Ami néhány évtizeddel ezelőtt még a tudományos-fantasztikus irodalom és filmek víziója volt, mára valósággá vált. A ChatGPT megjelenése a mesterséges intelligencia fejlődéstörténetének új korszakát jelöli, amelynek hatásai globálisan átszövik és újrastrukturálják életünket. Paradigmaváltás következik a tudományos életben és a hétköznapokban egyaránt, ami elől lehetetlen kitérni – de nem is lenne okos döntés, hiszen azt jelentené, hogy tagadjuk a valóságot, és elvágjuk magunkat a fejlődéstől.
Milyen alkalmazási lehetőségei lehetnek az AI-eszközöknek a mentálhigiénés ellátásban? Hogyan egyeztethető össze a mesterséges intelligencia az érzelmek világával, és milyen változásokra számíthatunk a jövőben? Treuer Tamás pszichiáter, pszichoterapeuta, orvosi rehabilitáció szakorvos Adatok és érzelmek címmel tartott előadást a Mindset felkérésére az óbudai Esernyősben. Cikkünkben az előadás néhány vezérgondolatát felgöngyölítve vizsgáljuk meg a mesterséges intelligencia szerepét és lehetséges hatásait a pszichológia területén.
Ha a mesterséges intelligenciára gondolunk, leginkább adatok hálózata és végtelen halmaza jelenik meg előttünk, és nehezen tudjuk elképzelni, hogyan lehet hatékony az AI olyan területen, ami a kevésbé kiszámítható emberi érzelmeken és dinamikákon alapul. Bár valóban sok még ekörül a kérdés és bizonytalanság, tény, hogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a pszichológiai konzultációk és intervenciók területén.
A látszat ellenére ez nem is igazán ellentmondás. Az MI adatfeldolgozó és rendszerező képességére a mentálhigiénés ellátásban is szükség van, hiszen kulcsfontosságú, hogy követhetőek és átláthatóak legyenek a páciensek adatai, az esetleírások, valamint a kezelés részletei egyaránt. Az AI már alapszinten is összehasonlíthatatlanul hatékonyabb a humán erőforrásnál mind a sebességet, mind a problémamegoldás módszereit tekintve. A mesterséges intelligencia fejlettebb változatai (deep learning, generatív MI) pedig már önfejlesztő képességgel rendelkeznek, vagyis az adatbeáramlás folyamán képesek tanulni, előrejelezni és döntéseket hozni, vagy akár teljes jelentési kontextusban átfogni, értelmezni és továbbgondolni a szöveget.
A negyedik nárcisztikus csapás
Freud szerint három nagy nárcisztikus csapás tépázta meg az emberiség egóját, ami jelentősen befolyásolta önmagáról alkotott képét és kollektív önértékelését.
- Kozmológiai csapás (Kopernikusz): a heliocentrikus világkép rámutatott, hogy a Föld nem a világegyetem középpontja.
- Biológiai csapás (Darwin): annak felismerése, hogy bár mi állunk az evolúció csúcsán, az állatvilágból származunk.
- Pszichológiai csapás (Freud): rávilágított, hogy az emberi viselkedést nagyrészt tudattalan folyamatok irányítják, nem pedig a tudatos racionalitás.
Ezek mögé sorakoztatta fel negyedik csapásként Treuer Tamás a mesterséges intelligenciát, amely az emberiség nyelv feletti, szimbolikus jelentést is birtokló privilegizált monopolhelyzetét fenyegeti. Az előadó szerint az MI úthengerként közeledik felénk, amit kikerülni nem tudunk, ha megállunk, akkor pedig átgázol rajtunk – így nem marad más, mint beülni a vezető ülésbe, és tudatos stratégiával előnyünkre fordítani a helyzetet.
Az MI úthengerként közeledik felénk. Forrás: Treuer Tamás AI-fotója
A chatbotok alkalmazásának lehetőségei a terápiában
A chatbotok mesterséges intelligencia alapú csevegőrobotok, amelyek interaktív beszélgetésre, adatfeldolgozásra, információnyújtásra és egyéb feladatok elvégzésére használhatók. A chatbotok robbanásszerű fejlődése a koronavírus-járvány alatt volt megfigyelhető, amikor a megnövekedett e-commerce aktivitás lebonyolításához vásárlói chatbotok bevezetésére volt szükség. Ezek a robotprogramok tulajdonképpen átvették az online ügyfélszolgálat szerepét, és a mai napig elérhetőek a különböző weboldalakon – világított rá Treuer.
De hogyan jutunk el az ügyfélszolgálattól addig, hogy a chatbotok releváns tényezővé válnak a mentális egészségügyi szolgáltatásban? A válasz a mesterséges intelligencia sokoldalúságában rejlik.
A chatbotok remekül bevethetőek a pszichoedukáció területén, ami fontos szerepet játszik a kliensek terápiára való felkészítésében. Az MI-alapú chatbotok könnyen tréningezhetők szakmai tartalmak felhasználásával, hiszen gyakorlatilag másodpercek alatt bármilyen terjedelmű és mennyiségű tananyagot (szakkönyveket, tanulmányokat) képesek elsajátítani és rendszerezni, így a kiképzés után megbízható tájékoztatást nyújtanak a terápiás folyamatokkal kapcsolatban.
A chatbotok a diagnosztikai eljárást és a differenciáldiagnózis felállítását is hatékonyan támogatják. A képalkotó eljárások (röntgen, CT, MR) hatékonysága széles körben ismert, ami az MI kivételes képfelismerő képességével kiegészülve a szomatikus terápiákban megkerülhetetlen lehet. A kiképzett chatbotok segítenek a pontos diagnózis felállításában és a megfelelő gyógyszeres kezelés megállapításában is.
Az egészségügyi rendszer kapacitásának korlátai miatt hiányterület a páciensek állapotának megfigyelése és utánkövetése. Sokszor a beteget túl korán hazaengedik, az állapotának az utánkövetésére pedig nincs már lehetőség, miközben szükség lenne utógondozásra. A chatbotok segítségével a páciensekkel kapcsolatos információk nyomon követhetők és aktualizálhatók lennének.
Az esetmegbeszélés, szupervízió sokszor nehezen elérhető az orvosi és terápiás gyakorlatban (szintén kapacitáshiány miatt). Egy megfelelően kiképzett chatbot kompetens jelölt lehet arra, hogy a pszichiáterek, pszichoterapeuták és orvosok átbeszéljék az eseteiket, és visszajelzéseket kapjanak.
Az AI a jövő terapeutája? Forrás: chatGPT
A chatbot a páciens szerepében
Az eddigiek alapján azt láthattuk, hogy a mesterséges intelligencia rengeteg adminisztrációs terhet vesz le a terapeuták és orvosok válláról, ezen kívül segíthet az edukáció, a diagnosztizálás, az utánkövetés és az esetmegbeszélés területén. De vajon magukra ölthetik-e a chatbotok a páciens szerepét?
Az új kutatások fényében ez minden bizonnyal lehetséges. A Robot Patient Project keretében Treuer Tamás és csapata is kiképzett terápiás chatbotot borderline beteggé. Az MI-botnak élettörténetet adtak, a szakirodalom és esettanulmányok alapján, valamint elérhető terápiás ülések anyagaiból alaposan kiképezték, hogy úgy viselkedjen, mint egy borderline személyiségzavarban szenvedő beteg. A chatbot 2023 végén kész is lett, de végül anyagi okok és jogi megfontolások miatt nem került piaci forgalomba.
A chatbot páciensek kulcsfontosságú szerepet tölthetnének be a pszichológus hallgatók gyakorlati képzésében, ami jelenleg túlzottan elméleti fókuszú, így sokan évek elteltével, a módszerspecifikus képzések megkezdésekor kerülnek először kapcsolatba kliensekkel.
Az AI-eszközök segítségével egy sokkal összetettebb, kiegyensúlyozottabb képzési modell valósulhatna meg, amiben a tanulók szakmai felkészülése, teljesítményük értékelése is átkereteződhet.
A chatbot a jövő terapeutája?
Megkerülhetetlen a kérdés, hogy ha az AI hiteles a páciens szerepében, vajon a terapeutát is tudja modellezni? Vajon jogos azok félelme, akik máris kongatják a vészharangot, attól tartva, hogy a pszichológusi szakmának (is) leáldozott, mert az MI átveszi a terapeuta szerepét?
A nyugtalanító kérdés az est során a közönségben is megfogalmazódik, de végül az előadótól megnyugtató válasz érkezik: bár nem láthatunk a jövőbe, erre egyelőre nincs esély. Lehet, hogy a kognitív viselkedésterápia (CBT) jól algoritmizálható, és akár egy autogén tréninget is levezet a mesterséges intelligencia, azonban ez nem ok arra, hogy elhagyjuk a segítő szakmát. Ne feledjük: a mesterséges intelligenciának mindig voltak és lesznek hiányosságai, vakfoltjai: nem rendelkezik önálló tudattal, valós érzelmi mélységgel, és nem képes kölcsönös kapcsolódásra.
A chatbotokra asszisztensként érdemes tekintenünk; használatuk remekül kiegészítheti a terápiás munkát, de a mélyebb pszichoterápiás folyamatokhoz és a teljes érzelmi gyógyuláshoz továbbra is szükség van humán terapeutára. Érdemes ugyanakkor elmélyülnünk a promptolás és prepromptolás „művészetében”, hogy minél hatékonyabban kiaknázzuk az AI nyújtotta lehetőségeket. (Az előadás során ezekre vonatkozóan is hasznos tippeket kaptunk.)
Az is kétségtelen viszont, hogy a mi felelősségünk olyan szakemberekké válni, akik szakmailag képzettek, sokoldalúak, és nem könnyen lecserélhetők.
Treuer kiemelte, hogy a változások a terápia folyamatát is minden bizonnyal érintik. A mesterséges intelligencia által nehezen reprodukálható emberi élmények és tényezők válnak hangsúlyossá: a terapeuta támogató jelenléte, az empatikus kapcsolódás és érzelmi árnyaltság, rétegzettség, kifejezőkészség. Érdemes megvizsgálnunk, hogy miben különbözünk az MI-től, mi az, amit egyedülállóan emberi tényezőnek tekinthetünk, és arra is érdemes rátekintenünk, hogy mit tanulhatunk az AI-tól.
Treuer Tamás önportréja ifjú és idős Wittgensteinként. Forrás: Treuer Tamás AI-fotója
Treuer Tamás előadásának fő tanulsága számomra az, hogy a mesterséges intelligencia nem ellenség, hanem a jövőnknek új körvonalakat adó és izgalmas fejlődési irányokat kijelölő mesterséges entitás, amely szövetségünkké válhat. Egy paradigmaváltás küszöbén állunk, ahol jelen és jövő összeér – és rajtunk múlik, hogy vészforgatókönyveket gyártva, az események passzív elszenvedőiként éljük meg a változást, vagy inkább abba fektetjük az energiánkat, hogy kiismerjük és a magunk oldalára állítsuk a mesterséges intelligenciát.
