A felnőtt élet egyik legjelentősebb eseménye a gyermekvállalás. Nagyon sokan készülnek rá. Vannak, akik már elég fiatalon tudják, hogy egyszer majd gyermeket szeretnének. Egy kisbaba születését követően általában ő kerül a középpontba, az egész család körülötte forog. Ma már temérdek kutatás témája az, hogyan hat a gyermek fejlődésére a környezete. Elenyésző hányaduk foglalkozik azonban azzal, hogyan hat az anyaság vagy az apaság a szülők életére, a felnőtt személyiségre. Az éremnek itt is két oldala van.
Sokaknak elengedhetetlen a gyermek a teljes élethez
Ha az embereket megkérdezik arról, milyen fontos fordulópontok voltak az életükben, a szülővé válás az egyik leggyakrabban idézett események közé tartozik, különösen a nők körében. A magyarok döntő többsége is az élet elengedhetetlen részének tartja a gyermekvállalást. Egy nemzetközi kutatásban arra a kérdésre, hogy hozzátartozik-e a gyermek a teljes élethez, a legtöbb országban igen magas arányban válaszoltak igennel, melyet mindkét nem egyaránt fontosnak tart. Magyarországon az átlagosnál is magasabb volt akkor ez az arány:
a nők esetében a megkérdezettek 85 százaléka tartotta lényegesnek a gyermeket a teljes élethez, a férfiaknak pedig közel háromnegyede.
A fenti számok is azt mutatják, hogy kiemelkedő helye van a gyermekvállalásnak életünk várható életeseményei között. Annak ellenére, hogy mekkora jelentősége lehet számunkra a gyermekvállalásnak, bekövetkezte után a kutatások nemcsak a pozitív hatásait, hanem a szülők életére vonatkozó negatív következményeit is kimutatták.
A nem várt nehézségek
A gyermekvállalás olyan életesemény, ami számottevő változásokat hoz a szülők életébe. Nagyon fontos lehet, hogy a megélt boldog pillanatokon kívül arról is lehessen beszélni, mennyi nem várt nehézséggel kell szembenézni egy gyermek születését követően.
A házastársakat felkészületlenül érheti mindaz, ami a gyermekvállalás következtében változásként áll be az életükben.
Az anyaság által a nők családi pozíciójukban megerősödhetnek, ugyanakkor kiszakadhatnak más társas kapcsolataikból, izoláltságuk nőhet, így siker- és örömforrásaik megcsappanhatnak, illetve beszűkülhetnek a gyermekre és a férjre. A férjnek is fontos pozíció juthat, hiszen neki kell mindent pótolnia, ő közvetít a külvilág felé, biztosítja az anyagiakat, ő adhatja az érzelmi megerősítést, viszont számára is megterhelő lehet az új egyensúlyban helyt állni.
A gyermekvállalás negatív következményekkel is járhat a szülők életére
A szülővé válás egy egyedülállóan kettős helyzetet hozhat létre. A szülőknek egyszerre kell megküzdeniük a gyermekvállalással járó stresszforrásokkal, időközben pedig életre szóló élményeket élhetnek meg gyermekeik mellett.
Az empirikus bizonyítékok alapján számos tanulmányból az derül ki, hogy a szülőséghez általában pszichés stressz társul, például a kisgyermekek szülei valamivel nagyobb szorongást élnek át, valamint alacsonyabb a házassággal való megelégedettségük, mint a nem gyermekes házaspároké.A vizsgálatokban a gyermekkel rendelkezők jelentősen magasabb értéket értek el az aggodalom, a stressz és a harag tekintetében, mint a gyermektelenek.
Az eredmények alapján az egyik legnagyobb stresszforrás arra vonatkozik, mennyi időt igényel a gyermek gondozása, és ez nem gyengül a gyermek első néhány életévében. Ez a hatás az apáknál is érvényesül, csak kisebb mértékben. A nők, a fiatal szülők, továbbá az elvált és az egyedülálló szülők még szignifikánsabb nehézségeket élhetnek meg.
Ugyanakkor fontos eredmény az is, hogy ezek a negatív hatások legtöbbször sokkal kisebbek, mint a születés pozitív hatásai, mert a gyermekvállalással járó öröm ellensúlyozni tudja a megnövekedett stresszt, amit a szülőknek okoz. Azt fontos kihangsúlyozni, hogy
a kisgyermekkor mindenképpen kiemelkedő időszak, ebben az életszakaszban ugyanis fokozottan érezhetőek a gyermekvállalás okozta kihívások.
Magyarországi kutatás is igazolni látszik azt, hogy nem csupán pozitív várakozással tekintenek az emberek a gyermeknevelés kérdésére. Egy 2010-es hazai felmérés alapján a 18 és 50 év közötti magyar nők és férfiak 60%-ban gondolták valamennyire úgy, hogy gyermekvállalás nélkül jobban meg tudják valósítani életcéljaikat, és 50%-ban valamennyire egyetértettek azzal, hogy a gyermekvállalással túl sok kötöttség és gond jár együtt.
A gyermekvállalás kimutatott pozitív hatásai
A folyamat kettősségének köszönhetően persze a pozitív hatásokra is találhatunk kutatási eredményeket. Behrman és munkatársai úgy találták, hogy a szülők határozottan boldogabbak, mint azok, akiknek nincs gyermekük.
Az elsőszülött gyermek az anyák boldogságára gyakorol erőteljes pozitív hatást, az elsőszülött fiúk pedig az apa boldogságára.
Eredményeikben érdekes volt az, hogy a további gyermekek nem emelték még magasabb szintre a szülők boldogságát. Nagyon erős kapcsolatot találtak még a boldogság, a párkapcsolat és a gyermekvállalás között. Azok, akik párkapcsolatban élhetik meg a gyermekvállalást, magasabb szintű jóllétről számolnak be, mint azok, akik egyedülálló szülőként nevelik gyermeküket. Ha ez a párkapcsolat boldog, az még tovább fokozza az örömérzetet.
Evenson és Simon kutatásukban arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermekek hatnak a szülők mentális egészségére.
A kisgyermekek ugyan növelik a szorongást, ugyanakkor a felnőtt gyermekek javítják a szülők mentális egészségét.
A kezdeti nehézségek tehát idővel megtérülhetnek, és védelmező hatást fejthetnek ki. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a gyermekvállalás összefüggésben lehet a személyiség fejlődésével is. Az érzelmesség szintje viszonylag stabilnak mutatkozott az évek során a gyermektelen felnőttek esetében, ugyanakkor nőtt azoknál az egyéneknél, akik vállaltak egy vagy több gyermeket. Tehát a gyermekek az öröm és beteljesedés forrásai lehetnek sokak számára, amit az is mutathat, hogy az élettel való elégedettség és az önbecsülés magasabbnak mutatkozik az anyáknál, mint a gyermektelen nőknél.
Összességében megállapítható, hogy a számos nehézség ellenére az új helyzettel való megküzdés a személyiséget érettebbé teheti, hiszen a gyermekvállalás sok öröm forrása lehet, és a továbbörökítés lehetőségét nyújtja. A gyermekvállalás és az azt követő nevelés időszaka eredményezhet olyan állapotot, amikor a nehézségekkel való küzdelem túl nagy kihívásnak tűnhet. Ilyen időszak lehet az, amikor kisgyermek vagy kamasz van a családban. Számos esetben érkeznek párterápiára kisgyermeket nevelő párok, ami szintén jól mutatja, milyen megterhelő időszakot jelenthet ez az életkor. Az örömre árnyék vetülhet, ilyenkor az egyén nem épp a személyisége fejlődését élheti meg. Ugyanakkor ezekkel a nehézségekkel való megküzdés tapasztalatai a későbbiekben a személyiség fontos építőköveivé válhatnak.
Felhasznált irodalom:
Kapitány, B., & Spéder, Zs. (2009). Gyermekvállalás. In Monostori J., Őri P., S. Molnár E., & Spéder Zs. (Szerk.). Demográfiai Portré. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 29–40.
Kapitány, B., & Spéder Zs. (2015). Gyermekvállalás. In Monostori J., Őri P., S. Molnár E., & Spéder Zs. (Szerk.). Demográfiai Portré. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 41-56.
http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.500.9944&rep=rep1&type=pdf
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5505668/
http://ftp.iza.org/dp8793.pdf
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3910586/
http://worldhappiness.report/wp-content/uploads/sites/2/2016/03/HR-V2Ch4_web.pdf
http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.596.372&rep=rep1&type=pdf
http://real.mtak.hu/50717/1/mental.15.2014.1.1.pdf
http://iussp2009.princeton.edu/papers/90839