Első ránézésre úgy tűnhet, a Trónok Harca világának nem sok köze van a miénkhez. Az HBO sikersorozatának hetedik évadzáró epizódjában észak felől vérszomjas jégzombik indultak meg, hogy leigázzák az egész királyságot. Keleten a Sárkányok Anyja mozgósítja seregét, és mélyíti el családi kapcsolatait. Délen pedig a bosszúszomjas Cersei szövögeti világuralmi terveit. Ebből a mágiával, sárkányokkal és white walkerekkel teli sorozatból mégis, akár több gazdasági leckét is megtanulhatunk. Vigyázat, SPOILER VESZÉLY!

Az urak, a lady és a közemberek egyaránt olyan problémákkal szembesülnek a sorozatban, amelyek számunkra is ismerősök lehetnek. Függetlenül attól, hogy milyen meggondolatlan döntéseket is hoznak, a legfelsőbb és leggazdagabb réteg tagjainak pénzügyi háttere a felszínen stabilnak tűnik.

Körbetartozások, belső harcok, inkompetens kormányzat – ismerősen hangzik, nem igaz?

A hetedik évad végére a sokat emlegetett tél is végérvényesen elérte a Hét Királyságot. Mégis, a hatalmon lévők közül többen továbbra is inkább tagadásban élnek, mintsem szembenézzenek azzal az egzisztenciális krízissel, amit ez a klímaváltozás készül okozni. Ilyen viselkedésre a saját életünkből is bőven találhatunk példát. Aki követi a világpolitika eseményeit, az bizonyára találkozott Donald Trump amerikai elnök azon kijelentésével, miszerint a globális felmelegedés csak humbug és átverés. Nos, könnyen előfordulhat, hogy hamarosan ő is olyan hitetlen szemekkel fog nézni a valóságra, mint Daenerys, amikor átrepült sárkányaival a Falon. Számtalan ilyen párhuzamot lehet még találni a sorozat és a mi mindennapjaink között – a következőkben négyről olvashattok részletesebben.

A bankok fontossága

Aki figyelmesen követi a sorozatot, annak ismerősen csenghet a Vasbank neve. Sokat nem igazán tudunk róla, de olyan hatalommal bír, hogy

hozzá képest a Goldman Sachs jámbor vidéki takarékszövetkezetnek tűnik.

Érdekes módon a Vasbank nem rendelkezik fiókteleppel a Hét Királyságban: Bravoos városában működik,és ügyleteit a Keskeny-tengeren keresztül bonyolítja. Ezáltal Westeros gyakorlatilag központi bank nélkül marad, ami jelentősen megnehezíti, hogy az itteniek pénzt tartalékoljanak, hitelt vegyenek fel a különböző harcaikhoz vagy akár új befektetésekbe kezdjenek. A 2008-as gazdasági világválságot követően a bankok és a bankárok sokak szemében még ma is egyet jelentenek a földi gonosszal. A fentiek azonban megmutatják, milyen gondokkal jár egy bank nélküli világ – örökre eladósodó kormányzatot és vállalkozásra képtelen lakosságot eredményez.

Miért baj az, ha a múltban ragad egy gazdaság?

Westeros nyolcezer éves történelme során nagyon kevés technológiai újítás született és valósult meg. Ez felettébb érdekes, mivel a régmúlt eseményei és legendái élénken élnek a Hét Királyság lakosainak köztudatában. Ilyen például a legnagyobb sárkány, Drogon félelmetes képe. Ebben az esetben valamilyen repülőgépszerű légi eszköz vagy ballisztikus rakéta kifejlesztése lenne a természetes fejlődés eredménye. Azonban úgy tűnik, Westeros nem rendelkezik semmilyen ilyen típusú technológiával, és utalás sincs arra, hogy kutatások folynának ennek érdekében. Így joggal mondhatjuk, hogy meglehetősen kiszolgáltatott állapotban várhatja a nép Daenerys sárkányainak légi csapásait. Vagy vegyük másik példaként a valyriai acélt és a sárkányüveget – erről a két eszközről az utolsó évadban megtudhattuk, hogy fegyverként használhatók a Mások ellen. Mégis, egyelőre senki nem kezdte meg ezek tömeges kitermelését és forgalmazását. Reménykedjünk, hogy ez hamarosan meg fog változni, ha nem akarunk ideje korán búcsút venni még megmaradt kedvenceinktől.

Ahol az erőszak dívik, ott lelassul a fejlődés

A Trónok Harca világában több család megélhetése is arra épül, hogy rendszeresen egymást fosztják ki. Adam Smith, a modernkori közgazdaságtan atyja szerint

az erőszak jelentette a fejlődés legnagyobb akadályát a középkori társadalmakban.

Bárki, akinek kicsit is sikerült felvirágoztatnia a saját környezetét, olyan élősködők célpontjává vált azonnal, mint például a Greyjoyok. Berry Weingast, a Stanfor Egyetem professzora kutatásában azt találta, hogy a népesség legszegényebb 10 százaléka átlagosan évente él át egy hatalomváltást a közvetlen környezetében. A nagy háborúkat követő időszakra gyakran jellemző, hogy serkentőleg hatnak a fejlődésre – ahogy például a II. világháború után is történt. Az újrarendeződés során elsöprésre ítéltetnek a régi szociális és gazdasági rendszerek, és teret kapnak az innovatív elgondolások. Azonban Westeros esetében nem ez figyelhető meg. Ugyanazok a nagy családok – például a Starkok, a Lannisterek, a Tyrellek, a Baratheonok – birtokolják a vagyon és hatalom jelentős részét évszázadok óta.

 Mindenki a részese az eseményeknek – akár tudomásul veszi, akár nem

A sorozat legutóbbi fináléjának egyik tanulsága, hogy építhetünk bármilyen magas és erős falat, előbb-utóbb át fogják törni a túloldalon lévők. Mégis, hiába indult meg nagy erőkkel a Mások serege, hogy Michel Jackson Thriller videójába castingoljon újabb szereplőket, a családok fejei nem különösebben izgatják rajta magukat. Túlzottan elfoglaltak a lovagi tornákkal, az örömlányokkal és a finom borokkal, esetleg a Vastrón megszerzésére szőtt ármánykodással. A közgazdászok ezt a jelenséget nevezik a kollektív cselekvés problémájának (collective action problem). A fogalom azt a helyzetet írja le, amikor

minden résztvevő ugyanazzal a fenyegetéssel néz szembe, de senki nem motivált a cselekvésre,

vagy akár csak a probléma létezésének elismerésére. Charlie Carpenter, a Massachusetts Egyetem professzora a Trónok Harcát az egyenesen kollektív cselekvés történetének tartja.

Ha felkeltette érdeklődésedet a téma és szívesen elmélyülnél még jobban benne, az alábbi angol nyelvű felületen további érdekességeket tudhatsz meg Westeros gazdaságáról.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

https://youtu.be/z-htXgkYeeE