A testi és lelki egészségünk fontos értéket képvisel. Ennek fényében természetes, hogy gyakran aggódunk az egészségi állapotunk miatt, aggodalmunk azonban olykor extrém mértékű szorongást is előidézhet. Cikkünkben az egészségszorongás hátterében húzódó – kutatási eredmények által feltárt – főbb tényezőket ismertetjük, amelyek ráirányítják a figyelmet a megelőzés és kezelés lehetőségeire is.
A szorongásos zavarok gyermekkorban és felnőttkorban egyaránt gyakori jelenségek.
Az egészségszorongás, azaz a betegségtől való félelem a testi érzetekhez, illetve azok változásához társuló fokozott feszültséggel járó aggodalom.
A pszichológia tudományán belül általánosan elfogadott tény, hogy a szorongás jeleit leginkább a bizonytalanság és a tehetetlenség érzése válthatja ki. A különböző pszichológiai irányzatok és kutatások a saját értelmezési keretük mentén árnyalják a szorongás és annak speciális megjelenési formáinak hátterét.
Az egészségszorongás biológiai megközelítésén alapuló nézetek szerint a „hipochonder” személyek idegrendszeri sajátosságaikból adódóan fokozott érzékenységgel reagálnak a stresszre. A kognitív viselkedésterápiás szemlélet fókuszában az áll, hogy az egyén negatív módon félreértelmezi a valóság eseményeit, azaz nem a helyzet szorongáskeltő, hanem az, ahogy az érintett egyén a saját maga számára értelmezi az adott helyzetet.
Például bizonyos esetekben normális reakcióként megjelenő fizikai tüneteket (fáradtságot, koncentrációzavart, fejfájást, enyhe bőrirritációt, stb.) az érintett személy tartósan félreértelmezi és valamilyen súlyos betegség tüneteként éli meg. A dinamikus pszichológiai szemlélet pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az önértékelés zavara és a megfelelő támasz hiánya kapcsán megjelenő szorongás, bűntudat és agresszió változatos testi tünetekbe fordulhat.
Csibi Sándor pszichológus és munkatársai által 2023-ban publikált tanulmány szerint az észlelt egészségi állapotunk, valamint az egészségünk kapcsán megjelenő szorongás összefüggésbe hozható az önértékelésünkkel, a koherencia-érzéssel és az észlelt szociális támogatással. Számos kutatás igazolja, hogy a megfelelő önértékeléssel rendelkező személyek nagyobb önbizalommal és nagyobb kontrollal rendelkeznek az életük felett. Kevesebb szorongás jellemzi őket, a fejlődési perspektívájuk általában stabil és pozitív. A különböző kutatási eredmények egyértelműen rávilágítanak arra is, hogy
a jól strukturált, koherens (egységes, a külső és belső folyamatokkal összhangban lévő) személyiség segíti az egyéneket a különböző helyzetek mélyebb megértésében, a környezeti hatások reálisabb értékelésében, az adott helyzetnek megfelelő reagálási módokban,
beleértve a gondolatokat, az érzéseket és a viselkedésformákat egyaránt. Ezzel szemben az alacsony önbecsülés és a negatív énkép számos pszichológiai rendellenességre hajlamosíthat.
A koherencia szerepét az úgynevezett salutogenezis modell is hangsúlyozza. A salutogenezis szemléletmódjának középpontjában az egészség eredete áll, az egészséget rendszerszemléletben értelmezi, ahol az ember és környezete közötti harmónia, összhang élménye alapvető fontossággal bír.
A koherencia annak az átélése, hogy van helyünk és szerepünk a társadalomban, a világban.
A velünk történő események értelemmel bírnak, a felmerülő nehézségeket képesek vagyunk kihívásként kezelni, képesek vagyunk a problémák megoldására. A koherencia a személynek saját magára és a világra vonatkozó olyan meggyőződése, amely szerint a környezetünkben és a belső világunkban zajló események és folyamatok megismerhetőek, érthetőek, kiszámíthatóak és nagy valószínűséggel befolyásolhatóak. Ebben a modellben a krízisek, a problémák nem mindenáron elkerülendő nehézségek, mivel általuk a személyiségfejlődés magasabb szintjére juthatunk. Ez az összhang a folyamatos kihívások közepette is biztosítja az egyensúlyt és a harmóniát.
Az egészségszorongás kialakulásában a társas kapcsolatoknak, a családi környezetnek is fontos szerepe van. Már a két világháború között végzett kutatási eredmények is jelezték, hogy a betegségektől fokozottan tartó személyek szüleire vagy a közvetlen környezetükben lévő más fontos személyekre gyakran jellemző a krónikus panaszkodás, a túlaggódó, betegségekkel címkéző, vagy az elhanyagoló és bántalmazó attitűd, amelyek negatív mintaként szolgálnak a gyermekek számára, valamint hátrányosan befolyásolják az önértékelést, az önbecsülés alakulását. Stresszes szituációkban gyermekek és felnőttek számára egyaránt fontos lenne a biztonságot nyújtó, megnyugtató támasz, amely segíti a reális helyzetértékelést és az átélt negatív érzelmek hatékony kezelését.
Összeségében elmondható, hogy az egészségszorongás csökkentése érdekében érdemes:
- feltárni az egyéni hajlamosító tényezőket,
- segíteni a reális önértékelést és a reális helyzetértékelést,
- fejleszteni az önbecsülést,
- erősíteni a koherencia élményt,
- törekedni a megfelelő érzelmi támaszt jelentő társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására,
- segíteni a hatékony érzelemszabályozást.
Az egészségszorongás hatékonyan kezelhető megfelelő szakember segítségével.
Ha úgy érzed, további támogatásra van szükséged, fordulj Terápiás és Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik pszichológiai tanácsadás keretein belül segítenek neked a nehézségekkel való megküzdésben és az egyensúly kialakításában.
Antonovsky, A. (1985): Health, Stress and Coping. Jossey-Bass Publ., San Francisco.
Csabai Márta (2023): Aggódó testünk. Az egészségszorongástól a belső biztonságig. HVG Kiadó Zrt. Budapest
Sándor Csibi, Mónika Csibi, József Bognár (2023): Preventing Health Anxiety: The Role of Self-Evaluation, Sense of Coherence, Self-Rated Health and Perceived Social Support. International Journal of Mental Health Promotion https://cdn.techscience.cn/files/ijmhp/2023/TSP_IJMHP-25-10/IntJMentHealthPromot-25-10-29390/IntJMentHealthPromot-25-29390.pdf
Skrabski Árpád, Kopp Mária, Rózsa Sándor, Réthelyi János (2004): A koherencia mint a lelki és testi egészség alapvető meghatározója a mai magyar társadalomban 14198126©2004 Akadémiai Kiadó, Budapest. http://real.mtak.hu/58478/1/mental.5.2004.1.1.pdf