Ritka siker egy előadó életében, amikor a közönségével való rezonanciája túlmutat a puszta szórakozáson – sőt, szinte már közös identitássá válik. Cikkünk Baukó Attila, művésznevén Azahriah esetét dolgozza fel, aki három egymást követő napon ad telt házas koncertet a Puskás Arénában. Mit közvetít Azahriah a rajongóinak, aminek hatására ekkora tömegek mozdulnak meg? 

Baukó Attila, azaz Azahriah egy 21 éves zenész, aki a Coldplay-hez hasonló nagyságú tömeget volt képes megmozgatni 2024-ben esedékes koncertjére.

Erre magyar zenész még nem volt képes hazánkban.

Arra pláne, hogy egymást követő három napon át zsúfolásig megtöltse a Puskás Arénát. Azahriah esetében azonban az értékesítés kezdetétől pár percre már harmincezres tömeg várakozott online, majd egy szempillantás alatt el is fogytak az első napra szóló jegyek. Emiatt sokan megkezdték a foglalást a következő napra is, ami hasonló gyorsasággal követte az első nap példáját, és így történt ez a harmadik eseménnyel is. Mi lehet a jelenség hátterében?

Csupán egy zenei produkcióról vagy többről beszélünk?

Cikkünkben szociálpszichológiai szempontból járunk utána annak, mi lehet az oka, hogy ekkora tömeg szeretne tagja lenni a „klubnak".

Szociális identitás elmélet

A szociális identitás elmélet elsődleges célja, hogy megértsük a különböző csoportok egymáshoz való viszonyát, viselkedését.

Az elmélet az úgynevezett „minimal group" paradigmán alapszik, ami adott saját csoport előtérbe helyezését jelenti egy másik, külső csoporttal szemben. Ez lefordítva annyit tesz, hogy ha véletlenszerűen öt emberre sárga, míg  másik ötre piros pólót adunk, rövidesen megfigyelhetővé válik, hogy elkezdik saját színű társaikban a pozitív tulajdonságokat, míg a más színű pólót viselő egyénekben a negatív tulajdonságokat kiemelni. A módszer szerint először magunkat kategorizáljuk a csoportunk alapján.

Ehhez szükségünk van kiemelkedő tulajdonságokra (például életkor, vagy akár egy zenész, akiért rajongunk). E kiemelkedő tulajdonság alapján összehasonlítjuk magunkat azokkal az emberekkel, akik nem tartoznak ebbe a csoportba. Ezután a tárgyalt tulajdonság alapján pozitív megkülönböztetésben részesítjük a csoportunk tagjait, így növelve a csoportonkun alapuló önértékelésünket. Ezen folyamat mentén alakul ki szociális identitásunk.

A társadalmi kategorizálás szerint az emberek tehát nemcsak egyénként határozzák meg magukat, hanem bizonyos társadalmi kategóriákhoz, például életkorhoz (vagy rajongótáborhoz) való tartozás alapján is. Ehhez hozzátartozik, hogy folyton értelmezzük az egyéb, külső csoportok tagjaival való interakcióinkat is, melyek alapján viselkedési sémákat alakítunk ki. Ennek köszönhetőek bizonyos csoportszokások, amik szinte automatikussá, normákká válhatnak egy-egy „klubon" belül. 

A társadalmi kategorizáláson felül fontos az énkategorizálás, ami megalapozza saját társadalmi identitásunkat és hovatartozásunkat.

A folyamat viszont csak akkor zajlik le teljeskörűen, ha a csoporttagságot az én-koncepció releváns aspektusaként sajátítjuk el, azaz internalizáljuk. Mit ad valakinek az, ha rajongója Azahriah-nak? Milyen értékekkel rendelkezik ő mint ennek a kultusznak a bálványa, amelyekkel ilyen sok ember tud azonosulni? Milyen univerzális értéket képvisel Azahriah?

Szociális média

Természetesen itt közrejátszik a közösségi média jelenléte is, melyen keresztül ma már betekintést nyerhetünk bizonyos emberek életének egy, általuk megmutatni kívánt – kisebb-nagyobb – szegletébe. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a közösségi média használata által előidézett hamis intimitás erős köteléket tud kialakítani a rajongó és a sztár között.

Minél erősebb a kötődés a szóban forgó hírességhez, annál valószínűbb, hogy a rajongó megáévá teszi a híresség által közvetített értékeket is.

Azahriah jelensége mögött egy tudatosan felépített kampány rejlik, amelyet olyan módon közvetítenek az emberek felé, ami bárki számára könnyen fogyasztható lehet. Gondosan elkészített dalok, sokszor ismerős melódiákon keresztül jutnak el a „néphez". Olyan régi, sokak számára ismert dallamokról, zenei motívumokról beszélünk például, amely az idősebb korosztály fiatalkorát idézi, ezzel erős érzelmeket kiváltva belőlük. A zenész emellett olyan képekhez és témákhoz nyúl, amelyek világszerte ismert előadók jól bevált receptjein alapszanak. Habár Azahriah és csapata pontosan tudja, mi az, amit meg kell mutatniuk a közönségnek, ez önmagában nem lehet elég egy ekkora tömeg megmozgatására.

Mi lehet az oka ennek az óriási megmozdulásnak?

A választ a fent említett szociális identitás és társadalmi kategorizálás elméleteivel is megválaszolhatjuk. Ötvözve a jól ismert dallamokat az újkori szintetizátoros trap zenei értékekkel, Azahriah minden korosztályhoz el tudja juttatni üzenetét.

Megjelenése alapján rajongói hajlamosak lehetnek csupa jó tulajdonsággal felruházni az arculat mögötti, számukra valójában ismeretlen személyt. Többek között tehát ez a holdudvarhatás húzódhat meg az hihetetlen létszámú rajongói tömeg létrejötte mögött. Ugyanis ha egy adott személy pozitívnak találja egy általa kedvelt előadó bizonyos értékeit, azokat könnyen saját identitásának részévé képes alakítani. Az így kialakult identitás, illetve az ezzel kapcsolatos önbecsülés a rajongók között úgy marad stabil, ha ezeket a csoport és az azon kívüli tagok összehasonlításával folyamatosan életben tartják. Itt kanyarodhatunk vissza ismét a fent említett elméletekhez:

ha a csoport elfogadja tagjának az egyént, az azt közvetíti neki, hogy ő is rendelkezik az internalizált értékekkel, így a csoportértékeken alapuló önbecsülése nőni fog.

Mi a tanulság?

Azahriah számos tudatos (és akár kevésbé tudatos) csatornán keresztül juttatja el üzenetét és értékeit – rengeteg ember számára, amelyekkel hallgatóinak jelentős része valamilyen okból kifolyólag azonosulni tud. Ezeket életben tartva, a már-már vallás jellegű fanatizmus összeköti a rajongóit, így senki sem akar lemaradni a „közös élményről".

Hiszen mindenki tagja akar lenni a klubnak. 

Ezt mutatja a már fél évvel előre elkelt, háromnapos, telt házas Puskás Aréna koncertsorozat is.

A téma egy másik aspektusát vizsgálva nyilatkozott kollegánk, Üveges Anna a TV2 Tények adásában. Az adás itt megtekinthető:

Kiemelt fotó: MTI

Brooks, S. K. (2021). FANatics: Systematic literature review of factors associated with celebrity worship, and suggested directions for future research. Current Psychology, 40(2), 864-886.

Trepte, S., & Loy, L. S. (2017). Social identity theory and self‐categorization theory. The international encyclopedia of media effects, 1-13.

Nicolau, J. L., Mellinas, J. P., & Martín-Fuentes, E. (2020). The halo effect: A longitudinal approach. Annals of Tourism Research, 83, 102938.