Az érzelmek nagy mértékben befolyásolják az életünket és azok kezelése a sportban is elengedhetetlen. Akár nézői, akár művelői vagyunk egy-egy sportágnak. Vajon mit érez a szülő, ha látja gyermeke sikerét, vagy vereségét? Hogyan befolyásolják a rajt előtt a gyorskorcsolyázót a szurkolói hangok? Mit lehet tenni érzelmeink szabályozása által életünk minőségének javításáért?

Sokan azért szeretjük nézni az olimpiát, mert nagyobb fizikai megterhelés nélkül érzelmeket generál bennünk. Örülünk egy-egy győzelemnek, de kedvenceink vereségét mi magunk is nehezebben viselhetjük. Hány olyan mérkőzést láthattunk, ahol a két küzdő csapat a lefújást jelentő sípszó után, vagy akár még előtte is egymásnak esett egy győzelem, vagy egy el nem viselhető vereség feldolgozása vagy feldolgozhatatlansága kapcsán.

A vereség, mint tanítómester?

Nézzük, milyen kimenetele lehet egy vereség által keletkező kellemetlen érzésnek. Sokszor megfogalmazni is nehéz, pontosan mit érez a sportoló vagy a szurkoló egy elvesztett meccs vagy menet után. Ha nem tudja kontrollálni az érzéseit, akkor nagy eséllyel törni-zúzni fog, kiabál, vagy akár káromkodik. Ha azonban készül erre, átgondolja a felkészülése során adódott problémákat (akár miatta, akár önhibáján kívül adódtak), akkor rövid idő múlva ismét képes lesz nekiállni a következő megmérettetésre való felkészülésnek így kovácsolva előnyt a korábbi negatív érzelmekből. Ezáltal a bűntudatot még inkább kerülni szeretné, mindent megtesz, hogy elkerülje azt az érzést, amit előtte át kellett élnie. Így megelőzhető a rossz beidegződések kialakulása, hiszen jó esetben rendszeres edzésmunkával, kisebb nagyobb sikerek elérésével, jó szokássá válhat a kitartás és ezáltal a szorgalom.

Csapatsportos érzelmeink

Ugyanakkor nem csak az egyén motiválására használható az érzelmek felismerése és kontrollálása. Egy csoportban vagy csapatban a magabiztos, minden edzésen megjelenő, maximálisan felkészült sportoló magabiztossága semmihez sem fogható. Ezáltal a viselkedése, az egyes helyzetekre adott reakciója is könnyen előjelezhető, kiszámítható, leginkább azon sportolók számára, akik maguk is jól ismerik és jól meg is tudják határozni a saját érzelmeiket.

Csapatsportban fontos jelentősége van a fejlett érzelmi intelligenciának,

hiszen ha egy magas érzelmi intelligenciával rendelkező csapattag felismeri, hogy társa mérges, dühös, bosszús, akkor még idejében beavatkozhat, mielőtt elkezdődik a konfliktus, így megkönnyítheti a kommunikációt és az esetleges nézeteltérések kezelését. Azok a sportolók, akik az ellenfél érzelmeit (félelmét vagy szorongását) is képesek felismerni, olyan határozottsággal játszhatnak, ami egy éles helyzetben akár még perdöntő is lehet.

Érzelmeink a barátaink lehetnek, ha megtanuljuk kezelni őket.

Az érzelmi intelligencia dióhéjban

Négy fontos területet figyeltek meg: az érzelmek észlelése, használata, megértése és kezelése és az ezekre való képesség. A gondolat az elme kognitív része, amely arra hivatott, hogy visszajelzést adjon, mennyire jól tudunk emlékezni, érvelni és gondolkodni. Az érzelem magába foglalja az érzéseket, mint pl. a harag, a félelem, vagy az öröm. Felelős a hangulatunkért és az érzésállapotainkért mint pl. energikusság és fáradtság. Az érzelmi intelligencia ezt a két elemet kapcsolja össze és feltételezi, hogy képesek vagyunk értelmesen, kognitívan gondolkodni a saját érzelmeink felől.

Mégis mi történik a gyakorlatban? 

Ha valaki egy verseny előtt felismeri a szorongás érzését, megismerve önmagát tenni tud ellene, és képes olyan relaxációs gyakorlatokat végezni bemelegítés közben, aminek segítségével megnyugodhat. Ennek hiányában dekoncentráltan állhat rajthoz, ami a kritikus pillanatokban esetleg javíthatatlan hibát eredményezhet, mint pl. ha a rajt pillanatában kiugrik vagy beragad a sportoló.

Az érzelmek ismerete magába foglalja azok előidézését is, így az összpontosítás nagyságrendekkel javítható. 

A boldogság elősegíti a kreativitást, az elfogadást, míg a szomorúság pesszimistább gondolkozáshoz vezet. Az érzelmek nem az ellenségeink. Nem elnyomni kell őket, nem megszabadulni kell tőlük, hanem épp ellenkezőleg. Érdemes őket felismernünk, látnunk, hogy melyik érzelemnek milyen lelki hatása van ránk, majd azokat értelmezve hasznos tapasztalatot kaphatunk a jövőbeni életünkre. Nem csak egyénileg profitálhatunk érzelmeink felismeréséből és kezeléséből.

A sporton túl, a mindennapi életben

Nem csak a sportban fontosak ezek a technikák, hanem a mindennapi életben is. Legyen szó akár a párkapcsolatunkról, a családunkról, egy üzleti tárgyalásról, egy ügy elintézéséről, a barátaink támogatásáról vagy éppen a jóakaróink segítéséről. A sportban a fókusz megtartására szolgál a fokozott izgalmi állapot, a zavaró körülmények kizárására. Hányszor tapasztaltuk, hogy a játékos nem hallja a szurkolást, hiszen a koncentrálás miatt azt az elméje kiiktatja. Ezzel párhuzamosan a pénztárnál való sorbaállásnál hányan lesznek idegesek és ingerültek, veszítik el a türelmüket és engednek teret a körülöttük állók elégedetlenkedései által kiváltott rossz hangulatnak.

Nők és férfiak

A magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező nők több megértést tanúsítanak versenyhelyzetben, valamint edzés közben is. Azonban a szorongóbb sportolók érzelmeinek alacsonyabb kontrollja negatívan befolyásolta a versenyeredményeiket. 

Nemi eltérés az aggodalmaskodás terén volt tapasztalható,

hiszen a férfiak kevesebbet aggódtak, ezáltal érzelmileg erőteljesebben, szabadabban tudták erejüket mozgósítani a versenyhelyzetek kapcsán.

Az érzelmi intelligencia, mint láthatjuk széleskörben fontos és elengedhetetlen része nem csak a sportnak, hanem a mindennapjainknak is. Elegendő figyelmet fordítva rá megkönnyíthetőek kapcsolataink és a konfliktusaink nagy része elkerülhető lenne. Érdemes lenne nagy gondot fordítani nem csak értelmi- hanem érzelmi intelligenciánk fejlesztésére is.

Felhasznált irdoalom:

Ferdinández M. M., Dal Bello F., Mota Barreto L. B., Brito C. J., Miarka B., De Durana A. L. D. (2019) State-trait anxiety and reduced emotional intelligence in combat sport athletes of different genders and competitive levels Journal of Physical Education and Sport (JPES), Vol 19:2, pp 363 - 368.

Group Dynamics in Exercise and Sport Psychology (2007) Edited by Mark R. Beauchamp and Mark A. Eys. First published by Routledge 2 Park Square, Milton Park, Abingdon, Oxon, OX14 4RN

kép: www.pixabay.com