3 jel, hogy megfelelési kényszered van – ezeket teheted ellene!

Gondoltál már arra, hogy miért mondunk igent olyan dolgokra, amikre valójában nemet szeretnénk? Vagy miért tűnik úgy, hogy a napjaink csak mások elvárásairól szólnak, miközben saját igényeinket és vágyainkat folyamatosan háttérbe szorítjuk?

Ma, amikor a közösségi média és a környezetünk állandóan azt sugallja, hogy „többnek” és „jobbnak” kell lennünk, könnyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy mások elvárásai szerint élünk. De vajon mik utalnak arra, hogy a megfelelési kényszer hajt bennünket? Nézzük meg az alábbi három jelet, amelyek arra figyelmeztethetnek, hogy nem saját magunkért, hanem másokért cselekszünk. Ezek felismerése segíthet abban, hogy jobban megértsük önmagagunkat és azokat a rejtett motivációkat, amelyek irányítanak a döntéseinkben és viselkedésünkben. A cikk végén megtudhatod, milyen alapvető dolgokhoz van jogod!

A cikkünkből kiderül:

• Mely három tünet jelzi, hogy nem önmagadért cselekszel?
• Hogyan változtathatsz ezeken a viselkedésmódjaidon?
• Mi az, amihez mindenképp jogod van?

1.) Nehezen állunk ellen a szívességek teljesítésének

Sokszor úgy vállalunk el hatalmas szívességeket, hogy át sem gondoljuk, hogy az valójában mit jelent számunkra. Azonban a „nem” kimondása esszenciális része az önérvényesítésnek és az egészséges határok megteremtésének. Ugyanis ilyenkor mondunk „igent” magunkra. Amikor elfogadjuk, hogy nem minden kérésre mondhatunk igent, valójában felelősséget vállalunk saját jóllétünkért és az időnk hatékony felhasználásáért. Próbáljunk meg határokat szabni az önfeláldozásunknak. Kezdjük kis lépésekkel: amikor ilyen helyzetben találjuk magunkat, mielőtt még elhamarkodottan döntenénk, egyszerűen csak mondjuk ki ezt:

„Még átgondolnám, jó? Egy óra múlva térjünk vissza rá.”

Ez a két mondat több fontos elemet rejt magában:

• Az időhöz való jogunkat
• Az érzéseinkhez és gondolatainkhoz való jogunkat
• Egy ígéretet a másiknak, hogy nem felejtünk el választ adni.
• Egy ígéretet a másik felé, hogy nem elhamarkodott, hanem megfontolt válasszal rukkolunk elő.

Természetesen ezt a trükköt akkor tudjuk bevetni, ha a válaszadás nem sürgős. Viszont amikor azonnali visszajelzést várnak tőlünk, akkor is kérhetünk 5-10 perc gondolkodási időt. De miért van szükség erre az időre? Sokszor felejtünk el a saját érzéseinkhez kapcsolódni. Amikor szívességet kérnek tőlünk egyszerűen annyira arra fókuszálunk, hogy megfeleljünk a másiknak, hogy nem is nézzük meg, hogy az adott szívesség milyen érzéseket vált ki belőlünk. Továbbá az, aki meg akar felelni másoknak, hajlamos teljesen figyelmen kívül hagyni önmagát.

A saját gondolataink – a másik személy jelenlétének hatására – elhalkulhatnak bennünk. Ezért hasznos, ha van pár perc, amikor csak mi, a gondolataink és az érzéseink vannak jelen.

2.) Változik a személyiségünk attól függően, hogy kikkel vagyunk körülvéve

A megfelelési kényszerünk hatására társaságtól függően viselkedünk és alkotunk véleményt. Ezzel szeretnénk elérni azt, hogy megkedveljenek minket és elkerüljük a konfliktusokat. Amikor a törekvéseink és véleményünk folyamatosan változik a környezet befolyása miatt, nehéz meghatároznunk, hogy valójában kik vagyunk, milyen értékek és célkitűzések vezérelnek minket.

Ilyenkor bizonytalannak és elveszettnek érezhetjük magunkat.

Ez ellen segíthet, ha megírjuk saját értékrendünket. Fogalmazzuk meg, hogy milyen értékek fontosak számunkra, milyen céljaink és vágyaink vannak. Azáltal, hogy megírjuk a saját prioritási sorrendünket, fokozatosan egyre könnyebben fogunk tudni véleményt alkotni.

3.) Értéktelennek találjuk magunkat

Egy kutatás kimutatta, hogy a magas önértékelés pozitív kapcsolatban áll a kielégítő társas kapcsolatokkal, az iskolai és munkahelyi sikerekkel, a fizikai és mentális egészség javulásával, sőt negatív kapcsolatban állt az antiszociális viselkedéssel. Az alacsony önértékelés viszont szorongáshoz vezet. Nem élünk a felmerülő lehetőségeinkkel. Vagy esetleg kitartunk egy bántalmazó kapcsolatban, mert mi nem érdemlünk jobbat… Természetesen nem könnyű ebből kitörni.

Egy lényeges lépés az önértékelés növelésében, hogy tisztában legyünk jogainkkal.

Ezek a jogok segítenek abban, hogy tisztelettel és méltósággal kezeljük magunkat, és hogy a lehető legjobban érvényesítsük saját érdekeinket. Ezek mindenkit megilletnek, akkor is, ha sokszor hajlamosak vagyunk róluk lemondani annak reményében, hogy majd mások jobban fognak szereti minket. Ezek a jogok magukban foglalják a tiszteletet, a döntéseink szabadságát és a hibázás elkövetésének lehetőségét is.

Milyen jogaink vannak?

• Jogunk van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak velünk.
• Jogunk van bűntudat nélkül kérni és kérdezni.
• Jogunk van kifejezni a gondolatainkat és az érzéseinket.
• Jogunk van arra, hogy a magatartásunkat ne magyarázzuk meg, amennyiben ez nem érint előzetes megegyezést vagy közös érdeket.
• Jogunk van meghozni a saját döntéseinket, vállalva a következményeket.
• Jogunk van eldönteni, hogy felelősséget vállalunk-e más emberek problémáinak megoldásában.
• Jogunk van kimondani, hogy: „Nem tudom… Nem értem…”
• Jogunk van hibákat elkövetni és tévedni.
• Jogunk van sikeresnek lenni.
• Jogunk van meggondolni magunkat.
• Jogunk van egyedül lenni.
• Jogunk van változtatni a dolgokon.

Fontos, hogy felismerjük, melyek azok, amelyek érvényesítése könnyen megy számunkra, és melyek azok, amelyekkel nehezen boldogulunk. Az önértékelés javítása nemcsak abban segít, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben, hanem abban is, hogy hatékonyabban kezeljük a kihívásokat és teljesebb életet éljünk.

Ha úgy érzed, további támogatásra van szükséged, fordulj Terápiás és Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik pszichológiai tanácsadás keretein belül segítenek neked a nehézségekkel való megküzdésben és az egyensúly kialakításában.