A feszültség ragadós egy párkapcsolatban – hogy fordíthatjuk meg a folyamatot?

Egy új kutatás kimutatta, hogy ha a partnerünk feszültebb, az a mi stressz-szintünket is felviszi. Ez befolyással lehet az egész napunkra, sőt, hosszú távon az egészségünkre is – de a jó hír, hogy az ellenkezője is igaz: a nyugodt, megértő, egymást támogató hozzáállás mindkét fél stressz-szintjét jelentősen csökkenti. 

Abban, hogy mennyire érezzük magunkat stresszesnek a napunk során, nagy szerepe van a kortizolnak, amit stresszhormonnak is szoktak nevezni. A feladata, hogy éberségre készteti a szervezetet, az agyunkat pedig a küzdésre vagy menekülésre kalibrálja. Alapesetben a reggeli órákban (körülbelül egy órával felébredés után) a legmagasabb a szintje a szervezetünkben, aztán fokozatosan csökken.

Azonban napközben is kortizoltermeléssel reagál a szervezetünk arra, ha valamilyen stresszhatás ér minket, legyen szó munkahelyi feszültségről, vagy otthoni veszekedésről. Ez pedig megakadályozza a kortizol szintjének természetes csökkenését.

Minél több ilyen behatás ér minket, annál inkább felborul a hormonháztartásunk, és hosszú távon annál feszültebbnek érezzük magunkat, aminek egészségügyi következményei is vannak.

Korábbi kutatások beszámoltak már arról, hogy ha egy pár tagjai együttérzően, szeretetteljesen viselkednek egymással, akkor mindkét félnél meredeken csökken napközben a kortizol szintje, az ellenséges viselkedés és gyakori konfliktus viszont magasan tartja. Emellett ha a párunk jobban reagál a szükségleteinkre, úgy érezzük, hogy megért minket és törődik velünk, az tíz éves távlatban is egészségesebb kortizolszintet eredményez.

Ehhez kapcsolódik egy új kutatás, mely szerint nemcsak az képes felvinni a stressz-szintünket, ami velünk történik, hanem a partnerünk feszültsége is kimutatható hatással van ránk. Az Ohio Egyetem kutatói 43, átlagosan 11 éve házasságban élő pár kortizolszintjét vizsgálták két napig, összevetve azzal, hogy mennyire érezték stresszesnek saját magukat és a partnerüket. A kísérlet során részt kellett venniük egy húszperces vitában a házasságukat érintően.

Az eredmények azt mutatták, hogy azoknak a résztvevőknek, akiknek a partnere feszültebb volt, kevésbé csökkent le napközben a kortizolszintje. Ezzel szemben a kevésbé stresszes partnerrel élő résztvevők kortizolmintái egészségesebbek voltak, és nagyobb volt a csökkenés a reggeli és az esti minta között. Ez persze nem annyira meglepő annak tükrében, ha tudjuk, hogy stressz hatására máshogy viselkedünk, kevésbé vagyunk figyelmesek, válaszkészek, törődőek a kapcsolatunkban, ezzel szemben több negatív érzelmet mutatunk.

Egy másik érdekes eredmény, hogy a házastársak közti vita után még négy órával is kimutatható volt a megemelkedett stressz-szint – főleg azoknál a résztvevőknél, akiknek a párja feszültebb volt. Nemcsak az számít tehát, hogy mi hogyan érezzük magunkat egy vitában, hanem

minél feszültebb a párunk, annak annál negatívabb következményei vannak ránk nézve is.

Fontos még kiemelni, hogy azok a párok viszont, akik pozitív konfliktuskezelési stratégiákat alkalmaztak, egyaránt nyugodtabbak maradtak, és kevesebb stresszt éltek meg a vita során. Nekik, akik megértéssel, aktív hallgatással, humorral, érzelemfeltárással és konstruktív problémamegoldással kezelték a konfliktust, a vita ellenére sem emelkedett meg a kortizolszintjük. Ezzel szemben különösen romboló a leértékelés, kritizálás, megvetés, és ellenséges hangvétel egy vita során.

Közös érdekünk tehát a stresszkezelés, amiért kapcsolati szinten is sokat tehetünk: mindkettőnk egészségére és feszültségszintjére hatással van, ha megtanulunk együttérzőbben, támogatóbban viszonyulni egymáshoz, nemcsak a konfliktusok során, hanem a mindennapokban is.

***

Ha úgy érzitek, a párkapcsolati konfliktusok kezelésében segítségre lenne szükségetek, forduljatok Terápiás & Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik párterápia keretén belül segítenek visszaállítani a kapcsolati egyensúlyt.