A ruha nemcsak öltöztet, de a karrieredre is hatással lehet. Egy 2018-as tanulmányban összefoglalták, milyen befolyással lehet a nők munkahelyi viselete a megítélésükre, legyen szó akár kezdő vagy vezetői pozícióról, értékesítésről vagy pénzügyi területről. Ezen felül az se mindegy, hogyan érezzük magunkat egy adott öltözetben, ugyanis ez kihatással van a teljesítményünkre is – akár pozitív, akár negatív irányról van szó. Hogyan? Milyen szerepe van a munkahelyi öltözetnek a szakmaiságunk megítélésében? Cikkünkből kiderül.

Egy idei évben megjelent karrier és sokszínűség témájú kutatói kézikönyvben egy egész fejezetet szenteltek arra, hogy összefoglalják azokat a kutatásokat, melyeket a nők munkahelyi megjelenésével kapcsolatos észlelések kapcsán végeztek. Már a '90-es években készültek olyan vizsgálatok, melyek kimutatták, hogy a munkahelyi viseletünk befolyásolja mások észleléseit az intelligenciánkról, kompetenciáinkról és szakmaiságunkról. Ezen felül megjelenésünk hatással lehet arra is, hogy mennyire segítőkészek velünk szemben kollégáink, hogyan értékelik feletteseink a teljesítményünket és milyen visszajelzéseket adnak az ügyfeleink. A kutatások többsége Goffman modelljére támaszkodott a viselet szerepének meghatározásában a személyészlelésben.

Színház az egész világ

Goffman elmélete szerint tekinthetünk úgy is az emberekre, mint színészekre, akik bizonyos szerepeket játszanak. Ehhez magukra öltenek egy maszkot, amikor épp a színpadon állnak, annak érdekében, hogy tudassák a közönséggel, milyen szerepben is vannak. Goffman szerint a megfelelő öltözet segít megteremteni az ehhez megfelelő érzelmi hátteret is, így kiemelt fontossággal bír. Az elmélet szerint a „színész” és a „közönség” interakcióba lép annak érdekben, hogy megalkossák a helyzet közös értelmezését. Ezzel szemben a „színészek” azt már nem tudják irányítani, hogy a „közönség” hogyan értelmezi az öltözködésüket. Az életben tehát folyamatosan szerepeket játszunk, és ezekhez igazítjuk viseletünket is a fentiek értelmében, melyek a témában meghatározó kutatások elméleti keretét is adták egyben.

Hivatalos vagy alkalmi?

A legtöbb vizsgálatban a hivatalos (formal) és hétköznapi (casual) öltözet közötti különbséget vizsgálták a személyészlelés kapcsán. A hivatalos viselethez olyan ruhadarabok tartoznak, mint a kosztüm, konvencionális blúz, blézer. Ezek konklúziója, hogy a formális üzleti megjelenés pozitívabb észleléshez és munkahelyi kimenetekhez vezet.

Goffman elméletét igazolva a kutatások is azt találták, hogy a nők szándékos erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy befolyásolják a velük kapcsolatos benyomásokat másokban. Egy vizsgálatban például ügyvédnőket kérdeztek az öltözködésük kapcsán, és többségük úgy látta, hogy csak a hagyományos üzleti viselet fogadható el, mert ami túl alkalmi vagy túl trendi, az ronthatja a hitelességüket.

Hogyan befolyásolja a ruházatunk az önmagunkról alkotott képet?

A munkahelyi viseletünk nemcsak mások velünk kapcsolatos észleleteire hat, de arra is, hogy mi magunk hogyan észleljük saját magunkat. A szakmai megjelenést támogató öltözet elősegíti a kompetencia érzését és jobb teljesítményt eredményez. A nők többsége a kutatásokban arról számolt be, hogy amikor számukra megfelelő öltözetben vannak a munkahelyükön, sokkal magabiztosabbak, jobban a magukénak érzik a pozíciójukat és jobban tudnak a munkájukra koncentrálni.

 

Felhasznált szakirodalom: Broadbridge, A. M., & Fielden, S. L. (2018). Introduction to the Research Handbook of Diversity and Careers. Research Handbook of Diversity and Careers, 1. Yan, R. N., Yurchisin, J., & Watchravesringkan, K. (2011). Does formality matter? Effects of employee clothing formality on consumers' service quality expectations and store image perceptions. International Journal of Retail & Distribution Management, 39(5), 346-362. Peluchette, J. V., Karl, K., & Rust, K. (2006). Dressing to impress: Beliefs and attitudes regarding workplace attire. Journal of Business and Psychology, 21(1), 45-63. Peluchette, J. V., & Karl, K. (2007). The impact of workplace attire on employee self‐perceptions. Human Resource Development Quarterly, 18(3), 345-360. Goffman, E. (1959). The Presentation of Self in. Butler, Bodies that Matter.