Új élet a tét – a meddő kapcsolatok szexuális életének kihívásai

A termékenységi nehézségek minden ötödik párt érintenek ma Magyarországon. Olyan krízisről van szó, mely identitásunk, kapcsolatunk számos pillérét megrendíti. A partnerek szexuális élete is gyakran érintett. A szexuális önértékelés, elégedettség és a funkcionálás is csorbulhat. Cikkünkben ezek megnyilvánulását és lehetséges okait vizsgáljuk. Illés Eszter szexuálpszichológus írása.

A gyermekáldás nehézségeivel egyre több pár néz szembe napjainkban. A korábbi Szexuális Medicina Konferencia tudósításunkból kiderült, hogy minden ötödik pár küzd termékenységi nehézségekkel hazánkban. Noha az asszisztált reprodukciós eljárások új lehetőségeket kínálnak a fogantatás számára, a kezelésben résztvevők negyven százalékánál így sem történik megtermékenyülés. Akár megállapítható biológia tényezőkről van szó, akár ismeretlen eredetű, úgynevezett funkcionális meddőségről, a gyermeknemzés meghiúsulása komoly stresszforrás, lélektani krízis mind az egyén, mind a pár életében.

Korábbi cikkünkben azokat az aspektusokat tárgyaltuk, melyek összefüggésben állnak a nemzőképtelenség veszteségélményének megtapasztalásával. S amelyek meggyászolása, feldolgozása különös fontossággal bír, mielőtt egy pár örökbefogadás mellett dönt. A meddőséggel kapcsolatos pszichológiai kutatások középpontjában különböző faktorok állnak. Egyes szakértők a meddőség hátterében húzódó lelki tényezők vizsgálatára összpontosítanak, mások a diagnózis és kezelés lélektani hatásait vizsgálják, például életminőség, párkapcsolati működés, megküzdés vagy különböző mentális nehézségek (depresszió, szorongás) megjelenésének rizikója. Jelenlegi írásunkban a meddőség szexualitásra gyakorolt lehetséges hatásait tárgyaljuk.

Az emberi szexualitás multidimenzionális.

A szexuális énképünk meghatározza, hogy tekintünk magunkra nőként vagy férfiként, mennyire látjuk értékesnek magunkat nemi szerepeinkben, milyen a testünkkel való elégedettségünk vagy a szexuális önértékelésünk. Szexuális funkcionálásunk az örömszerzésre és adásra irányuló képességünkről szól. A szexuális kapcsolat pedig az az interperszonális dimenzió, ahol a jelentős másikkal megoszthatjuk szexualitásunkat. Tao, Coates és Maycock (2011) irodalmi áttekintésében ezt a koncepciót felhasználva vizsgálták azokat a kutatási eredményeket, melyek a meddőség szexualitásra gyakorolt hatásaira utalnak.

Egyes eredmények szerint azon nők önértékelése (nem szexualitás specifikus), akik in vitro megtermékenyítési eljáráson mentek keresztül, a kontrollcsoporthoz képest alacsonyabb volt, összehasonlítva az eljárás előtti időszakkal. Ez a sikertelen beavatkozásokkal is kapcsolatban állt. A kutatók szerint a meddőségből fakadó érzésekkel való hatékony megküzdés segíti az önértékelés javulását.

A nők szexuális elégedettségét meghatározta a reprodukciós eljárás különböző szakasza. A sikertelen beavatkozásokat átélők elégedetlenebbek voltak házaséletükkel azokhoz képest, akiknek sikerült megtermékenyülni vagy az örökbefogadás mellett döntöttek. Amennyiben a pár mindkét tagja felől biológiai szempontból megmagyarázhatatlan volt a meddőség, nem volt különbség a szexuális elégedettség alakulásában. Amikor egyértelműen az egyik félnél jelentkezett a meddőségi faktor, akár nő, akár férfi, a szexuális elégedettsége alacsonyabb volt a partnerhez képest. Bizonyos tanulmányok viszont ellentmondó eredményre jutottak. Nem találtak ugyanis a meddőségből és kezeléséből fakadó negatív szexuális hatást. A magyarázó hipotézis szerint a krízis megerősítheti a partnerek közötti köteléket, mely protektív erővel bír a kapcsolatban.

A szexuális funkciókat érintő változások szintén megjelenhetnek a termékenységi gondokkal küzdő pároknál.

A férfiak esetében erekciós problémák és korai magömlés tapasztalható. Nők csökkenésről számolnak be az együttlétek számát és a maszturbációs tevékenység gyakoriságát illetően, és az izgalom zavarát is gyakrabban tapasztalták a diagnózis előtti időszakhoz képest. A partnerek szexuális diszfunkciói hatottak egymásra.

Nincs egyelőre átfogó tanulmány arról, hogy pontosan milyen faktorok vezetnek a szexuális életben bekövetkezett változásokhoz meddő párok esetében. Illetve hogy van-e különbség a biológiai okokból fakadó és a megmagyarázhatatlan állapotok között. Továbbá hiányoznak azok a longitudinális vizsgálatok, amelyek nyomon követik a szexuális élet alakulását ezeknél a pároknál.

A lehetséges magyarázatok közé sorolhatjuk a nemi és szexuális identitás sérülését. A reprodukciós fókuszú, ütemezett szexuális együttléteket, melyek elveszíthetik az intimitáserősítő, örömszerző, játékos funkciókat. Amennyiben a párkapcsolaton eluralkodik az instabilitás és a partnerek eszköztelennek érzik magukat a közös megküzdésben, egymás érzelmi támogatásában, a konfliktusok elszaporodhatnak, s az egymástól való távolodás kihat a szexuális kapcsolatra. Akárcsak a helyzethez kötődő felvállalhatatlan, ambivalens érzelmek (harag, bűntudat, szégyen stb.). A megnövekedett stressz, hangulati változások, szorongások, a sikertelen beavatkozásokból fakadó csalódottság, reménytelenség halmozódása mind-mind elvonhatja az energiát a partnerek szexuális erőforrásaitól. S noha napjainkban egyre többen egyetértenek azzal, hogy a szexualitás reproduktív értéke és fontossága számos egyéb pillérrel kiegészül, ebben az élethelyzetben érthető módon nagyon nehéz ezt elválasztani és emlékeztetni magunkat az összes többi értékre. Egyes szerzők szerint a depressziót és a kapcsolati elégedetlenséget jobban bejósolták a kapcsolati és szexuális problémák, mint a szülői szerep iránti igény vagy a gyermek nélküli élettel kapcsolatos érzések. Bárhogy is legyen, fontos lenne azonosítani azokat a tényezőket, melyek kapaszkodót jelenthetnek a meddőséget átélő párok számára, annak érdekében, hogy megőrizzék kapcsolatuk szexuális egészségét.