A stresszkeltő helyzetek már önmagukban rendkívüli diverzitásról tanúskodnak. Az átélt események kiértékelését tovább fokozza egyéni tulajdonságaink sokszínűsége. Melyek azok a személyiségjellemzők, melyek befolyásolják a nehézségekkel való megküzdés sikerességét? 

Számos kutató megállapította, hogy jelentős egyéni különbségeket tapasztalhatunk ugyanazon megterhelő esemény hatására annak tekintetében, hogy ki hogyan éli meg az adott szituációt. Van, aki egy munkahelyváltás során semmilyen kellemetlenséget nem tapasztal, míg a másik személyt álmatlan éjszakák gyötrik. Az emberi reakciók sokszínűsége szinte határtalan, megértésük pedig közelebb vihet minket saját magunk és mások megismeréséhez.

Mit is nevezünk stressznek?

Selye János endokrinológus, stresszkutató úgy fogalmazott, hogy

„a stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre.”

A ma elterjedt fogalmi rendszerben a legtöbb szakember megkülönböztet egyfajta úgynevezett pszichológiai stresszt, amely az erőforrásainkat meghaladó problémák tudatosulása során keletkezik. 


Milyen szubjektív tényezők játszanak szerepet a stresszel való megküzdésben?

A személyek különböző reakcióit nagyban befolyásolják a genetikai adottságok, valamint a korai tapasztalatok. A szakirodalom szerint biológiai stresszválasz rendszerünk kialakulásának szenzitív időszakában az elsődleges gondozó viselkedése mérvadó tapasztalatokkal lát el minket. Életünk korai szakaszában, amikor a túléléshez és fejlődéshez szükséges komponenseket másoktól kapjuk meg, stresszes ingerek sokaságán keresztül tanuljuk meg szabályozni érzelmi működésünket. A gondozó távolodásának és megnyugtató közelségének váltakozása aktiválja biológiai stresszválasz rendszerünket, valamint ezen interakciók minősége hatással lesz későbbi életünkre is. A kutatások kimutatták, hogy a nem megfelelő gondozás túlzott érzékenységhez vezet.

Az elhanyagolásnak a stresszel való megküzdésre gyakorolt pontos mechanizmusa még feltáratlan, ám számos érdekes vizsgálat zajlott már a kapcsolatok felderítésének céljából. Egy 2008-as, serdülőkkel végzett kutatás szerint

a stresszválasz legbiztosabb előrejelzői a korai életesemények és a krónikus stressz voltak.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a tényezők mindig egymás mellett vannak jelen – komplex rendszert képezve a személyiség alakulásában. A biológiai faktorok hatással vannak a korai időszak alakulására, amik befolyásolhatják későbbi életeseményeinket, melyeket a külső környezeti hatások egyaránt jelentős mértékben modifikálhatnak. Nem érdemes tehát kizárólagosan egy tényezőt kiragadni a különböző jelenségek magyarázatát illetően, sokkal inkább komplex rendszerként tekintsünk ezekre az összetevőkre!

A stresszel kapcsolatos személyiségjellemzők tekintetében fontos figyelembe vennünk, hogy bizonyos tulajdonságaink, vonásaink hajlamosíthatnak a konfliktushelyzetek indukálásához, míg mások segítenek elkerülni azokat. Az úgynevezett A-típusú viselkedés jellemzői között számos olyan tényezőt találunk, melyek gerjesztik a komplikált szituációkat, ugyanakkor nagyobb gyakorlottságot biztosítanak a problémamegoldás területén. Az A-típusú viselkedésre jellemző a fokozott versengésre való hajlam, illetve az elismerésigény. Ugyanakkor ezek a személyek kihívásként tekintenek a problémákra, gyorsan reagálnak, és világosan kommunikálják terveiket. Ezzel szemben a D-típusú viselkedés hajlamosít a distresszre, a szorongásra. Habár ezek a személyek igyekeznek elkerülni a konfliktushelyzeteket, a magas fokú társas gátoltság miatt a megküzdés számos akadályba ütközik.

Milyen személyiségvonások segítenek a stresszel való megküzdésben?

A pozitív pszichológia és a szalutogenetikus megközelítés egészen másképp áll az embert nap mint nap érintő nehéz eseményekhez.

„Ebben a megközelítésben a stressz se nem jó, se nem rossz, egyszerűen az életünk része…”  

– írja Urbán Róbert Az egészségpszichológia alapjai című könyvében. Ebben a kontextusban a szakemberek nem azt szemlélik, hogy a negatív történések milyen problémákat okoznak. Éppen ellenkezőleg, a fő kérdés az, hogyan tudunk ezekben a helyzetekben is egészségesek maradni, sőt, mi több, a fejlődés útjára lépni?

Nyolc személyiségvonás, mely segít leküzdeni a stresszt:

1. Énhatékonyság, önbizalom: Bandura énhatékonyság fogalma a személy azon meggyőződését jelenti, hogy képes sikeresen végrehajtani azt a feladatot, mellyel kezelni tudja bizonytalan helyzeteit. Az önmagunkba vetett hitt kulcsfontosságú, kerüljünk bármilyen akadály vagy kihívás elé.

2. Éntudatosság: Az éntudatosság ebben a kontextusban egy fokozott önmonitozorást jelent, mely segítségével pontosabban észlelhetjük fizikai reakcióinkat és érzelmeinket. Ha időben felismerjük a stresszkeltő helyzeteket, testünket-lelkünket egyaránt felvértezhetjük a megküzdéshez.

3. Érzelmi intelligencia: Az a fejlődésünket elősegítő képességünk, mellyel az emocionális információkat megfelelően detektáljuk, értelmezzük, majd ezt a tudást adekvátan használjuk.

4. Koherenciaérzék: Az a meggyőződésünk, mely szerint megfelelő erőforrásokkal rendelkezünk bizonyos feladatok sikeres kivitelezéséhez, melyek többnyire kiszámíthatóak és strukturáltak. Fontos, hogy a kihívásokat hasznos célok megvalósulásaként értelmezzük, hiszen így érezzük saját hasznosságunkat.

5. A kontroll helye: A személy tisztában van a belső és a külső kontroll fogalmával, illetve az eseményeket helyesen csoportosítja köréjük. A külső kontroll szerint az eseményt véletlennek, általunk nem befolyásolhatónak tartjuk, míg a belső kontroll saját irányításunkhoz tartozik. Bármelyik típusú esemény érint is minket, fontos, hogy helyén tudjuk kezelni a történést.

6. Optimizmus: Az az elvárásunk a világ irányába, hogy nagyobb valószínűséggel történnek velünk jó dolgok, mint rosszak.

7. Szívósság: Három eleme az elkötelezettség, a kontrollképesség és a kihívások vállalása.

8. Tanult leleményesség: A sikeres megküzdés tanult eleme, mely tapasztalatainkon alapszik.

Jó hírünk, hogy ez a nyolc csak néhány példa volt a sok-sok mechanizmusból, melyek segítik mindennapjainkat a stressz leküzdésében. Ne feledjük a társas támogatás jelentőségét, vagyis családunk, párunk és barátaink támogatását sem. Együtt sokkal könnyebben küzdünk meg valamennyi nehézséggel, szükség esetén pedig ne habozzunk segítséget kérni másoktól. 

***

Ha úgy érzed a stresszkezelés terén segítségre lenne szükséged, fordulj bizalommal Terápiás & Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik pszichológiai tanácsadás keretén belül segítenek neked a nehézségek leküzdésében, a belső egyensúly megtalálásában!


Felhasznált irodalmak:

Eigner, B. (2013). A szülői stressz szerepe a korai anya-gyerek kapcsolatban. Gyógypedagógiai Szemle, 39.

Juhász, Á. (2002). Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés. Budapest: Oktatási segédanyag, Munka-és szervezetpszichológiai Szakképzés.

Urbán R. (2017). Az egészségpszichológia alapjai. 3. fejezet. ELTE Eötvös Kiadó.


Képek forrása:

mentalhealth.org.uk
https://parade.com/