Egy terápiás irányzat fő koncepcióját nem csak akkor érdemes megismerni, ha a számunkra megfelelő szemléletű pszichológus után kutatunk. A logoterápia alapelvei bárkinek segítséget nyújthatnak – akár a napjainkban is aktuális – krízishelyzet átvészelésében. „Mi az élet értelme? Mi a célja a szenvedésnek?“ Ezekre a kérdésekre kereste a választ Viktor E. Frankl. Cikkünkben nézetrendszerének alappilléreivel és azok hétköznapi felhasználásával ismerkedünk meg.
A logoterápiát a XX. század közepén Viktor E. Frankl osztrák pszichiáter és neurológus dolgozta ki, melynek központjában az élet értelmének keresése áll. A szerző több koncentrációs tábor mérhetetlen szenvedését is túlélte, melyet nagy részben sajátos világlátásának köszönhetett. Mégis mondj igent az életre! című könyvében munkássága mellett a lágerélet pszichológiájával egyaránt foglalkozik. Terápiájának elnevezése a „logosz“ szóból származik, mely értelmet, jelentést fejez ki. Ennek módszertana
„az emberi lét jelentésére, valamint az emberi jelentéskeresésre koncentrál“.
Frankl alapvető nézete, hogy az ember életének fő motivációja az értelemkeresés, vagyis a jelentésre irányuló akarat. Feltételezi, hogy mindenkit hajt ez a belső erő, mely tudni akarja, mindennapi életünkben milyen okból tesszük egyik dolgot a másik után. Fontos kiemelni, hogy a szerző szerint a cél mindig egyedi. Csak az adott ember tudja keresni, feltérképezni, majd pedig megvalósítani saját specifikus feladatát. Ez nyilvánvalóan nem egyik pillanatról a másikra történik, de előfordul, hogy évek sem elegendőek az önvizsgálat sikeres elvégzéséhez. Ezeket a nehéz időszakokat Frankl egzisztenciális frusztrációnak nevezi, mely az életünk értelmének kereséséből adódó stresszt jelenti. A kilátástalanság, haszontalanság egyre elhatalmasodó érzése korántsem elhanyagolható probléma! Az egzisztenciális frusztráció neurózishoz vezethet, melyet a szerző speciálisan noogenikus neurózisként definiál. Ehhez társulhatnak különböző pszichés problémák, például depresszió, ám a logoterápia elsősorban az értelemkereséssel és annak elakadásaival foglalkozik.
Hogyan keressük életünk értelmét?
Frankl könyvében azt írja, hogy nem egy általános értelmet kell keresnünk. Ahogyan a sakkban sincs egy univerzális „jó lépés“, amely minden szituációt megold, úgy az életnek sincs egy egyetemes értelme. Olyan tartalmakat kell keresnünk, melyet az adott pillanat számunkra megtestesít. Folyamatosan feladatok előtt állunk, legyen az akár pozitív vagy negatív, akár munka, akár család, akár a világjárvány terjedésének befolyásolása. Ezeket a tevékenységeket kell úgy megélnünk, hogy történésük értelmet kapjon, még ha az szenvedést is jelent. Frankl úgy fogalmaz,
„mindenkinek be kell teljesítenie a maga célját, ehhez pedig elhivatottság szükséges“.
Minden probléma megoldása, minden tevékenység feladat elé állítja az embert, melyben így vagy úgy jelen van. A mi felelősségünk, hogy hogyan töltjük meg értelemmel azt. Ez emberi létünk legfőbb jellemzője. Fontos kiemelni, hogy a logoterápiás szemlélet szerint az élet értelme, melyet nagy munkával keresünk, folyamatosan változik. Mivel a szituációkra kell összpontosítanunk, magától értetődő, hogy az elérendő célok nem lehetnek egész életünkben egyek és ugyanazok.
Frankl három módszert ajánl életünk egyedi értelmének kereséséhez:
- Munka vagy tevékenység által
- Találkozás vagy tapasztalat által
- Milyen magatartással viszonyulunk az elkerülhetetlen szenvedéshez
Azt gondolom, hogy az első két pontban foglaltak érthetőek, és lépései a gyakorlatban egyszerűbben megvalósíthatóak. Hogyan értelmezzük azonban a szenvedést? Hogyan vihet minket előre? Frankl több koncentrációs tábor túlélőjeként megtapasztalta a szenvedés számos aspektusát. Fizikai és pszichés meghurcoltatások sorozatát élte át társaival nap mint nap, melyeket csak úgy tudott elviselni, ha értelmet talált benne. Ez számára elveszett szakmai kéziratának újraírását, majd publikálását jelentette. Könyvében megfogalmazza, hogy ahogyan a konfliktusok hozzátartoznak az élethez, ehhez mérten a szenvedés is. Ugyanakkor kiemeli, hogy nem kell feltétlenül sanyarú sorsot élnünk ahhoz, hogy megtaláljuk életünk értelmét. Ha azonban a szörnyű körülményeken nem tudunk módosítani, saját magunkat kell változásra sarkallnunk. Hozzáállásunkkal a fájdalomból erőt, a vesztes hadjáratból pedig fényes győzelmet kovácsolhatunk. Hasonlóan a „félig tele-félig üres pohár“ esetéhez, itt is szemléletformálásról van szó. Ne tévesszük össze azonban a naivitással ezt a fajta pozitív hozzáállást! Nem a problémák szem elől tévesztése a cél! Sőt, épp ellenkezőleg. A maga teljes valójában kell megélnünk a rosszabb időszakokat (is), különben nem lesz értelme. Ha pedig nincs értelme a szenvedésnek, Frankl szerint nincs értelme az életnek sem.
Mit csinál a logoterapeuta?
A logoterapeuta segít meglátni a lehetőségeket, melyek közelebb visznek minket a felelősségteljes, célokkal teli élethez. Ehhez a terapeuta nem pesszimista, sokkal inkább aktivista hozzáállást közvetít. Módszereit a paradox intencióra alapozza, azaz a személy törekvéseinek ellentmondásait igyekszik feloldani. Ha az illető erősen arra koncentrál, amitől fél, sosem fog tudni felülkerekedni problémáin. Sokszor a szorongás gátolja meg a cselekvőt, amit félelmével saját magának generál. Frankl terápiájában elengedhetetlen, hogy a személy kívülről tudjon rátekinteni saját neurózisára, akár humorizálva.
A logoterápia alapvető elveit követve könnyebben átvészelhetünk egy-egy nehéz időszakot. Amennyiben a jelenlegi helyzetben aktív segítségre lenne szükséged, a Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban az online vagy személyes pszichológiai tanácsadás mellett ingyenes eseti tanácsadás igénybevételére is van lehetőség.
Felhasznált irodalom: Frankl, V. E. (2016). Mégis mondj igent az életre!: Logoterápia dióhéjban. Európa Könyvkiadó.
