Ha betegek leszünk, szinte törvényszerű, hogy az állapotunkhoz különböző negatív gondolatokat társítunk. A betegség mint büntetés jelenhet meg a gondolatainkban, így könnyen előfordulhat, hogy egyre tragikusabban éljük meg a helyzetünket. Ám lélektani szempontból a betegségeknek lehetnek olyan pozitív hozadékai is, amelyek feltárása sokat segíthet a betegséggel való megküzdés folyamatában. Hogyan gondolkodhatunk pozitívabban a betegség miatt kialakult állapotunkról?
Előfordulhat, hogy a betegség hátterében a tudatos gondolkodás számára nem felvállalható, egymásnak feszülő, ellentétes vágyak konfliktusa áll. Például valaki oszlopos tagja egy családi vállalkozásnak, de valójában nem szereti a munkáját, ezt azonban nem képes nyíltan felvállalni a családja, de még önmaga előtt sem. Az elvárásoknak való megfelelési kényszer és egy új hívatás iránti rejtett vágy között feszülő belső konfliktus egy krónikus betegségben „oldódik fel". A vállalkozásban betöltött funkcióval nem összeegyeztethető betegség segíti az egyént ahhoz, hogy rászánja magát a változtatásra, azaz a betegség miatt „kénytelen lesz" pályát módosítani. Freud munkássága nyomán elsődleges betegségelőnynek nevezzük a fenti példához hasonló, tudattalan intrapszichés konfliktusokra visszavezethető, betegséget indukáló és fenntartó folyamatokat.
A hozzátartozók fokozott gondoskodásából odafigyeléséből adódnak az úgynevezett másodlagos betegségelőnyök. Ilyenkor a betegség az egyén társas kapcsolati, illetve a
szeretet iránti szükségletének kielégítését
szolgálja. Nem túl szerencsés, ha valaki úgy érzi, csak akkor kap kellő figyelmet, szeretetet, amikor beteg, mivel ilyen esetben a gyógyulás kevésbé fog az érdekeinek megfelelni.
A harmadlagos betegségelőnyök körét az állam, illetve a társadalombiztosítás által betegség esetén nyújtott, főként anyagi jellegű támogatásai (pl.: táppénz, betegszabadság, rokkantsági ellátások, közgyógyellátási igazolvány, stb…) jelentik. Természetesen ezek nem olyan mértékű juttatások, amelyek miatt egyértelműen megéri betegnek lenni, de ha már egyszer kialakult a betegség, némi kompenzációt mégis biztosítanak.
Milyen további előnyökről beszélhetünk a betegséggel összefüggésben?
Amikor valaki beteg lesz, rendszerint orvoshoz fordul. Az orvos a diagnózis felállítása érdekében javasol bizonyos vizsgálatokat (pl.: labor, röntgen, ultrahang, stb…), majd a kezelés során vagy annak végeztével – szükség szerint – kontroll vizsgálatokra is elküldi a beteget. Sor kerül tehát egy alapos kivizsgálásra, állapotfelmérésre, amelynek eredményeként fény derülhet – akár az alapbetegségtől függetlenül fennálló – olyan kezdeti rendellenességekre is, amelyek időben történő kezelésével további betegségek, szövődmények, állapotromlások válnak megelőzhetővé.
Számos betegségnek vannak közösségi fórumai, önsegítő csoportjai, ahová érdemes csatlakozni, hiszen sok hasznos tanácsot, tippet lehet kapni (és adni), valamint új ismeretségek, kapcsolatok, barátságok kialakulására is nyílik ezáltal egy plusz lehetőség.
Sokan egy betegség kialakulása után válnak annyira elszánttá, hogy végre képesek lesznek megvalósítani a hosszú ideje csak tervezgetett, de folyton elhalasztott vagy feladott egészségesebb életmódra történő átállást.
A betegségelőnyök egyéni feltárásához, a betegséget provokáló és fenntartó intrapszichés folyamatok megismeréséhez gyakran mélyebb önismereti munkára, szakember segítségét igénylő terápiás folyamatra van szükség, amelynek a betegségből történő gyógyuláson túl, számos további kedvező hatása is lehet. A betegség okozta nehéz helyzettel való megküzdési folyamat eredményeként kedvező irányba formálódhat az egyén, a család, a barátok gondolkodásmódja, értékrendje. Sokan higgadtabbá, megfontoltabbá válnak, az életükben új fontossági sorrendet állítanak fel, megtanulnak jobban figyelni önmagukra és szeretteikre.
