Statisztikák szerint az átlagember naponta körülbelül 5000 hirdetéssel találkozik és több mint egyórányi tévéreklámot néz meg. A hirdetések, amikkel találkozunk, egyben egy képet is festenek az aktuális társadalomról. Olyan meghatározó kérdésekben befolyásolhatnak minket, mint hogy kire szavazzunk a következő választáson, hogyan viszonyuljunk egy bizonyos csoport tagjaihoz vagy aktuálisan épp margarint vagy vajat venni az okos és egészségtudatos döntés.

Egy átlagos hétköznapon az ember több ezer reklámmal találkozik. A reggeli kávé mellé lapozgatott újságban, az autóban hallgatott rádióban, a buszmegállók színes plakátjain, az esti film szünetében, a Facebook-oldalunkon – reklámok mindenhol. Bizonyos jelenségekre felkapjuk a fejünket és akár hosszú ideig emlékszünk is rájuk, míg másokat észre se veszünk. Minden marketingtevékenységnek az a célja, hogy a célközönséghez eljuttatott üzenet minél nagyobb része hasznosuljon, és a fogyasztókat a kívánt magatartásra ösztönözze. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy pontosan tisztában legyenek azzal, milyen folyamatok játszódnak le a fejükben.

Az embereket köztudottan nagyban befolyásolja mások viselkedése: hatást gyakorolhat arra, ahogyan gondolkodnak, cselekednek. A csoporthoz való tartozás igényének több pozitív velejárója is van: a jól kiépített és ápolt szociális kapcsolatok növelik az egyén informáltságát, pszichés terhelhetőségét, munkakedvét és csökkentik magányosságérzetét. A csoport egyúttal eligazít, megmutatja mi az elfogadott viselkedés, de védheti is a tagokat veszélyes és ismeretlen helyzetekben. Minden csoport csak úgy létezhet, ha tagjai alkalmazkodnak bizonyos normákhoz.

Ezek a normák valamilyen módon mindig visszaköszönnek ránk a hirdetési felületekről

– leggyakrabban a tévék képernyőjéről. Amikor a hirdetések például egészségre káros termékeket reklámoznak, annak társadalmi szinten is megjelenő káros hatásait lehet megfigyelni. Az egészségtelen ételeket promotáló tévéreklámok számának növekedésével párhuzamosan nőtt meg a gyermekkori elhízás mértéke. Ugyanez a kapcsolat áll fenn az alkohol és cigaretta vonatkozásában is. Ami talán még ennél is fontosabb: a reklámok viselkedésünk mellett gondolatainkat, ideáinkat, normáinkat is képesek befolyásolni. A mainstream marketing a kor nőideálját jellemzően a szexuálisan túlfűtött és elérhetetlenül tökéletesre retusált nő képében jeleníti meg. Részben ennek is köszönhető, hogy a nők jelentős százaléka küzd étkezési zavarokkal, alacsony önértékeléssel és depresszióval.

Ezek fényében nem annyira meglepő, hogy a reklámszakmát sokan rossznak, ördögtől valónak tarják. Pedig ennek nem feltétlenül kell így lennie. Amikor egy kampány a termék reklámozása mellett arra is irányul, hogy valamilyen társadalmilag releváns kérdést is érintsen – például kisebbségben lévő csoportok segítése –, nyilvánvalóan nagyobb kockázatot vállalnak a cégek, de nagyobb is az így elnyerhető „jutalom”. Ilyen volt a Cheerios 2013-as amerikai tévéreklámja, amelyben először szerepelt vegyes bőrszínű család, melynek tagjai reggelire elfogyasztanak egy nagy tál gabonapelyhet. A reklám olyan erőteljes indulatot váltott ki a nézőkből, hogy a Youtube videója alatt le kellett állítani a kommentelési lehetőséget. Ugyanakkor nem szabad elmenni amellett, hogy legalább ugyanennyien fogadták lelkesen a reklámot, mondván, valaki végre meg merte tenni ezt a lépést. A reklám erős visszhangot váltott ki a sajtóban is: cikkek, értekezések, riportok tömegei születtek ennek kapcsán, sőt még egy online közösség is megalakult, ahol az érintettek megoszthatták tapasztalataikat erről az új amerikai családmodellről. Ami csak egy kedves, pár másodperces reklámnak indult kezdetben, az

egy egész nemzetet megmozgató, faji kérdéseket előtérbe hozó és vitákat generáló óriássá nőtte ki magát.

Mindezek eredményeképp olyan eddig mellőzött, de a hétköznapokban már egyáltalán nem egyedinek számító szituációk kerültek különböző reklámok fókuszába, mint például az egyedülálló apukák, a tetovált szülők vagy az LGBTQ családok. Húsz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy a Hallmark Valentin-napi reklámjában két nő szerelmi történetét mutassák be. Az pedig még elképzelhetetlenebb lett volna, hogy ezeknek a nőknek számos amerikai államban legyen lehetősége törvényesen egybekelni.

A reklámok, különösen a videó formátumúak tehát kulturálisan erős befolyással bíró eszközök, melyek képesek formálni a társadalmat és felszólalhatnak a kívülállók, elnyomottak érdekében. Gyorsabban és szélesebb körben képesek hatni az emberek véleményére, mint bármi más. Úgy foglalhatnánk össze, hogy szerepük elsősorban nem a tűzgyújtásban, hanem a lángok felélesztésében van.

•••

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

https://youtu.be/z-htXgkYeeE