Az összeesküvés-elmélet a közösségi média információtengerében élő ember egyik eszköze, amellyel kielégítheti a világ megértése iránti igényét. Racionális magyarázatokat kínálnak a benne hívőknek. Fontos elemük, hogy nehezen cáfolhatóak, az erre tett kísérletek pedig az elméletek további erősödését eredményezik. A felsőbb hatalmakban való hit és dogmatikus nézetrendszer már-már vallási jelleget ölt. Egyszerre tölti el szorongással és megnyugvással az érintettet. De mi állhat az összeesküvés-elméletek népszerűsége mögött? Hogyan képes hatni a társadalom bizalom-szintje minderre?

A bizalom nem csak a magánéletünkben fontos tényező. A politikát és a közéletet is erősen meghatározó fogalom, amely a kételkedéssel megfelelő egyensúlyban az egészséges demokráciák mozgatórugói. A bizalom azonban könnyen lerombolható és nehezen újjáépíthető. A politika részvevőinek magatartása és tettei (lásd: korrupció), valamint a társadalmi és gazdasági válságok hatással vannak a bizalom szintjére mind horizontálisan, mind vertikálisan. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő bizalmatlanság következményeként a társadalom töredezetté és a hatalomtól függővé, míg a politikai intézmények fenyegetővé válhatnak. A gyanakvás és bizalmatlanság erős táptalaja tehát az összeesküvés-elméleteknek, ugyanakkor az elméletek maguk is növelik a bizalmatlanságot.

A Publicus Intézet reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatása figyelemreméltó képet tár elénk Magyarország lakosságának összeesküvés-elméletekben való hitéről. A megkérdezettek 35 százaléka szerint valószínűbb, hogy az ország irányítása valójában a háttérben zajlik (pl.: nemzetközi pénzügyi körök), nem pedig a magyar parlamentben. Közel kétharmaduk szerint az ismert világ kormányrúdja egy szűk elit kezében van. 53 százalékuk szerint a menekültválságot amerikai érdekcsoportok idézték elő. A médiában sokszor megidézett Soros György személyes felelősségét a menekültválságban (31%) és kormánybuktató szándékát (29%) már kevesebben tartják hihetőnek.

Az adatok alapján elmondható, az összeesküvésekben vagy más néven

a konteókban hívők nem lehetnek mind extremisták vagy paranoidok.

A fogékonyság magas aránya meglepő lehet, ugyanakkor a közösségi média korában ezek az elméletek kultúráktól és országhatároktól függetlenül terjednek. Elérhetőek mindenki számára. Mik lehetnek a bennük való hitet befolyásoló független tényezők?

Miller, Saunders és Farhart (2015) szerint azok az emberek a legfogékonyabbak a konteókra, akik:

  1. sajátos világképükbe illeszkedőnek látják az összeesküvéseket,
  2. motiváltak, hogy fenntartsák ezt a képet,
  3. hisznek abban, hogy a világban a titokzatos, rosszindulatú cselekedetek nemcsak lehetségesek, hanem inkább valószínűek (alacsony bizalom-szint).

Az átlagos összeesküvés-elmélet rajongó tehát egy politikai értelemben jól informált, de annak intézményeiben nem bízó személy, aki hajlamos ideológiai alapon támogatni az ilyen típusú megközelítéseket. A pszichológia tudománya jelenleg úgy tartja, a konteókban való hit az emberek rend, biztonság és kontroll iránti episztemikus igényeit elégíti ki, egyszóval: a szorongásukat csökkenthetik vele. Ez egyfelől paradox, hiszen elfogadásuk örökös nyugtalanságot eredményezhet, másfelől azonban a kiszámíthatatlan tragédiák és katasztrófák világában

így fenntarthatunk egy képet az ellenségről, ami már ismerős és állandó,

s ezzel visszanyerhetjük a kontroll-érzetünk, és könnyebben nézhetünk szembe a fenyegetéssel.

Lépten-nyomon visszatér tehát a tájékozottság és a bizalom jelenléte, amikor az összeesküvés-elméletekről beszélünk. Miller és munkatársai eredményei egyértelműen rávilágítottak: a konteók hasonlóak a politikai attitűdökhöz. A megerősítési torzítás miatt olyan információkat fogunk keresni, amelyek alátámasztják korábbi vélekedéseinket, így azok még szilárdabbá válnak. Úgy néz ki: a konteók ideológia alapú támogatását csak akkor tudjuk csökkenteni, ha a minket körülvevő világot, a társadalmat és az intézményrendszereket tesszük ismét megbízhatóbbá.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE