Talán nincs is köztünk olyan, aki valamilyen módon, közvetve vagy közvetlenül ne lenne érintett a rákbetegségben vagy annak következményeiben. Nem beszélhetünk eleget a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságáról és a különböző megelőzési lehetőségekről sem. Február 4. a rák elleni küzdelem világnapja.
Amit tudni érdemes magáról a betegségről
A rákos megbetegedések közös jellemzője a szabálytalan sejtszaporulat. A sejt alapvetően csak szükség esetén osztódik, ha megtörtént a szükséges sejtek pótlása, az osztódás leáll. Rákról akkor beszélhetünk, ha ez nem történik meg és a sejt újra és újra továbbosztódik. Ez az osztódás idővel továbbterjedhet más szervekre vagy bejuthat a véráramba, a nyirokrendszerbe, ekkor beszélhetünk áttétes rákról.
A genetikai tényezők mellett a rák kialakulásában döntő szerepe van a szervezetbe jutó rákkeltő, karcinogén anyagoknak is, amelyek a sejteket roncsolva szintén mutációkat idéznek elő. A folyamat ellen a szervezet immunrendszere egy ideig harcol, ha azonban túl sok hibás sejt gyűlik össze, ez az ellenőrző funkció már egyre kevésbé érvényesül. Azon túl, hogy a rákos sejtek gátolják a megtámadott szervek megfelelő működését, szaporodásukhoz, önfenntartásukhoz jelentős mennyiségű energiát vonnak el, ami szintén megbolygatja a szervezet egyensúlyi állapotát.
És hogy miért annyira fontos foglalkoznunk a témával?
Azért, mert bár a világ népességének kevesebb mint 10 százaléka él Európában, mégis itt diagnosztizálják a daganatos betegségek 25 százalékát.
Idehaza a szív- és érrendszeri megbetegedések után a rák a második leggyakoribb halálok. Harminchat európai ország statisztikájának elemzése kimutatta, hogy Magyarország a férfiak összes daganatos halálozási sorrendjében az első, míg a nők összes tumoros halálozási sorrendjében a második helyen áll. A rákbetegségek 30-50 százaléka megelőzhető lenne a különböző rizikófaktorok kerülésével.
Nem hangsúlyozhatjuk eléggé a szűrővizsgálatok fontosságát,
ugyanis a korai stádiumban, időben felfedezett daganatos betegségek gyógyulási esélyei jelentősen jobbak, mint a későn diagnosztizáltaké. Némi reményre ad továbbá okot, hogy noha a daganatos megbetegedések száma folyamatosan nő, az időben történő felfedezésnek és az egyre korszerűbb gyógymódoknak köszönhetően a halálozási arányt az utóbbi 25 évben sikerült szinten tartani, sőt némileg csökkenteni.
Mik a kerülendő rizikótényezők?
Kutatási eredmények szerint a rákra leginkább hajlamosító tényezők a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, az elhízás, az egészségtelen étkezés, a kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a városi légszennyezés, az ionizáló vagy UV-sugárzás, a HPV-fertőzés és a mozgásszegény életmód. Ezek elkerülésével tehát akár 30-50 százalékkal csökkenthetjük a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét.
Miért jelent pszichológiai szempontból kihívást a betegség?
Nemcsak magával a betegséggel való megküzdés jelenthet pszichológiai kihívást, de a rák kialakulásától való félelem, azaz a carcinophobia is megnehezítheti mindennapokat. Ilyenkor az egyén jelentős félelmet él át a betegség esetleges kialakulásával kapcsolatban és bármilyen jellegű betegség hátterében rákos elváltozást feltételez. Az aggodalom saját magával, családtagjaival és környezetével kapcsolatban is felléphet.
Daganatos megbetegedések esetén ongoing traumáról beszélünk. Ilyenkor ugyanis a beteg a diagnosztizálásától kezdve folyamatosan újabb stresszfaktorokat él át,
nem egyszeri kihívás és nem ugyanaz ismétlődik, hanem traumatikus események sorozata, ami állandó bizonytalanságban tartja a beteget.
Amellett, hogy szembe kell néznie az élet végességével, a kezelések fizikailag és mentálisan is megviselik. Emellett a betegség lefolyása nemcsak az egyénre, de a közvetlen környezetére is erőteljes hatást gyakorol.
A betegséggel való megküzdés egyénről egyénre eltérő, ahogy magának a betegségnek a lefolyása is sokféle lehet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy
a diganózisközléskor minden betegnél jelentkeznek elhárító mechanizmusok,
melyek akkor okoznak problémát, ha fixálódnak. Ilyen mechanizmusok lehetnek például a tagadás, a regresszió, a deperszonalizáció, a projekció és az elfojtás.
A megküzdéshez vezető első lépcsőfok ugyanakkor a betegség tényének elfogadása. Következő lépésként fontos a remény és lehetőleg az optimizmus megőrzése, ugyanis azok, akiknek ez sikerül, jobban alkalmazkodnak a betegségükhöz és a kutatások szerint a gyógyulási esélyeik is jobbak.
Ahogy az élet többi területén, úgy rákbetegség esetén is fontos, hogy az érzelmek ne legyenek elfojtva, számos tanulmány kimutatta ugyanis, hogy azok a betegek, akik kifejezik érzelmeiket és aggodalmaikat, jobban alkalmazkodnak a pszichológiai helyzetükhöz, mint azok, akik hajlamosak elfojtani érzéseiket vagy elhallgatni azokat.
Diagnózisközlés után a betegnek különösen, de a családtagoknak, közvetlen környezetnek is segíthet, ha a nehézségek feldolgozásához szakember segítségét veszik igénybe. Mind közül talán a legnehezebb lépés, a halállal való megbékélés, hogy az ember ne érezze úgy, kudarcot vallott, ha meg kell halnia.
A halállal való szembenézés mélységesen személyes és eredendően nehéz: a túlélési ösztönünk folyamatosan harcol ellene.
Az élet elvesztése és mindaz, ami ezzel jár, elviselhetetlennek tűnik, és a legtöbbünk számára a halál túl borzalmas ahhoz, hogy akár csak belegondoljunk. De lehetséges megbékélni a halállal, és azoknál a betegeknél, akik ezt megteszik, elcsendesülnek a belső viharok és megtapasztalják a békét.
Alapvetően elmondható ugyanakkor, hogy ami a rák diagnózisa előtt átsegített a nehéz időszakokon, az most is segíthet enyhíteni az aggodalmakat. Ilyen lehet egy közeli barát, egy megtartó vallási közösség vagy egy kedvenc tevékenység.
A legfontosabb tehát a megelőzés, a rizikófaktorok kerülése és a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel, de a már kialakult betegség esetén is számos megküzdési stratégia lehet segítségünkre.
Elmélyednél a témában? Május 7-én két kiváló, több évtizedes tapasztalattal rendelkező szaktekintéllyel, dr. Bányai Éva hipnóziskutató pszichológussal és dr. Schwab Richárd gasztroenterológus kutatóorvossal beszélget szakemberünk, Farkas Vera pszichológus, akinek doktori kutatási témája az élet értelmének keresése. Az előadás bevételével a nőgyógyászati daganatok ellen küzdő Mályvavirág Alapítványt támogatjuk, a daganatos betegséggel élő számára a belépés díjtalan. További információt itt találsz.