A COVID-19-pandémia súlyos fizikai hatásai mellett sokan küzdenek az izoláció, valamint a veszteségek okozta mentális betegségekkel. Mi több, a posztizoláció és a közösségi reintegráció, valamint a társadalmi változások megkövetelik az „új normálishoz” való alkalmazkodást.
Világszinten növekedett a mentális egészségügyi ellátásra szorulók száma az elmúlt két évben. A soha nem látott globális egészségügyi válság következtében megnövekedett a depressziós és szorongásos tünetek prevalenciája, illetve a lelki betegséggel küzdő személyek mentális állapota súlyosbodott.
Egy friss kutatás 204 országban vizsgálta a depressziós és szorongásos betegségek előfordulási valószínűségét 2020-ban. A tanulmány kimutatta, hogy a globális mentális egészségi mutatók drámaian csökkentek: a korábbi évek átlagához képest 53 millióval több major depressziós és 76 millió szorongásos esetet regisztráltak világszerte. Az eredmények szerint a nők és fiatalok súlyosabban érintettek, mint a férfiak és idősebb felnőttek.
Gyermekek, felnőttek, társadalmak: nem vagyunk egyedül!
A világjárvány előtt Európa szerte a gyermekek mintegy 10-20%-a küzdött mentális betegséggel, ez az arány mára 20-25%-ra emelkedett, s a növekvő tendenciák nem lassultak a korlátozások enyhülése következtében sem. A meglévő szocioökonómiai egyenlőtlenségek növekedésének lehetünk szemtanúi: a bizonytalan anyagi és családi háttérrel rendelkező gyermekek számára a legmegterhelőbb mentálisan az online oktatás. Ennek megfelelően az európai minta azt mutatja, a hátrányos helyzetű közösségek és családok szenvedték meg legjobban a pandémia hatásait.
Az Európai Bizottság egyik kutatási projektje szerint a COVID negatív gazdasági hatásai mellett, mint a munkahelyek elvesztése és a csökkent jövedelmek, a hosszantartó, kényszerű együttélés megnövekedett stresszel járt a családok számára. Mindez a családon belüli erőszakos esetek globális növekedéséhez vezetett, beleértve a gyermekek és a partner elleni erőszakot. Mindemellett kutatások szerint a megnövekedett online jelenlét és frusztráció az internetes zaklatás, a cyber-bullying növekedéséhez vezetett.
Az izoláció sokak számára a korábbi problémáikkal való kényszerű szembenézést jelentette. A bizonytalanság és az elszigeteltség az alkoholizmus, a párkapcsolati problémák és a magány elhatalmasodásának kedvezett. Korábbi kutatási eredmények arra utalnak, hogy az izoláció és karantén rövid és hosszú távú hatásai a lelki egészségre negatív hatásúak, különösen a lehangoltság, félelem és traumatizáció okozhat nehézségeket az izoláció alatt és után is.
Továbbá feltételezhető, hogy bizonyos tényezők hozzájárulhatnak a negatív konzekvenciák csökkentéséhez, mint amilyen például a reziliencia vagy a társas támogatás. A COVID-19 pandémia pszichológiai hatásainak felmérésével kapcsolatban számos kutatás született világszerte, eredményeik felhívják a figyelmet arra, hogy a pandémia időszakában átélt akut vagy krónikus stressz komoly rizikófaktorként megnövelheti a depresszió, a szorongás, az egészségszorongás és a PTSD előfordulási gyakoriságát. A PTSD kialakulása hozzájárulhat a disszociációs tünetek megjelenéséhez, ami tovább ronthatja az érintettek mentális állapotát.
A koronavírus ötödik hulláma Magyarországon: segítsen Ön is!
Az alábbi kutatás fő célja, hogy felmérje a hazánkban 2020 tavasza óta fennálló járványhelyzettel kapcsolatos egészségügyi védekezés, az izoláció és a folyamatos járványügyi készültség mentális állpotra gyakorolt hatásait, többek között a depresszió, a szorongás, a poszttraumás stressz zavar, az evési zavarok, valamint a reziliencia, a társas támogatás és a szomatoszenzoros amplifikáció mutatóinak számbavételével. A kutatási eredmények ismeretében továbbá lehetőségünk nyílik feltárni a lelki betegségekkel küzdők hatékonyabb ellátásához szükséges mutatókat.
Kérjük, részvételével segítse „Lelkiállapot-változás vizsgálata a koronavírus-járvány hatására” című kutatásunkat. A kérdőív anonim, kitöltése körülbelül 30 percet vesz igénybe.
Forrás:
Brooks, S. K., Webster, R. K., Smith, L. E., Woodland, L., Wessely, S., Greenberg, N., & Rubin, G. J. (2020). The psychological impact of quarantine and how to reduce it: rapid review of the evidence. The Lancet.
Veer, I. M., Riepenhausen, A., Zerban, M., Wackerhagen, C., Engen, H., Puhlmann, L., … Kalisch, R. (2020, April 22). Mental resilience in the Corona lockdown: First empirical insights from Europe.
Berg-Weger, M., Morley, J., E. (2020). Loneliness and social isolation in older adults during the COVID-19 Pandemic: implication for gerontological social work. The journal of nutrition, health & aging. 2020;24(5):456-458
Liu, C., H., Zhang, E., Wong, G., T., Hyun, S., Hahm, H., C. (2020). Factors associated with depression, anxiety, and PTSD symptomatology during the COVID-19 pandemic: Clinical implications for U.S. young adult mental health. Psychiatry Research. Volume 290, August 2020, 113172
Deeker, W. (2022). The Covid generation: the effects of the pandemic on youth mental health. Horizon, the EU Research and Innovation magazine. https://ec.europa.eu/research-and-innovation/en/horizon-magazine/covid-generation-effects-pandemic-youth-mental-health?fbclid=IwAR1afgBQ8_uvv3awMNOnrniBNu8ZbAQEjGsG8hDR7MUnPoxbrqFw1gcwsdw
Ellyatt, H. (2022). Last responders: Mental health damage from Covid could last a generation, professionals say. CNBC. https://www.cnbc.com/2022/02/10/covid-pandemic-mental-health-damage-could-last-a-generation.html
