A tanulási motiváció elősegítése szülőként

Az életünk nagy részét tanulással töltjük, így azt mondhatjuk, egy központi szerepet tölt be a létünkben. Az, hogy egy gyermek mennyi időt és energiát szentel a tanulásra, az nagyon sok mindentől függ. Mit tehetünk szülőként, hogy a gyermekünket leginkább támogassuk a tanulásban? Cikkünkből kiderül! 

Az iskolai teljesítmény leginkább az érdemjegyekkel szokták azonosítani. Az, hogy egy tanuló milyen jegyet kap, elsősorban attól függ, hogy mennyi időt és energiát fordított a tanulásra. Ezt pedig a tanulási motiváció fogja meghatározni. Az ezzel kapcsolatos kutatások arra keresik a választ, hogy miért tanulunk. Tanulási motiváció alatt olyan belső feszültséget értünk, amely tanulási tevékenységre késztet, valamint energetizálja, aktivizálja, irányítja és integrálja a tanulást.

Azon tanuló számára, aki motivált, kevesebb pszichés energia kell a feladat elvégzéséhez, magasabb teljesítményt képes elérni, valamint hajlamosabb lesz megfelelő tanulási stratégiát alkalmazni.

Az azonban, hogy kinek mi a hatékony és megfelelő tanulási stílus, egyénileg változó lehet.

Számos kutatás szoros összefüggést mutatott ki a tanulási motiváció és a teljesítmény között. A motiváció befolyásolhatja a teljesítményt, a teljesítmény pedig a motivációt. Ezen keresztül pedig például azt is, hogy a kötelező oktatáson kívül fog-e a gyermek továbbtanulni. Felmerülhet a kérdés, hogy mitől függ az, hogy egy gyermeknek milyen lesz a hozzáállása a tanuláshoz. Réthyné ennek magyarázatára a következő tényezőket gyűjtötte össze:

1. Tanulási stratégiák: megkülönböztethetünk felületes és mély, vizuális, auditív és motoros, valamint holista és szerialista feldolgozást. A megfelelő motiváció kialakulásának szempontjából az a lényeges, hogy a tanuló megtalálja a számára legmegfelelőbb stílust, amivel hatékonyan fogja tudni elsajátítani a tanagyagot.

2. A különböző feladatokhoz való hozzáállás: befolyásoló erővel bír a kudarckerülés és a teljesítménymotiváció tendenciája. Azon tanulók, akik motiváltak a teljesítményükben, a sikerre törekednek, kitartóbbak, az esetleges kudarcokat pedig saját erőfeszítéseik hiányával magyarázzák. Ezzel szemben a kudarckerülőkre jellemző a folyamatos szorongás, amely feladathelyzetben megnövekedhet és gátolhatja a teljesítményt.

3. Tanulási motiváció: A motiváció fogja meghatározni a tanulással eltöltött idő mennyiségét, ez pedig jó előrejelzője lehet a tanulmányi sikerességnek.

4. Tanulói személyiségjegyek: a tanulás sikerességét befolyásoló tényezőket érthetjük alatta. Ilyen például a kreativitás, az extraverzió/introverzió, az együttműködés valamint az énkép.

5. Szociokulturális háttér: A család értékrendje, hogy mennyire támogatják a tanulást és milyen elvárásokat támasztanak felé, nagyban meghatározza a motiváltság kialakulását. Szoros összefüggés mutatható ki az iskolai teljesítmény és a szülők végzettsége között.

6. Szociális igény: a felnőttektől való függést, a velük való azonosulást valamint a csoportba való befogadottságot jelzi. Ezek alapján egy tanuló lehet: alkalmazkodó, alárendelt, autonóm, másokat irányítani akaró egyed.

7. A tanulás során szerzett tapasztalatok: az iskolás évek során szerezett tapasztalatok a tanuló önbizalmának alapjául szolgálhatnak, valamint befolyásolhatják az önmagáról kialakított képet is. Ha a diák elismerésben, dicséretben esetleges kudarc esetén pedig támogatásban részesül, akkor az önbizalma növekedni fog, amely pedig nagyobb fokú motiváltsághoz vezet. Ellenkező esetben a gyermek szorongóvá és negatívvá válik és elveszítheti az érdeklődését a tanulásban.

8. Érdeklődés: egy tárgy iránti rajongás nagyban befolyásolja a tanuló figyelmét és gondolkodását. Azonban egyénileg változó, hogy ki mi iránt érdeklődik. Az érdeklődés nélküli tanulás amotivációt eredményez.

9. Attribúciók: fontos lehet a motiváció szempontjából, hogy az egyén az elért sikereket saját vagy külső tényezőknek tulajdonítjuk. Jellemző az a tendencia mely szerint a sikereket a tanuló saját képességeinek tulajdonítja, míg kudarc esetén külső tényezőkre helyeződik a hangsúly.

10. Aktuális érzelmi állapot: az érzelmi állapot befolyásolja az információk észlelését, feldolgozását valamint elraktározását is. A kreativitás és pozitív érzelmi állapotok növelhetik a tanulás iránti fogékonyságot és motivációt

Hogyan segíthetünk szülőként, hogy gyermekünk motiváltabb legyen a tanulást illetően?

Jutalmazzuk a tanulási tevékenységet! – Érthető ez a szó szerinti értelmében is – kisebb jutalmakkal –, azonban ezekkel óvatosnak kell lennünk, ugyanis a gyermek könnyen hozzászokhat és esetleges megvonása esetén már nem lesz számára jutalmazó tevékenység a tanulás. Sokkal inkább értendő azonban a tanulás támogatására.

Dicsérjünk! – Egy gyermek meg szeretne felelni a szülei elvárásainak, így nagyon fontos, hogy dicséretekkel kifejezzük mi a számunkra kívánatos magatartás. A dicsérés egyik leghatékonyabb formája lehet, ha nem magát a végeredményt dicsérjük, hanem a folyamatot, ami az eredmény eléréséhez vezetett (pl.: „milyen szép papírhajót hajtogattál!” helyett „milyen sokat dolgoztál, hogy ilyen szép legyen ez a papírhajó”)

Hangsúlyozzuk a tanulást fontosságát! – Fontos, hogy gyermekünk láthassa, hogy a tanulás számunkra is fontos, vagy fontos volt ahhoz, hogy eredményeket érjünk el az életünkben. Így sokkal inkább fogja ő is annak titulálni. Kutatási eredmények alapján, ahogy korában is említettük, szoros kapcsolat mutatható ki a szülő iskolai végzettsége és a gyermek iskolai tevékenysége között.

Teremtsük meg a megfelelő körülményeket a tanuláshoz! – Ez a pont magától értetődőnek tűnhet, mégis nagyon fontos, ugyanis a gyermek csak akkor fog tudni hatékonyan tanulni, ha a fiziológiai és pszichés szükségletei is ki vannak elégítve, és egy támogató, segítő környezet veszi őt körül.

Természetesen a tanulási motiváció kialakulásához még számos egyéb tényező is hozzájárul. Nagy szerep hárul még a tanárokra is, valamint arra, hogy mit és milyen módszerekkel tanítanak. Cikkünk célja annak bemutatása, hogy a szülők, hogyan tudnak leginkább gyermeküknek segíteni ebben a kérdésben.