Mindenki tegye a szívére a kezét és vallja be, hogy bizony, sumákolt ő is a kötelező olvasmányoknál vagy másolt olvasónaplót a nagytesóéról. Tény, hogy azok a bizonyos mai fiatalok kevesebbet olvasnak, de a jelenség nem csupán korszakhoz kötődő. Mik az okok és miben rejlik a probléma megoldása?
A kötelezőkről mindenkinek megvan a saját véleménye. Hogy kinek milyen élmény volt az egri vár ostrománál harcolni, debreceni diáknak lenni vagy pesti fiúcsapatokkal háborúst játszani, az változó. Ezek kétségtelenül jó olvasmányok és nem mellesleg fontos irodalomtörténeti alkotások, csak nem feltétlen abban az életkorban, amikor muszáj őket elolvasni. Sokan jönnek rá későn, hogy de jó lett volna akkor több könyvet a kezükbe venni, amikor még egész nyáron ennyi dolguk lett volna a meleg ellen besötétített kis szobájukban. Pedig
az olvasás egy rendkívül hasznos hobbi.
Szó szerint az egyik legjobb kikapcsolódási forma, hisz egy jó könyvben elmerülve kizárhatjuk és elfelejthetjük a külvilágot vagy elüthetjük a várakozás unalmas perceit. Nem mellesleg fejlődik a szókincs, a kreativitás, hogy az adott olvasmány tartalmi hasznát ne is említsük.
A kötelező olvasmány kifejezés hallatán azért elég sokaknak borsódzik a háta még felnőttként is. Egy gyereknek ez a kötelező jelleg, illetve az érdeklődésétől végtelenül messze eső irodalmi témák még könnyebben elveszik a kedvét. Ha kizárólag ilyen élményeket kap az olvasásról és alig társulnak hozzá jó és hasznos érzések – azon kívül, hogy elkerülhető a leszidás a tanárnénitől és megúszható az egyes –, akkor nem csoda, hogy magától nem szívesen vesz könyvet a kezébe az iskolás. Mivel lehet a baj?
Motiváció
Nem mindegy, hogy valaki azért olvas, mert talál benne valami jót vagy azért, mert olvasni kell. Vajon az-e a kötelező olvasmányok célja, hogy megszerettessék az olvasást, vagy az, hogy bizonyos alapműveket ne hagyjunk ki az olvasmányaink közül? A pszichológia elkülönít extrinzik és intinzik, azaz külső és belső motivációt. Ryan és Deci (1958) öndeterminációs elmélete alapján azok a cselekvések fordulnak elő spontán és nagyobb gyakorisággal, amelyeknek belső indíttatásuk van.
A külső környezet – például érdemjegyek – által motivált cselekvések megritkulnak,
ha nincs jelen a kiváltó motívum. Ez tehát nem csak a jelenlegi nebulók olvasási szokásait befolyásolja, hanem mindenkiét, aki valaha iskolába járt.
Hozzáférhetőség
A Z és főleg a most iskolába kerülő és éppen olvasni tanuló alfa generációnak már egyre kevésbé van szüksége az olvasásra a boldoguláshoz, a Google szinte szavak nélkül is megért minket és válaszol minden kérdésünkre. A problémáért itt is joggal okolhatjuk gyorsuló világunkat:
A médiumok arra törekszenek, hogy a fogyasztónak minél kevesebb energiájába kerüljön az információfeldolgozás.
Ezáltal kevesebb a közvetlenül olvasható tartalom, a részletekért mindig kattintani kell. Az írott szöveg gyakran csak a háttérben látható, kevésbé hozzáférhető
Hogyan lehet mégis olvasásra ösztönözni a gyerekeket?
A fentiek alapján érdemes tehát hozzáférhetővé és elérhetővé tenni olvasmányokat a gyerekek számára. Újságokat, képregényeket vagy olyan könyveket eléjük tenni, ami megfelel az ő ízlésüknek és érdeklődésüknek. Leginkább így lehet a motivációt belsővé fordítani, nem a „Magadnak tanulsz, nem másnak” típusú mondatokkal.
Az olvasóvá nevelést is minél előbb el kell kezdeni. Ennek a legkorábbi formája a meseolvasás. Valóban, mesélni fontos, de önmagában nem elég. Érdemes mindig elbeszélgetni a hallottakról, később az olvasottakról, megmutatni, hogy milyen hasznos például utánaolvasni olyan dolgoknak, amiket eddig nem tudtunk, de foglalkoztattak.
Igyekezzünk olyan olvasmányt mutatni a gyerekeknek, ami érdekelheti, ami az ő korának problémáit boncolgatja.
Felmerül a kérdés: A gyerekeket kell közel hozni a klasszikusokhoz, vagy a klasszikusokat a gyerekekhez? Vannak kezdeményezések (link) amelyek az utóbbit tűzik ki célul és kisebb-nagyobb sikerrel. Az igazság itt is valahol az arany középúton van. Szem előtt kell tartani: sem a serdülő, sem a Kőszívű ember nem hibáztatható azért, amiért nem illenek össze. A mi feladatunk megtalálni a metszetet, ahol kényelmesen találkozhatnak és az olvasás örömmé válik.
