„Minden nap kellene, hogy legyen tíz perc, amikor elvonulunk és magunkra figyelünk" – állítja Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus. A Mindset budapesti kerekasztalának állandó tagjával a február 20-i Pszicho-Kávéházra készülve arról beszélgettünk, hogyan befolyásolja a stressz mindennapjainkat. A szakember szerint felgyorsult világunkban különösen fontos az „én-idő”. Interjúnk.
Amikor a felhők összegyűlnek a fejünk felett, hajlamosak vagyunk csak a helyzeten lovagolni, idegeskedni. A stressz okozta beszűkülésből hogyan törhetünk ki?
A stressz megöli a rugalmasságot. Ilyen helyzetekben leginkább zsigerből reagálunk, anélkül, hogy irányítani tudnánk a viselkedésünket: lefagyunk, elmenekülünk vagy támadásba lendülünk – habitusunk, illetve a helyzet függvényében. Lássuk be, egyik megoldás sem túl szerencsés! Ám nincs minden veszve, hiszen a stresszhelyzetekre fel lehet készülni. Ehhez nem kell más, mint áthangolni az idegrendszerünk működését, és elsajátítani olyan technikákat, amik segítenek az érzelmeink szabályozásában.
Van például egy nagyon egyszerű légzőgyakorlat, amit igazából mindenkinek meg kellene tanulnia.
Ez úgy néz ki, hogy nagyjából négyig számolva beszívod a levegőt, és hosszan, elnyújtva, kb. hatig számolva fújod ki. Ha ezt a ritmust tartod 2-2,5 percig, akkor azt fogod érezni, hogy bármilyen feszült vagy, picit mégis sikerült lenyugodnod. Persze itt is gyakorlás teszi a mestert, ezért minden nap ajánlott pár percet rászánni a gyakorlatra, hogy éles helyzetben már könnyebb legyen kézben tartani kontrollt.
Milyen típusú hosszútávú stressz okozta hatásokkal találkoztál?
A depressziótól a kiégésen át egészen a testi megbetegedésekig, mindenhez volt már „szerencsém”. De említhetem a rosszul működő párkapcsolatokat vagy a diszfunkcionális családokat is, hiszen ezek is nagyrészt a feldolgozatlan belső feszültségek miatt alakulnak ki. Ma már tudjuk, hogy
a kisebb, de tartós stresszek az igazi lelki mérgek.
Aki nem képes a saját érzelmeit szabályozni, az nem lesz képes a másik emberrel sem harmonikus kapcsolatban élni. Éppen ezért mindent meg kell tennünk, hogy ebben az elképesztően embertelen világban képesek legyünk az ún. érzelmi öngondoskodásra, hogy megtanuljuk kezelni és lecsillapítani a bennünk dúló viharokat.
Az eltérő időperspektíva okozhat-e konfliktust a felek között?
Azt gondolom, hogy bármi okozhat konfliktust, és bármi áthidalható. Azt hiszem, leginkább a felek rugalmassága vagy rugalmatlansága a kérdés: mit gondolok arról, hogy a másik eltérően viszonyul dolgokhoz, mondjuk az időhöz: megijedek, esetleg dühös leszek, és próbálom meggyőzni a saját elképzelésemről vagy kíváncsisággal fordulok az ő megélései, véleménye felé. Nagyon jó lenne, ha a kíváncsi rácsodálkozás lenne a gyakoribb, és akkor a különbözőségek nem konfliktusforrást jelentenének, hanem színesítenék a kapcsolatot.
•••
A pillanat ereje – Mindfulness a testi-lelki jóllétünkért
Életünk egyre hajszoltabb, egyre több elvárás és feladat nehezedik ránk, miközben a világ soha nem látott ütemben változik. Hogyan lehet az, hogy vannak olyanok, akik ezt a környezetet, feladataikat kihívásnak élik meg és így képesek minden nap fejlődni, míg mások mindebben erejüket meghaladó nehézségeket látva előbb utóbb összeroppannak? Februári Pszicho-Kávéházunk alkalmával erre keressük a választ! A február 20-i esten Márky Ádám tart majd előadást, amit Budapest egyetlen állandó pszichológiai kerekasztalának (Orvos-Tóth Noémi, Kozma-Vízkeleti Dániel, Forgács Attila, Kun Ágota) beszélgetése követ.
Az eseményről itt olvashattok bővebben.
Jegyeket pedig itt vásárolhattok.
Fotó: Bánszegi Rebeka
