A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára az intézmény Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központjával és a Mindset Pszichológiával közösen segítő könyvek különleges válogatását hozta létre. Egy olyan könyvespolcot, Könyvpatikát, amelynek minden darabja tartalmával az olvasók mentális egészségét, lelki egyensúlyát és igyekszik megteremteni. Az első válogatásban mindannyiunk egyik legnagyobb erőforrásával az idővel és annak hatékony, személyes és mély megélésével foglalkoznak a kötetek. Kinek is írhatunk fel időmenedzsmentet receptre? Interjúnkban Karácsony Gyöngyivel, a DEENK főigazgatójával beszélgettünk erről a hazánkban egyedülálló projektről.
Hol találkoztál először azzal az üzenettel, hogy a könyvek segítőként is felléphetnek egy könyvtár viszonylatában?
Két évvel ezelőtt Cardiffban, egy szakmai konferencián találkoztam a „Reading Well” című projekttel. A projekt lényege, hogy krónikus betegségekben, bizonyos mentális rendellenességekben szenvedő emberek, illetve az ő környezetük – a krónikus betegek körül tevékenykedő, velük mindennapi kapcsolatban állók –, hogyan tudja a lelki egészségét gondozni, és épségben tartani. A program olyan olvasmányokat, könyveket válogat, ajánl és tesz könyvtárakban elérhetővé, amelyek ebben segítenek.
Számomra üzenetértékű volt, hogy nem csak egy könyvcsomagról, egy polcnyi könyvről van szó – amiről egyébként kiderült, hogy tényleg egy polcnyi könyv a szigetország több közkönyvtárában –, hanem igyekeznek közösséget építeni köré.
Egy kanadai szakember rendkívül hiteles nyitóelőadását hallhattam ott, ami minket is megmozgatott, cselekvésre ösztönzött. Az előadás fő üzenete: gondoljuk végig, hogy mi is az a lelki egészség és hogyan függ össze a fizikai jólléttel? Ép testben ép lélek – szól a mondás. Azt gondolom, hogy ez visszafelé is igaz, tehát a test edzése mellett a lelkünkkel is fontos „dolgoznunk”. Visszatérve az előadásra: fontos üzenet volt az is, hogy az embert – amikor valamilyen betegséget diagnosztizálnak nála –, mindig önmagában kezeljük, holott érdemes lenne megnézni, hogy milyen környezetben van, milyen megtartó ereje van a közösség(ek)nek, ahová jár. Itt fontos, hogy beszélhetünk többes számról is, hiszen azoknak az embereknek jobb a mentális egészsége, akik egyszerre több közösséghez is tartoznak. Különböző energiákat, a személyiségének különböző aspektusait erősítik meg. Közösség nem csak a család vagy a munkahely lehet, hanem akár a hobbi tevékenységek köré szerveződő emberek is. Szóval a felismerés hívta életre ezt a projektet, hogy a közösségeknek milyen hatalmas megtartó ereje van. Szó szerinti fordításban „Olvass jól” a neve. E gondolatmenet során történt a felismerés, hogy tulajdonképpen itt valamilyen gyógyító tevékenységről van szó, amire óriási a kereslet. Ez pedig korosztályhoz, nemhez, státuszhoz, sőt földrajzi elhelyezkedéshez sem köthető.
Hol láttad a kapcsolódási pontot Debrecennel?
Az ötlet magja egy könyvgyűjtemény. Tehát az első kérdés, amit feltettünk magunknak: van-e megfelelő irodalom, ami köré építhetjük a szolgáltatást? Mind egyetemi és nemzeti könyvtár található az állományunkban, illetve van rá lehetőség, hogy olyan gyűjteményt állítsunk össze, ami egy ilyen kezdeményezésnek az alapját szolgáltathatja. Miután ez már biztossá vált számunkra, elkezdtünk partnereket keresni. Fontosnak tartottuk – épp a közösségépítés miatt –, hogy ezt ne egyedül a könyvtár végezze, hanem lépjen partnerségre különböző csoportokkal. Az első ilyen lehetséges partnerek, akiket megkerestünk az orvostanhallgatók voltak – az ő képviseletükben a Debreceni Orvostudományi Egyetem –, valamint az Általános Orvostudományi Kar oktatási dékánhelyettese. Ők rendkívül nyitottan és lelkesen fogadták az ötletet. Mi elsősorban partnerségre gondoltunk, hogy ezáltal nyissunk a társadalom irányába, ám érdekes módon ők nem partnerként, hanem célcsoportként gondoltak magukra. A felvetés egyébként magától értetődő, hiszen, számos mentális kihívással küzdenek az egyetemisták is: a nagy hallgatói létszám okozta magányosság érzettel, a vizsgaidőszak által előidézett stresszel, sokan elsőre nem választanak jól szakot, illetve rengetegen szakadnak ki az addigi környezetükből, vagy a külföldi hallgatók esetében egy nagyon erős kultúraváltásról beszélhetünk.
Talán épp emiatt volt olyan intenzív érdeklődés a projekt iránt.
Ezen a ponton éreztük, hogy be kell vonnunk mentálhigiénés szakembereket is, így a következő partner az egyetem erre hivatott egysége a DEMEK, a Debreceni Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ volt, ahol szintén lelkesen és nyitottan fogadták a megkeresést. Ekkor már csak egyetlen elemet kellett hozzáadnunk. Mivel a DEENK az elmúlt egy évben nyitott az online tér felé és saját tartalmakat kezdtünk el gyártani, éreztük, hogy ebben a projektben is van mondanivalónk, szükséges az online megjelenés. Így találtunk egymásra a Mindset Pszichológiával, akikkel elindulhatott a közös munka, hogy a könyvekből könnyen fogyasztható, de mégis szakmai cikkek születhessenek. Köszönjük a lehetőséget!
Egy ilyen projektnél milyen szerepet kell vállalnia egy könyvtárnak?
Sokat írok és beszélek arról, hogy a 21. században az egyetemek körül nagyon erősen átalakult a politikai, gazdasági, technológiai, társadalmi és jogi környezet. Azt gondolom, hogy ezekhez a változásokhoz a könyvtáraknak is fel kell nőni: érzékelni, reagálni, sőt elébe menni. Nézhetjük úgyis, hogy ez a projekt egy reakció ezekre a változásokra, hiszen itt nem csak arról van szó, hogy kirakunk valamelyik polcra néhány könyvet és azokat rendelkezésre bocsátjuk – nyilvános könyvtárként ez társadalmi felelősségünk is. Én inkább abban látom az előremutató mozzanatot egy könyvtár számára, hogy valamilyen szinten egy mediátor szerepbe is bele tud lépni. Tulajdonképpen tudunk és szeretnénk közösséget építeni. Ehhez hamarosan, a könyvtár felújítása nyomán lesz saját, megfelelő terünk is, ahol lehetőségünk adatik közösségépítő rendezvényeket szervezni. Ráadásul a Könyvpatika projektnek hála a partnereink is segíthetnek ebben. Mi pedig készek vagyunk arra, hogy megtanuljuk, hogyan, milyen módszerekkel érdemes ezeket a közösségépítő eseményeket megszervezni, vagy partnerségeket kialakítani.
Miről szól most az első Könyvpatika válogatás?
Úgy gondolom nagyon nagy szükség van arra, hogy az emberek megtapasztalják: nincsenek egyedül a problémáikkal és társakra találhatnak. Kering az interneten egy nagyon érdekes ábra: a komfortzónánk körül van egy másik, nagyobb zóna, amit félelmi zónának hívnak – a tanulási, majd pedig a fejlődési zónába ezen keresztül vezet az út.
Ennek a projektnek tehát az a célja, hogy kézen fogja az embereket és ezen a félelmi zónán átvezesse őket. Menjünk és menjenek együtt, hogy ezáltal mindenki tudjon tanulni és fejlődni.
Az első válogatás, a hozzá kapcsolódó rendezvények és online cikkek témája az idő. A ma embere számára mit jelent az idő? Hogyan lehet megélni? Hogyan lehet gazdálkodni vele és hogyan viszonyuljunk hozzá? Ilyen és ehhez kapcsolódó kérdésekre próbáltunk meg könyvekkel választ adni.
Ebben az első együttműködésben az idő fogalmát járjuk körül. E témakörben milyen olyan könyvélményeid vannak az utóbbi időből?
Aktuális olvasmányom Paul CH. Donders „Reziliencia – Hogyan fejlesszük lelki ellenálló képességünket és előzzük meg a kiégést?” című könyve. Nagyon ajánlom ezt a művet, illetve több, hasznosnak ígérkező kötetet megjegyeztem magamnak a Könyvpatika polcáról is.
