Ügyvéd személyiség – Miben mások az ügyvédek, mitől lehetnek sikeresek?

„Ez egy kellemes világ, amiben élünk, nagyon kellemes. Vannak benne rossz emberek, de ha nem lennének, akkor nem lennének jó ügyvédek sem” – mondja Sampson Brass ügyvéd, Charles Dickens egyik karaktere az Ódon ritkaságok boltja című regényében. De milyenek az ügyvédek a való életben? Mitől lesz valakiből sikeres ügyvéd? Cikkünkből megtudhatjátok! 

A jog története időben visszanyúlik az első civilizációk kialakulásáig, összeforrott mindennapi életünkkel és normáinkkal. Jogásznak lenni még napjainkban is presztízsnek számít, a felvi.hu cikke alapján 2011-ben a második legnépszerűbb egyetemi szak volt, 4645 első helyes jelentkezővel. Bár a szakma nagy tekintélynek örvend, számos negatív sztereotípia is övezi művelőit. Az ügyvédeket sokszor dörzsöltnek, pénzéhesnek, konzervatívnak, „cápának", akár erkölcstelennek is tartjuk, ezeket a jellemzőket megragadva szinte végtelen vicc is íródott róluk.

Ügyfél kérdezi az ügyvédtől:

– Mennyi tiszteletdíjat kér jogi tanácsokért?

– 20.000 forintba kerül három válasz.

– Nem túl drága ez egy kicsit?

– De igen. És mi a harmadik kérdése?

Minden viccnek a fele igaz(?)

Minden viccnek a fele igaz – szól a közkedvelt magyar mondás. Az ügyvédek esetében ezt kutatási eredményekkel is alátámasztották: Susan Daicoff az 1990-es évek végén arról írt, hogy az ügyvédi sztereotípiák bizonyos mértékben összhangban állnak az empirikus kutatásokkal a személyiségjegyeket illetően. Az ügyvédek eredményorientáltabbak, agresszívabbak és versengőbbek, mint más emberek.

A Myers–Briggs-típusindikátor (MBTI) nevű személyiségteszttel végzett kutatások alapján az ügyvédek aránytalanul nagyobb számban képviselték a Gondolkodó típust az Érző típussal szemben az átlagos populációhoz hasonlítva. Ez az eredmény pedig azért is meghatározó, mert hosszú évtizedeken át konzisztens maradt, még azután is, hogy a nők is beléptek a jog világába. A teszt alapvetően négy fő dimenzió mentén csoportosítja a kitöltőket: Introvertált-Extravertált, Érzékelő-Intuitív, Gondolkodó-Érző, Megítélő-Észlelő. Egy 1993-as tanulmány szerint az ügyvédek a négy dimenzió mentén inkább voltak Introvertáltak, Intuitívak, Gondolkodók és Megítélők. Ők általában logikusak, érzelemmentesek és objektívek a döntéshozatal során.

Az ügyvédeket – összehasonlítva a többi emberrel – erőteljes szkepticizmus jellemzi, azaz cinikusak, ítélkezők, másokat megkérdőjelezők és vitatkozók. Ez a tulajdonság jelentősen gátolhatja azt, hogy elfogadók és bizalmasak legyenek másokkal, továbbá hogy megillessenek másokat az ártatlanság vélelmével.

Egy másik fontos tulajdonság, ami az ügyvédeket jellemzi, a sürgősség, sürgetés vagy sürgetettség érzése. Ez leginkább türelmetlenségben és annak az igényében nyilvánul meg, hogy a dolgokat azonnal elvégezzék. A sürgősség árnyoldala, hogy nyersek lehetnek beszélgetés közben, nem figyelnek oda másokra és akár bosszantóak is lehetnek környezetük számára.

A legdrámaibb különbség azonban az átlag populációval összehasonlítva a szociabilitás vonás mentén mutatkozik meg. A magasfokú szociabilitás azt jelenti, hogy az ember vágyik arra, hogy interakcióba lépjen másokkal és komfortosan érzi magát azokban a helyzetekben, amikor új, akár intim kapcsolatba kerül másokkal. Az ügyvédeket (relatíve) alacsony szociabilitás jellemzi, ők szívesebben támaszkodnak olyan emberekre, akiket már régóta ismernek, akikkel már túljutottak az ismerkedés sokszor nehézkes vagy kellemetlen szakaszain. Munkájuk során is inkább az intellektuális tartalmakkal szeretnek foglalkozni, ezekről szeretnek beszélgetni.

Tényleg az összes ügyvéd ugyanolyan?

Annak ellenére, hogy napjainkban sokkal többféle hátterű emberből is lehet ügyvéd, mint korábban, és úgy általában az ügyvédek csoportja változatosabb, mégis kutatások bizonyítják, hogy számos olyan személyiségjegy van, amelyek közösek az ügyvédekben, továbbá amelyek közösek a sikeres ügyvédekben (összehasonlítva munkatársaikkal, pályatársaikkal). Dr. Larry Richard úgy fogalmazott egyik cikkében, hogy

„személyiség tekintetében az ügyvédek jobban hasonlítanak egymásra, mint amennyire különböznek egymástól."

Dr. Larry Richard ügyvéd és pszichológus az 1980-as évek eleje óta foglalkozik ügyvédek viselkedésének, személyiségjegyeinek tanulmányozásával, illetve ügyvédi irodáknak segít sikeresebbé válni a pszichológia tudományának alkalmazásával. Richard kutatásaival arra is kereste a választ, hogy azon túl, miben hasonlítanak az ügyvédek egymásra, mi választja el az igazán sikereseket az átlagosaktól.

Visszatérve a fent említett Myers–Briggs-típusindikátor (MBTI) nevű személyiségteszt segítségével kapott eredményekre, Richard egyik kutatásában megállapította, hogy a leginkább elégedett ügyvédek azok, akik az Extraverziót, Gondolkodást és Megítélést részesítik előnyben. A korábban leírtakkal szemben különbség, hogy míg általában az ügyvédek inkább voltak Introvertáltak (az átlag populációhoz hasonlítva), addig sikeres pályatársaik inkább Extravertáltak voltak. A másik két jellemző úgy magyarázható, hogy az eredményes ügyvédek toleránsak a konfliktussal és a kritikával szemben (Gondolkodó), és azt a fajta munkavégzést kedvelik, ami során van struktúra, tervezés, folyamat közbeni követés és egyfajta „térjünk a lényegre" attitűd (Megítélő).

Richard egy másik publikációjában további fontos pszichológiai jellemzőként az ego drive-ot említi, amely fogalom az értékesítés (sales) világában vált ismertté. Ügyvédek esetében ez a tulajdonság leginkább egyfajta belső késztetésként, vágyként írható le, ami arra irányul, hogy másokat rábeszéljen valamire a meggyőzés puszta kedvéért, annak élvezetéért (és nem feltétlenül azért, mert hisz benne, vagy azért, mert ez nagy pénzbeli juttatással járhatna számára).

Shneidman ügyvédekkel folytatott interjúiból kiderült az is, hogy a sikeres ügyvédekhez az elégedettség, önbizalom, nyitottság, spontaneitás, kulturális érdeklődés széles skálája, viszonylagos mentesség az ellenségesség érzésétől, irritábilitás és elégedetlenség volt kapcsolható.

Tyúk vagy tojás?

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon azért válhattak sikeressé, mert ügyvédek, vagy azért választották ezt a hivatást, mert már gyermekként is olyan személyiséggel rendelkeztek, ami ebbe az irányba terelte őket, és ami már gyermekként is sikeresnek mutatta őket.

Edwin Shneidman – Terman kutatásait bővítve – erre is megadta nekünk a választ.

Szerinte bizonyos kora gyerekkori személyiségjellemzők hozzákapcsolhatók a sikeres ügyvéddé váláshoz.

Szüleik értékelése alapján a (későbbi) befutott ügyvédek már 7-12 éves korukban is magasabb pontszámot értek el a vezetői szerep, népszerűség, hangulati stabilitás és a zene szeretetének skáláján, amiből a vezetői szerep és a népszerűség 12-17 éves korukra is megmaradt. 24 és 30 éves koruk között arról számoltak be, hogy kevéssé érzik magukat általában kedvetlennek és alacsonyabb rendűnek másoknál, kevésbé érdeklődnek a vallások iránt, inkább a művészetek és a zene kedvelői, továbbá több közeli barátjuk van, mint kortársaiknak. Ez a kutatás azt mutatja nekünk, hogy akiket gyermekként jó szociális készségek, érzelmi stabilitás és változatos kulturális érdeklődés jellemez, valószínűbben érnek el egész életen át tartó sikert karrierjükben. Ismerve ezeket az eredményeket, érdekes lehet eljátszanunk a gondolattal, hogy vajon az a szakterület, ahol éppen dolgozunk, vagy amit tanulunk, már gyerekkorunkban kiválasztott-e minket személyiségünk alapján.

Ha érdekel, hogyan befolyásolják a jogi ítéletalkotást a mentális zavarok, akkor olvasd el ezt a korábbi cikkünket! Ha pedig a jogi karriert választók lehetséges pszichés nehézségei érdekelnek, ugorj át erre a cikkünkre!