Van kiút az aggodalmaskodás útvesztőjéből

Életünk során gyakran szembesülünk kisebb-nagyobb nehézségekkel, amik miatt bőven találunk okot és lehetőséget az aggodalmaskodásra. Ez azonban olykor olyan méreteket ölt, ami már rendkívül megterhelő, és akár depresszió kialakulásához is vezethet. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy milyen módon generáljuk magunkban az aggodalmaskodást, és ha felismertük ennek káros hatásait, mit tehetünk ellene.

A nehéz élethelyzetek során fellépő boldogtalanság érzése az emberi lét természetes velejárója, azonban nehezen tudjuk ezt a tényt kellő elfogadással kezelni. A rossz hangulat gyakran

negatív gondolkodási mintákat, negatív érzelmeket és emlékeket hív elő,

amelyek tovább mélyítik ezt az állapotot. Ha boldogtalannak, szomorúnak érezzük magunkat, a legtöbben erős késztetést érzünk arra, hogy tegyünk ellene valamit. Gyakori jelenség azonban, hogy minél többet gondolkodunk a kialakult helyzetünkről, annál kevésbé látjuk a kiutat. A rágódással együtt járó szorongás és frusztráció következtében pedig egyre rosszabb állapotba kerülünk. Ha már van személyes tapasztalatunk arról, hogy hogyan lehet a rossz hangulat által egyre mélyebb depresszív állapotba süllyedni, teljesen érthető, hogy mindenáron szeretnénk ezt a bénító állapotot elkerülni.

Kitartóan gondolkodunk tehát azon, hogy mi történik éppen velünk. Korábbi nehézségeket, kudarcokat idézünk fel, hogy kiderítsük mit rontottunk el, mi a baj velünk? Frusztráló érzés megélni, hogy nem találjuk meg a konkrét válaszokat és megoldásokat. Ebben a folyamatban tehát szinte kizárólag a gyengeségeinkre, a hiányosságainkra koncentrálunk. A múlt és a jelen nehézségeit pedig a jövőre is kivetítjük, már előre rettegünk az előttünk álló időszaktól, a be sem következett eseményektől. A valóságként kezelt gondolataink által így pakolunk egyre több terhet az eredetileg is nehéz helyzetre.

Ha valamilyen problémát kell megoldani az elménk az úgynevezett „cselekvő üzemmódban” működik, amely során három fő összetevőre fókuszál:

1. Mi a pillanatnyi állapot?

2. Mi a cél, azaz mit szeretnénk elérni?

3. Mit szeretnénk elkerülni?

E három összetevő alapján megállapíthatjuk tehát, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint a helyzet, amiben vagyunk, milyen távol van az elérendő célunktól, illetve attól az állapottól, amit el szeretnénk kerülni. Ez az értékelő folyamat nem teljesen tudatos, inkább automatikus, gondolatok és ötletek által vezérelt.

Lényegi eleme a változtatás iránti szándék, és a gondolatok valóságként történő kezelése.

Ez a működésmód végső soron magában a cselekvésben realizálódik. Az elménk cselekvő üzemmódja tehát jó stratégia az alkotáshoz, a külvilág formálásához, de nem feltétlenül alkalmas a belső világunk pozitív irányú befolyásolására. Ha ugyanis a rossz hangulatunk „megjavítása” érdekében a cselekvő üzemmód alkalmazásával folyton arra fókuszálunk, hogy milyen távol van tőlünk a vágyott boldogság állapota, és milyen közeli az elkerülni kívánt boldogtalanság, az valószínűleg még inkább felerősíti az aggodalmainkat, a szorongásunkat és a frusztrációinkat. Ha ennek jeleit tapasztaljuk magunkban, akkor érdemes egy másik működésmódot kipróbálni, ami nem a cselekvésre, hanem a létezésre irányul.

A „létezés üzemmódban” az automatizmus helyett a körülöttünk lévő világhoz való tudatos viszonyulás dominál.

Nyitottan és befogadóan, értékelés és minősítés nélkül éljük meg a jelen eseményeit. Feltételek állítása nélkül, tisztelettel megengedhetjük magunknak és a környezetünknek, hogy olyanok legyünk, illetve legyenek, amilyenek valójában, még akkor is, ha ez kellemetlen a számunkra. A gondolatokat pusztán gondolatként (mentális eseményként), és nem a teljes valóságként kezeljük. Elfogadjuk, hogy a valóság sokkal többet jelent, mint a gondolataink összessége, hiszen a valósághoz tartoznak például a hangok, a látvány, a különböző testérzetek és az érzelmek is.

Létezés üzemmódba kapcsolva tehát képesek leszünk valóban megélni és értékelni a jelen pillanatot. Az önmagunk, illetve a helyzetünk – feltétel nélküli, jóindulatú – elfogadásával elkerülhetjük az aggodalmaskodással, a rágódással együtt járó szorongást és az egyre erősödő frusztrációt, ami nagyon felszabadító érzés, még akkor is, ha a kialakult nehézségen még nem sikerült túljutnunk.

•••

Ha ismerős számodra a cikkben bemutatott folyamat, fordulj hozzánk bizalommal! A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központ munkatársai egyéni pszichológiai tanácsadás keretében segítenek neked a túlzott aggodalmaskodás legyőzésében.