Új okát fedezték fel az autizmus kialakulásának

Új kutatások azt a felfedezést tették, hogy az autizmus kialakulhat bizonyos agyterületek gyulladásos megbetegedése miatt.

Az USA-ban minden 59. gyerek kap autizmus spektrumzavar (ASD) diagnózist, de világszerte általános tendencia, hogy növekszik a diagnosztizált gyerekek száma, különösen a nyugati országokban. Ezért is fontos kutatási terület napjainkban az autizmus, ugyanis egyelőre a pontos okok nem ismertek, csak az, hogy genetikai és környezeti hatások is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Amerikai és olasz kutatók most az utóbbiból azonosítottak egyet: felfedezték, hogy az agy egyes területeinek gyulladása összefügg az autizmus megjelenésével. Ezt az IL-37 nevű, gyulladásos folyamatok során keletkező cikotin nyomán tudták kimutatni, amely nagymértékben jelen volt az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyerekek agyában más gyerekekhez képest, jelezve ezáltal, hogy az adott agyterületek gyulladásnak voltak kitéve. Az IL-37 szerepe az immunrendszer aktivizálása, hogy az agy fel tudja venni a harcot a gyulladással szemben.

„Az ASD-s gyerekek agyának két területén, az amigdalában és a dorzolaterális prefrontális kéregben is megnőtt az IL-37 gyulladásgátló citokin, és receptora, az IL-18 mennyisége” – mondta el a kutatásban résztvevő Susan Leeman, a Bostoni Egyetem tudósa. Ezek az agyterületek számos viselkedéses válasz koordinálásáért felelősek, de az ingerek feldolgozásában is szerepet játszanak. Az autizmus spektrumzavar változatos tünetekben jelenhet meg, azért is hivatkoznak rá most már spektrumként, de az közös, hogy az ASD-s gyerekek máshogy észlelik a külvilág ingereit, és máshogy reagálnak rájuk.

Mivel az IL-37 gyulladásgátló hatású, ezért gyógyszerként alkalmazva a kutatók szerint új utat nyithat meg a célzott terápiák kifejlesztésében.