A hálaadás Amerika nemzeti ünnepe, amit mindig november negyedik csütörtökén tartanak meg. Ezen a napon összegyűlnek a családok, barátok és hálát adnak mindazért, amijük van. De honnan ered a hálaadás? Milyen pszichológiai hatásai vannak, ha hálásak vagyunk? Egyáltalán hogy fejezhetjük ki hálánkat? Cikkünkből kiderül!
A hálaadás Amerika egyik nemzeti ünnepe, amit mindig november negyedik csütörtökjén tartanak meg. A hagyomány 1621-ig nyúlik vissza.
Az európai telepesek ünnepelték először az aratás utáni napon az Újvilágban.
A történet szerint a vallásháború elől menekülő telepesek első évükben éheztek és bennszülött wampanoag indiánok segítették őket. Összesen 51 telepes élte túl az időszakot. Az ősszel, betakarításkor hálát adtak, hogy túlélték a telet és a szárazságot. Az első termés megünneplésére, ami három napon keresztül tartott, az indiánokat is meghívták. Ez volt az első hálaadás. Ezen kívül az ünnepet a gyarmatosítók bennszülöttek feletti győzelméhez is kötik, hálát adva Istennek a hadsereg sikeréért. Ezen a napon Nemzeti Gyásznapot is tartanak, megemlékezve az elhunyt őslakos indiánokról.
A hálaadás ünneplése Amerikában
Ezen a napon összegyűlnek a családok, barátok és hálát adnak egymásnak, egymásért. Az ünnepnek nem az ajándékozás a lényege. Ekkor tradicionális ételeket esznek, többek közt elengedhetetlen ilyenkor a pulyka vörösáfonya-szósszal, a piték mindenféle formája és az édesburgonya. Ezeken kívül minden amerikai családnál megtalálhatóak az asztalon gyümölcsök, zöldségek, valamint hal- és rákfélék is. A hálaadást követő nap az úgynevezett „Black Friday”. Ekkor leértékelések vannak az üzletekben és hivatalosan is megkezdődik a karácsonyi nagy bevásárlás és a karácsonyra való hangolódás. Ekkor már sokan feldíszítik otthonaikat és felállítják a karácsonyfát. Elkezdődik a várakozás időszaka.
A hála varázslata
A korábbi szellemi vezetők, filozófusok, papok, spirituális vezetők is látták, hogy a hála és annak kifejezése jótékony hatással van az emberekre. Az évnek ebben az időszakában a hála nagyobb szerepet kap a mindennapi életben. Amerikában a hálaadás az az ünnep, amikor az emberek nem arra koncentrálnak, hogy mi hiányzik az életükből, mire lenne még szükségük, hanem köszönetet mondanak mindazért, amijük van.
A pozitív pszichológiában a hála és annak kifejezése központi szerepet kap. Számos kutatás kimutatta pozitív hatásait: a hála befolyásolja közérzetünket és viselkedésünket is. Hatással van kapcsolatainkra, és pozitívabban látjuk a minket körülvevő embereket. Ha hálásak vagyunk, sokkal nagyobb hajlandóságot mutatunk pozitív cselekedetek végrehajtására.
Sokszor csak a hiányosságokra figyelünk és elfelejtjük, mi az, amit az élettől kaptunk.
A fentieken kívül a hála hatással van a proszociális viselkedésre is. A proszociális viselkedés olyan tettekben nyilvánul meg, melyek segítő szándékúak, ilyen például a hajléktalanok segítése is. A proszociális viselkedés segít minket abban, hogy a társadalom értékes tagjaként tekintsünk magunkra. Továbbá, hogy elfogadjunk másokat olyannak, amilyenek. Segít megbocsátani, és a személy pozitív tulajdonságait előtérbe helyezni a negatívak helyett. Egyes kutatások a hálát mint belülről jövő emberi erőforrást írják le, ami hozzájárul jóllétünkhöz, segít megküzdeni a problémákkal és egyfajta életvezetési szemléletet is ad.
Hogyan lehetünk hálásak?
Amerikában a hálaadás segít rávilágítani arra, hogy számtalan jó dolog vesz minket körül, amikért hálásak lehetünk. Ez az időszak tökéletes lehet arra, hogy gyakoroljuk, hogyan mondhatunk köszönetet! Íme néhány tipp, miként változtathatjuk meg egyszerűen gondolkodásmódunkat és közérzetünket:
- Mondjunk köszönetet!
- Mosolyogjunk rá valakire!
- Írjunk egy pár pozitív, kedves szót valakinek!
- Az aggodalmaskodás helyett legyünk hálásak valamiért, ami minket körülvesz!
- Csináljunk valamit, amiért nem jár jutalom, például önkénteskedjünk!
- Lepjük meg egyik barátunkat vagy családtagunkat valami aprósággal, például csokival vagy kávéval!
Akár, ha csak egy tippet próbálunk ki a fentiek közül, figyeljük meg hatásait önmagukon! Hálát adni nem mindig egyszerű, lépéseket és erőfeszítést kell tennünk érte, de megéri!
Felhasznált szakirodalom: Gulliford, L., Morgan, B., & Kristjánsson, K. (2013). Recent work on the concept of gratitude in philosophy and psychology. The Journal of Value Inquiry, 47(3), 285-317. Toussaint, L., & Friedman, P. (2009). Forgiveness, gratitude, and well-being: The mediating role of affect and beliefs. Journal of Happiness Studies, 10(6), 635. Emmons, R. A., & Crumpler, C. A. (2000). Gratitude as a human strength: Appraising the evidence. Journal of Social and Clinical Psychology, 19(1), 56-69. Wood, A. M., Froh, J. J., & Geraghty, A. W. (2010). Gratitude and well-being: A review and theoretical integration. Clinical psychology review, 30(7), 890-905. Watkins, P. C., Woodward, K., Stone, T., & Kolts, R. L. (2003). Gratitude and happiness: Development of a measure of gratitude, and relationships with subjective well-being. Social Behavior and Personality: an international journal, 31(5), 431-451. Grant, A. M., & Gino, F. (2010). A little thanks goes a long way: Explaining why gratitude expressions motivate prosocial behavior. Journal of personality and social psychology, 98(6), 946. További forrás itt és itt
