Sigmund Freud a pszichológia egyik legismertebb s egyben talán legvitatottabb alakja. Olyan, máig használt fogalmak kötődnek a nevéhez, mint a pszichoanalízis, libidó, elfojtás vagy a freudi elszólás. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy sok elmélete nem állta ki az idő próbáját. Freud vajon a pszichológia egyik legnagyobb személyisége, vagy inkább egy múlt ködébe vesző gondolkodó bolondos elméletekkel? Cikkünkből kiderül!
Talán egyetlen pszichológust sem vesz körül olyan misztikus kultusz, mint Freudot. A köztudatban számtalan téves információ, mítosz és féligazság kering róla. Nézzünk végig néhányat ezek közül.
1. Freud a pszichológia atyja – téves
Noha Freud szerepe a pszichológia fejlődésében vitathatatlan, megalapítása Wilhelm Wundt nevéhez kötődik. Freud a pszichológia egyik máig meghatározó ágazatát, a pszichoanalitikus szemléletet alapította meg. Szintén neki köszönhetjük, hogy a gyerekkori élményeinknek nagyobb jelentőséget tulajdonítunk. Freud a maga korában valóban forradalmi volt, habár elméletei nagyban alapoznak korábbi gondolkodókra, tudósokra.
2. Freud elméletei nem tudományosak - igaz
A tudományosság egyik legáltalánosabban elfogadott definíciója Karl Popperhez kötődik. Szerinte a demarkációs vonal a tudományos és áltudományos elméletek közt az, hogy az előbbiek falszifikálhatóak, tehát elméletben lehetséges olyan tényeket találni, amelyek képesek megcáfolni az adott kijelentést. Vagyis a tudományos elmélet nem magyaráz mindent és annak az ellenkezőjét is.
A pszichoanalitikus nézetek jó részére ez nem igaz. Mivel a tudattalan egy központi fogalma az elméletnek, sok kijelentés egyszerűen falszifikálhatatlan. Vegyünk egy (teljesen fiktív és nonszensz) példát. Tegyük fel, hogy a kedves olvasó azért kattintott rá erre a cikkre, mert tudattalan szorongást érez a szüleivel való viszonyával kapcsolatban. Amennyiben az olvasó azt mondja, hogy igen, ez így igaz, a freudiánus örülhet – hiszen sikerült bizonyítani az elméletet. Amennyiben az olvasó tagad, a freudiánus még mindig mondhatja: persze, hogy nem látja be, hisz erősen kompenzál – s az elméletet ismét bizonyítottuk.
3. Freud szerint minden a szex miatt van - féligazság
A szex köztudottan Freud elméleteinek egy központi eleme. Ahhoz, hogy ezt megértsük, érdemes a saját történelmi kontextusában szemlélni a pszichoanalízis atyját. A viktoriánus kori bécsi elit hölgyek számára, akik Freud páciensi körét alkották, szexualitás elfojtása valóban komoly problémákat okozhatott.
Freud ez alapján valóban túlbecsülte a szexualitás hatását. Néhány elmélete mai füllel (is) meglehetősen abszurd. A péniszirigység (a nők szorongása a fallosz hiánya miatt), az Oedipusz és Elektra komplexus (az ellentétes nemű szülő iránt érzett szexuális vonzalom gyerekkorban) vagy az álmokban fellelhető temérdek fallikus szimbólum ma már nem képezi a pszichoterápiák szerves részét.
Ugyanakkor Freud sem mindent a szexre vezetett vissza. Alapvetően két ösztönt feltételezett az emberi motivációk mögött. Az egyik az életösztön, melyet a szexuális energia vezérel, a másik a halálösztön, melyet viszont az agresszió.
4. Freud fedezte fel a tudattalant – téves
Habár kétségtelenül Freudnak köszönhetjük, hogy ma nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a tudattalanunknak, mint 150 éve, a tudattalan koncepciója nem Freudtól ered. A filozófiában már egy évszázaddal Freud előtt ismeretes volt a fogalom, a pszichológia számára pedig Pierre Janet vezette be a tudattalant.
5. Freud mindenben tévedett – féligazság
Freud elméletei közül rengeteg nem állta ki az idő próbáját. Néhány gondolatát már életében korrigálták, javítgatták a tanítványai. Több gondolata pedig teljesen tévesnek bizonyult. Kétségtelen azonban, hogy ezek a gondolatok is inspirálták a pszichológiát, s Freud későbbi elméleteket alapozott meg.
Viszont voltak olyan elképzelések is a korai pszichoanalízisben, melyek igaznak bizonyulnak. Az, hogy a gyerekkori tapasztalatok befolyásolják a felnőttkori személyiséget, a tudattalan jelentősége, az énvédő mechanizmusok mind olyan gondolatok, melyeket a pszichológia Freudnak köszönhet.
Sigmund Freud elméleteit vitatni lehet, sőt, kell is. Fontos az is, hogy ne azonosítsuk vele az egész pszichológiát: Freud egy a tudományág számtalan neves alakjának. Jelentősége azonban minden kétséget kizáró:
a pszichológia ma nélküle nem az lenne, ami.
A pszichoanalitikus terápia pedig épp olyan hatásos lehet, mint más terápiák.
