C.E. modell egy másik intervenciós modell, mely a következő elemeket foglalja magába:

• Grounding (földelés): különböző testtartások és a légzés által teremtik meg a biztonság testi érzetét
• Reconnecting/Relatedness (újrakapcsolódás/kapcsolódás): a testi érzetek megfigyelésén keresztül segít a résztvevőknek visszaérkezi a jelen pillanatban a testükbe, a kapcsolódás pedig a résztvevők azon lehetősége, hogy a segítőhöz kapcsolódjanak
• Awareness/Acceptane (tudatosság és elfogadás): különböző testtartások során tudatosítják testérzeteiket a résztvevők, ezáltal növelve testtudatosságukat, az elfogadás pedig a kellemetlen testérzetekre irányul. A résztvevők ezáltal tudják visszanyerni a kontrollt a tünetek felett, így az elfogadás gyakorlása kulcsfontosságú része a programnak.
• Compassion (együttérzés): meditációs módszerekkel növelik az önmagukkal való kedvesség megélését, az önegyüttérzést, pozitív önbeszédet alakítanak ki magukkal a gyakorlók.
• Empowerment (megerősítés): alapja a felhatalmazás, a résztvevők kiválaszthatják több lehetőség közül, hogy az adott jógapózban mi a legmegfelelőbb a testüknek. A lehetőségek száma korlátozott, legfeljebb két vagy három opció áll rendelkezésre.

A résztvevők a hagyományos jógaórákhoz hasonlóan sokféle testtartást végeznek a gyakorlás során. Trauma-tudatos jóga lévén azonban az oktató tisztában van azokkal az esetlegesen felléphető reakciókkal, melyek bizonyos jógapózok esetén kellemetlenséget okozhatnak a traumát átélt személyeknek. Bizonyos ászanákat így kerülnek a gyakorlás során, főként azokat, melyek a kiszolgáltatottság érzését kelthetik (pl. boldog baba póz). Más testtartásokat viszont kifejezetten a különböző mentális egészséget érintő tünetek (pl. szorongás) felfedezésére lehet használni.

Az Emerson által kifejlesztett trauma-tudatos jógát alaposan alátámasztották kutatásokkal, ma már egy olyan speciális programként működik, ahol terapeutaként dolgozó jógaoktatókat képeznek ki arra, hogyan lehet a jógát és a mentálhigiénés terápiát kombinálni.

A jóga nemcsak a fiziológiai biztonságot és nyugalmat képes elősegíteni; segíthet a traumát elszenvedetteknek abban is, hogy átorientálják veszélyérzetüket, ezáltal javítva a társas kapcsolatok kezelésének képességét. Azonban fontos kiemelni, hogy nem minden jógaforma lehet hatékony traumatizált személyeknél, ezért fontos, hogy olyan oktatóhoz kerüljünk, aki trauma-tudatos jóga oktatásában képződött. 

         Mi a helyzet Magyarországon?

A jóga kiegészítő kezelésként való alkalmazása Nyugaton mára a holisztikus kezelés szerves része. Magyarországon csak az elmúlt években kezdett előtérbe kerülni a jóga terápiás alkalmazhatósága. Az AdniJóga Alapítványnak köszönhetően mára már Magyarországon is elérhetők trauma-tudatos jógaórák, illetve a trauma-tudatos jógaoktatás is elindult. Az AdniJóga Alapítvány 2019 óta együttműködik a Traumaközponttal is.

Remélhetőleg a jövőben a jóga terápiás alkalmazása is egyre szélesebb körökben el tud majd terjedni, ezzel segítve a különböző pszichiátriai és szomatikus kórképek nemgyógyszeres kezelését.