Noha szülőként sokszor érezhetjük úgy, hogy egy-egy nehezebb nap vagy álmatlan éjszaka alatt éveket öregszünk, a jó hír, hogy a tudományos bizonyítékok ezzel ellentétben azt igazolják, hogy a szülői lét segít fiatalon tartani elménket. Cikkünkben ezúttal ezt a témát járjuk körül.

A 2024 februárjában a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány szerint a szülők agyában bizonyos területek „funkcionális konnektivitása” – vagyis az agyterületek közötti kommunikáció – a kor előrehaladtával nem a megszokott módon csökkent, hanem éppenséggel erősödött. Ráadásul minél több gyermekük volt, annál erőteljesebb volt ez a hatás, ami hosszú távon is megmaradni látszik.

Cikkünkből kiderül:

  1. A legfrissebb kutatások szerint a szülőség fiatalon tarthatja az elmét, mivel erősíti az agyterületek közötti kapcsolatokat.
  2. Minél több gyermeket nevelt valaki, annál aktívabb agyi működést mutattak ki a társas készségekhez kapcsolódó régiókban ez a hatás hosszú távon is fennmaradhat.
  3. Akár szülők vagyunk, akár nem, az agyunk frissességét segíthet megőrizni a rendszeres mozgás, a megfelelő alvás, a társas kapcsolatok és az élethosszig tartó tanulás.

Minél több gyerek, annál fiatalabb agy?

A kutatók egy nagyszabású vizsgálatban több mint 37 000, 40 és 69 év közötti brit felnőtt agyi MRI-felvételeit elemezték a világ eddigi legnagyobb populációalapú idegtudományi adatbázisában. A cél az volt, hogy jobban megértsék, milyen hosszú távú hatásai lehetnek a szülőségnek az agyra — különös tekintettel a funkcionális konnektivitásra, vagyis arra, hogyan kommunikálnak egymással az agy különböző területei.

Az eredmények szerint a szülők agya eltérően öregszik: minél több gyermeket nevelt valaki, annál erősebbek voltak az agyi kapcsolatok azokban a területekben, amelyek a társas kapcsolatokkal, empátiával és a mozgáskoordinációval hozhatók összefüggésbe.

Ezek a kapcsolatok általában gyengülnek az öregedéssel, de a szülőknél éppen az ellenkezőjét figyelték meg.

A hatás mindkét nemnél megjelent, vagyis a pozitív agyi változások nemcsak a terhességhez, hanem magához a szülői szerephez is kapcsolódhatnak. Ráadásul ezek az agyi változások hosszú távon is fennmaradtak.

A kutatók szerint ezek az eredmények arra is utalnak, hogy az agyi kapcsolatok javítása akár olyan embereknél is lehetséges lehet, akiknek nincs gyermekük – például fokozott társas interakció és szociális támogatás révén.

Bár az eredmények ígéretesek, a kutatók óvatosságra intenek

Még nem bizonyított, hogy kizárólag maga a szülőség okozza az agyi konnektivitásbeli eltéréseket a szülők és nem szülők között. A vizsgálat ráadásul csak biológiai szülőkre, és kizárólag az Egyesült Királyságban élőkre terjedt ki, így nem tudni, hogy más családi felállások vagy nevelőszülői szerepek milyen hatással vannak az agy öregedésére.

További, hosszú távú és változatos résztvevőkkel végzett kutatásokra van szükség ahhoz, hogy feltárják, pontosan hogyan segíthet a szülőség megőrizni az agy frissességét.

Egyes szakértők szerint a szülőség során bekövetkező környezeti és társas változások is szerepet játszhatnak ebben a hatásban. A gyermeknevelés például fokozott érzékszervi ingerekkel, nonverbális jelek olvasásával és nagyfokú viselkedési rugalmassággal jár, különösen többgyermekes szülők esetén.

Ez a mentális kihívás és alkalmazkodás hosszú távon védőhatást gyakorolhat az agyra.

Mi segíthet még elménk fiatalon tartásában?

Akár szülők vagyunk, akár nem, vannak bizonyos módszerek, melyek támogathatnak bennünket agyunk fiatalon tartásában. Ha fontos számunkra a szellemi frissesség, az alábbi tevékenységekkel járulhatunk hozzá megőrzéséhez:

Mozogjunk naponta!

A rendszeres testmozgás javítja az agy vérellátottságát, és új kapcsolatokat hoz létre az idegsejtek között. Még egy 10 perces torna is növelheti az energiaszintünket, a koncentrációnkat, a problémamegoldó képességünket és a memóriánkat. Kezdjünk napi 25-30 perces mérsékelt testmozgással, például sétával vagy jógával.

Táplálkozzunk egészségesen!

A mediterrán étrend, amely gazdag gyümölcsökben, halban, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, diófélékben, hüvelyesekben és olívaolajban, segíthet csökkenteni a kognitív hanyatlás kockázatát és javítja az agyunk működését. Kerüljük a magas kalóriájú, feldolgozott élelmiszereket!

Tanuljunk folyamatosan!

Az új készségek elsajátítása erősíti és stimulálja az agyunkat. Kezdjünk el egy új hobbit, tanuljunk meg egy új nyelvet vagy hangszeren játszani. Az új készségek gyakorlása új idegsejteket is termelhet, amelyek védelmet nyújtanak a jövőbeni sejtkárosodás ellen.

Gyakoroljuk a tudatosságot!

A meditáció és a tudatos pihenés segíthet lassítani az agyunk öregedését. A Harvard kutatása szerint nyolc hét meditáció után az agy hippokampusz területe megvastagodott, amely a tanulásért és a memóriáért felelős. Kezdjük napi pár perces meditációval, hogy csökkentsük a stresszt, és javítsuk a mentális egészségünket.

Aludjunk eleget!

A megfelelő alvás legalább napi 6-8 óra, ami segít megújítani az idegsejteket, és tisztítja az agyat a felhalmozódott toxikus anyagoktól. Az alvás javítja a memóriánkat, a döntéshozatalt és a koncentrációnkat. Próbáljunk meg kikapcsolni minden képernyőt legalább egy órával lefekvés előtt, és relaxáljunk olvasással, zenével vagy fürdéssel.

Maradjunk kapcsolatban!

A szoros társas kapcsolatok fontosak az agyunk fiatalon tartásában. A közeli család, barátok és a közösség támogatása segít a boldogabb élet kialakításában, és csökkenti a demencia kockázatát. A társas interakciók fejlesztik a koncentrációnkat, a memóriánkat és a figyelmünket, így az új emberek megismerése is pozitív hatással van a mentális jóllétünkre.

Bár a kutatók óvatosságra intenek, a szülők agyában tapasztalt változások ígéretesek lehetnek a mentális egészség megőrzésében. További kutatások szükségesek, de addig is számos más módszer, például a rendszeres mozgás, az egészséges táplálkozás és a mentális kihívások segíthetnek fenntartani agyunk fiatalos működését. A szülők számára mindezek a tevékenységek extra előnyökkel járhatnak, de bárki számára hasznosak lehetnek.

Orchard, E. R., Chopra, S., Ooi, L. Q., Chen, P., An, L., Jamadar, S. D., ... & Holmes, A. J. (2025). Protective role of parenthood on age-related brain function in mid-to late-life. Proceedings of the National Academy of Sciences, 122(9), e2411245122.

Cullum, C. M. (2002). Keeping Your Brain Young.

Wright, H. N. (2021). How to Keep Your Brain Young: Strategies for Staying Fit, Flexible, and Curious. Harvest House Publishers.