Trendektől a For you page-ig – a fiatalok és a TikTok használat

A mára már rendkívül népszerű videómegosztó applikáció, a TikTok hetek alatt meghódította a világot. Megfigyelhetőek azonban az appot körülvevő ambivalens érzések is, főleg a felnőttek oldaláról: vajon jogosak ezek az aggodalmak? Lehet káros ez a platform a gyerekekre nézve? Mi is állhat pontosan a nagy népszerűség mögött? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A 2020-as év és a világjárvány nem csak kapcsolatainkban és a munkánkban hozott nagy változásokat, hanem az „okos kütyük” használatának módja is jócskán formálódott. Sokan talán észrevették, hogy megnőtt a képernyőidejük, vagy éppen többet posztoltak a közösségi médiára, mint ezelőtt. Ezek a változások pedig leginkább a fiatalabb generációkat érintették, akik a megszokott szociális közegüktől elszakítva kellett, hogy töltsék az év jelentős részét. 

A TikTok még korábban, 2017-ben kezdte meg pályafutását, egy korábbi videómegosztó oldal utódjaként. Bár már a korai években is sok felhasználó regisztrált rá, azonban igazán 2020-ban vált ismertté a világban: a pandémia alatt 180 százalékkal nőtt az applikáció használata, és nagyjából megkétszereződött a TikTok-on töltött idő a kamaszoknál. Ezek a számadatok meglepőek lehetnek. Azonban fontos azt is figyelembevenni, hogy a közösségi média használata már a TikTok megjelenése előtt kivételes szerephez jutott az egészen fiatalok körében is. Nemzetközi felmérések alapján a

13-17 éves korosztály 92 százaléka használ valamilyen közösségi médiás felületet, közülük 24 százalék mondta azt, hogy nonstop elérhető

a többi ember számára, tehát állandóan online. A vírus miatti óvintézkedések, a hosszú karanténidőszak ezt az amúgy is magas arányt még tovább mélyítette: mostani adatok alapján egy átlagos amerikai 15 éves kb. 5 órát tölt az interneten naponta.

A „TikTok-jelenség”, és ami mögötte van

Arról, hogy miért is népszerű, miért olyan „jó” a TikTok használata, több vélemény is van. Egyes „tiktokkerek” (azaz a platform aktív felhasználói, akik videókat töltenek fel) úgy gondolják, a videók megosztása sokkal pontosabb eszköze az önkifejezésnek, mint egy szöveg megosztása. A fiatal, kamaszkorú felhasználók véleményét már kutatásokban is igyekeztek felmérni, ahol a már említett önkifejezés mellett egyéb tényezők is megjelentek motivációként: első helyen a humor, illetve a kapcsolódás szerepelt, így egyfajta szabadidős tevékenységnek is felfogható az applikáció használata. Ez azért is lehet fontos, hiszen kamaszkorban a kortársakkal való kapcsolat válik elsődlegessé, így a saját csoportok megtalálása, az abba való beilleszkedés kulcsfontosságú lehet, amire a közösségi média is jó terepet nyújthat. Az app használata a humor mellett, komoly edukációs tartalmakat is rejt. Ezeknek a tartalmaknak a keresése segíthet a különböző problémák – főképp mentális problémák – felismerésében, elfogadásában is, így a TikTok használat motivációi között szerepel az is, hogy

sok fiatal számára egyfajta megküzdési módot kínál,

ez pedig nagyban segíthette azt, hogy a pandémia alatt egyre többen regisztráltak fel rá. A motivációk sorjában végül a videókészítés, mint hobbi is jelen van, hiszen sok esetben komoly informatikai tudást, és természetesen kreativitást igényel egy-egy anyag elkészítése – a sikeres videók pedig akár pénzkereseti lehetőséggé is válhatnak.

Ezek a felsorolt motivációk a kutatást végző szakemberek szerint pontosan illeszkednek az úgynevezett öndeterminációs elméletbe. A modell szerint az emberek elégedettsége (elsősorban munkájukkal, hiszen az elmélet ahhoz kapcsolódóan született meg és terjedt el) három fő szükséglet kielégítésén múlik: ezek a kompetencia és az autonómia megélése a tevékenységben, illetve a többi emberhez való kapcsolódás lehetősége. A TikTok felhasználók tapasztalatai és motivációi alapján a videók készítése és megosztása ezeket a szükségleteket kielégíti, így sikerességét ez az elmélet is magyarázhatja.

Túl a rózsaszín ködön

A pozitív tartalmak és lehetőségek mögött azonban, ahogy az lenni szokott, ott lehetnek az applikáció veszélyei is. A nagy népszerűségre felfigyelve többen is súlyos kritikákkal illették az oldalt. Ezek általában a gyorsan terjedő gyűlöletre, a cyberbullying-ra és a személyes adatok kiszolgáltatására hívták fel a figyelmet. Elmondható, hogy ezek az elemek a közösségi média sajátosságai, nem csupán a videómegosztó oldalak segítik elő megjelenésüket, hanem egyéb más platformok is (mint a Facebook vagy az Instagram).

A TikTok legnagyobb veszélyét azonban az egyik fő sajátossága rejti: az algoritmus, ami alapján megjelennek a felhasználóknak a különböző tartalmak.

A TikTok fő oldala az úgynevezett For you page (magyarul „Neked”), ahol változatos videók bukkannak fel a felhasználóknak, ezzel elősegítve azt, hogy új tartalomgyártókkal, influenszerekkel is megismerkedjen. Az algoritmus a lájkolt és megosztott tartalmak alapján válogatja össze a felkapottabb videókat, így minél többet használják az appot, annál személyre szabottabb lesz a videó-összeválogatás. Ennek a marketing fogásnak azonban két súlyos hátulütője lehet: az első az, hogy rendkívül addiktívvá válhat az app használata. A folyamatos pozitív visszajelzések fenntarthatják a személy érdeklődését, így újabb és újabb videókat tekint meg, azonban a sor sosem fogy el, így egy idő után komoly önakarat kell a tevékenységből való kilépéshez. 

A másik igen komoly hatása a kritikus gondolkodással áll kapcsolatban: ahogy azt már a Facebook-használatot kutató vizsgálatok is kimutatták, az algoritmusok képesek a felhasználókat egyfajta buborékba helyezni. A lájkolt tartalmakhoz hasonló anyagok fognak előtérbe kerülni, míg az azzal ellentétes vélemények, vagy eltérő nézőpontok nem feltétlenül jelennek meg a főoldalon. Ez pedig akár a gondolkodás szélsőségessé válását, beszűkülését is okozhatja. A kritikus gondolkodás csökkenése pedig nem csak a hamis információk és hírek elterjedésének kedvez, hanem a veszélyes kihívások (challenge-ek) megjelenéséhez is. Szintén a kellő kritikussághoz kapcsolódhat az esetleges mentális problémák és egyéb betegségek megjelenése is a platformon: bár hatalmas pozitív befolyása lehet az érzékenyítésre, a

fiatalabb, instabilabb identitással rendelkező serdülők könnyen válhatnak a hamis öndiagnosztizálás áldozatává – ami végül egy önbeteljesítő jóslatként a valódi problémák megjelenéséhez vezethet.

Mit tanulhatunk belőle?

A megfelelően kezelt kritikussággal és óvatossággal kezelhetőek a közösségi média adta problémák. Elsőre meglepőnek, sőt, sok szülőnek egyenesen hihetetlennek tűnhet, de a szórakozáson túl, akár hasznos is lehet a TikTok használat. Több vizsgálat is rámutatott, hogy kapcsolódhat a jólléthez, hiszen a feszültség levezetésére megfelelő alternatívát nyújt. A saját videók gyártása akár büszkeséggel is eltöltheti az egyént, produktívnak érezheti magát, lendületet adhat más feladatok elvégzéséhez is. A karantén hatására megélt magánnyal is sikeresebben küzdöttek meg azok a fiatalok, akik kapcsolódhattak egy-egy TikTok-os közösséghez, és a kortársi támogatás akár hosszútávon is oldhatta szorongásukat. Ehhez kapcsolódik az a kutatási eredmény, ahol homoszexuális és transznemű serdülőket kérdeztek: a csoport 78 százaléka érezte azt, hogy az interneten könnyebben talál elfogadó társakat és támogatást.

A mentális problémákkal küzdő fiatalok is nagyobb elfogadásra lelhetnek sokszor a platformon, hiszen számos influenszer is megosztja tapasztalatait, dönti le a tabukat egy-egy betegség kapcsán. Erre példa több kialakuló trend is, például a #MentalHealthMatters hashtag alatt futó motivációs és szakemberek által készített edukációs tartalmak.

Főképp a mentális egészség kapcsán látható, hogy rendkívül hasznos lehet akár az oktatásba is bevinni a TikTok tartalmait. Az információ szerzésén túl akár a már említett kritikus gondolkodás fejlesztésére is alkalmazható, hiszen a többféle vélemény, a kommentszekció olvasása, a tartalomkészítőknek való utánaolvasás olyan stratégiákat és módszereket is adhat a gyerekeknek, ami bár banálisnak tűnhet elsőre, de az élet egyéb területein is a hasznukra válhat.

Összességében elmondható, hogy a megfelelő internethasználat, és a privátszféra megtartása mellett kialakítható a gyermekek és fiatalok számára egy olyan online identitás, ami több szempontból is a hasznukra válhat. Ahogy a karantén időszaka is megmutatta, úgy fontos, hogy felnőttként vagy szülőként ne zárkózzunk el az internet adta lehetőségektől, gyermekeinket nem fosszuk meg annak pozitív oldalától – azonban felelősségünk lehet az is, hogy tanácsainkkal és iránymutatásunkkal segítsük őket a különböző platformok biztonságos használatában.