Vele vagy ellene? – Konfliktuskezelő technikák az új évre

Sikerülhet idén a konfliktusainkat másképp szemlélni? Helyre tudjuk állítani az emberi kapcsolatainkat egy veszekedés után? Visszaszerezhetjük a bizalmat? Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogyan segíthet ezen a resztoratív szemlélet.

Te vagy a hibás! Mindig ezt csinálod! Te tehetsz róla! Ez mind miattad történt! Ha ezt nem csinálod, most nem itt tartanánk... Pár mondat, amely gyakran elhangozhat egy konfliktus során, legyen szó gyermekekről vagy felnőttekről. A közös pont a hibáztatás, a negatív cselekményre való összpontosítás, a személy azonosítása tettével és a konfliktuskezelés teljes kudarca. Előfordulhat az év minden napján, de akár az ünnepek utáni szorongással, feszültséggel teli időszakban is, amikor szembe kell néznünk azzal, hogy az „Új év, új én” nem annyira egyszerű fogadalom, mint gondolnánk. Cikkünkben a resztoratív technika bemutatása után gyakorlati segítséget nyújtunk azoknak, akik szeretnék hatékonyabban kezelni konfliktusaikat. 

Építsük újra! – Támogatás és kontroll egysége

A resztoratív kifejezés a „restore”, újjáépítés szóból származik, ami arra utal, hogy a módszer a konfliktushelyzeteknél felbomló egyensúlyi állapotot állítja vissza. A resztoratív technika egy olyan módszert és egyben szemléletet jelent, amelynek elsődleges funkciója az emberi kapcsolatok helyreállítása. Ezt úgy éri el, hogy az ellentét során a konfliktusra egyszerre támogatással és kontrollal válaszol. Ha egy közösségben egy személy a meglévő normák, szabályok ellen vét, legtöbbször büntetéssel reagálnak rá a közösség tagjai. Tehát maximalizálják felette a kontrolljukat, és minimalizálják a felé irányuló támogatást. Ezzel szemben a resztoratív szemléletet használva képesek egyszerre támogatni a személyt és kontrollt gyakorolni felette.

Így nem a normaszegő ELLEN, hanem VELE együtt hoznak létre egy közös megoldást.

A szemlélet az amerikai navajo indiánok és az újzélandi maorik közösségeitől származik. Ők úgy gondolták, hogy a normasértő személyt nem kell büntetni, nem kell kizárni a problémamegoldás folyamatából, nem passzív tagként kell kezelni, hanem minden érintett együtt, közösen dolgozza fel a sérelmeket. Így az elkövető a megbocsátás és a jóvátétel segítségével továbbra is a közösség teljes jogú tagja marad és nem veszíti el kapcsolatait. Ily módon az ilyen jellegű demokratikus körökben mindenkinek lehetősége van megnyilatkozni, felelősséget vállalni egy bizalmi, biztonságos, egyenlőségre törekvő helyzetben. 

Áldozat és normasértő – mindketten profitálnak?

A resztoratív szemlélet bevonja az összes résztvevő felet a problémamegoldásba, úgy, hogy a megromlott emberi kapcsolatokat és a bizalmat helyreállítja egy közös konszenzus létrehozásával. Mindenki, aki érintett az adott ügyben, alakíthatja a végkimenetelét. Mindenkinek lehetősége nyílik megosztani, hogy hogyan élte meg az eseményt, milyen érzések vannak benne és mit érezne megnyugtató megoldásnak. A normasértő fél így megismerheti az áldozat érzéseit, szembe-nézhet a valódi következményekkel, rádöbbenhet a másoknak okozott kárra, fájdalomra. Jóvá-teheti az okozott kárt, nem lesz megbélyegzett, hanem egy helyreállított bizalmi helyzetből folytathatja az életét. Az áldozat pedig lehetőséget kap, hogy az érzéseiről beszéljen, támogatást kaphat családjától és barátaitól, illetve beleszólása lehet abba, hogy miként tehető jóvá az okozott kár. Így közösen hoznak létre egy olyan megoldást, amely a konfliktus feloldását jelenti. Először az igazságszolgáltatásban terjedt el a nézet, de a módszereket sikeresen alkalmazzák iskolai, vállalati és tulajdonképpen minden más közösségben is.

Új év, új konfliktuskezelési technikák

A resztoratív technika egy szemlélet, amely során közösen, együtt hozhatunk létre egy olyan megoldást, amely a nézeteltérésünk feloldását jelentheti. Ezt bátran alkalmazhatjuk a hétköznapok során is. Nemcsak akkor, ha egyértelmű, ki sértette meg a szabályokat, hanem bármely vitás, konfliktusos helyzetben is. Ezeket a gyakorlatokat a mindennapokban is sokszor használjuk anélkül, hogy tudnánk róla, azonban érdemes őket tudatosítani, gyakorolni, hogy zökkenőmentesebb legyen az új év. A következőkben bemutatunk pár módszert, amely segíthet ebben.

1. Legyen motivációnk az egyensúlyi állapot felé!

Fontos, hogy motiváltak legyünk, hogy az egyensúlyi állapotot helyreállítsuk. Keressük azt, amiben egyetértünk, és ne a vitát generáljuk újra és újra. Keressük és lássuk meg a közös pontokat, amik motiválhatnak minket a konfliktus megoldására.

2. Próbáljuk kideríteni, a másik fél hogyan érezte magát!

Fontos belátnunk, hogy az ember nem azonos a tettével, hanem sokkal több minden tesz minket azzá, akik vagyunk. Ha a másik fél valamilyen cselekedete nem tetszett nekünk, belőlünk negatív érzéseket váltott ki, próbáljuk feltérképezni, hogy ő hogyan érezte magát abban a helyzetben. Ha lehet, kerüljük a „miért” kérdéseket, és inkább a „mi történt”, „mit éreztél” kifejezéseket használjuk.

3. Beszéljünk a saját érzéseinkről!

A másik minősítése helyett próbáljunk inkább saját érzéseinkről beszélni. Mondjuk el, mi hogy éreztünk az adott helyzetben. Alkalmazzunk énközléseket! Az érzelmeinket öntsük szavakba és vállaljuk fel őket!

4. Értő figyelemmel hallgassuk a másik felet!

Az értő figyelemmel segíthetünk a másiknak megfogalmazni érzéseit anélkül, hogy sajátunkat hozzáfűznénk, vagy az okokat keresnénk, hogy mit miért csinált. Ezzel segíthetünk feloldani a negatív érzéseket is.

Mindezek mellett persze tartsuk észben azt is, hogy érzelmeink minden helyzetben jogosak és érvényesek. Nehéz egy feszült helyzetben mély levegőt venni, és kicsit kívülről tekinteni rá. Ha azonban ezeket a tippeket tudatosítjuk és gyakoroljuk, egyre többször lehetünk képesek egy konfliktust úgy megoldani, hogy az egyensúlyi állapot megmaradjon, és mindenki sérülésmentesen jöjjön ki az adott helyzetből. Nemcsak az új évi fogadalmak hevében, hanem egész évben is.