Napjainkban egyre többet lehet arról olvasni közérthető formában, hogy a különböző tudományágak és azok képviselői hogyan tudják segíteni a sportolókat, a sportcsapatokat és a sportszervezeteket céljaik elérésében. Hazai szakembereket kerestünk fel, hogy mutassák be saját területük kapcsolódásait a sport világához. Menedzser, dietetikus, erőnléti edző, adatelemző és pszichológus válaszolt kérdéseinkre.
A megkérdezett szakemberek
• Dr. Sáfár Sándor egyetemi adjunktus, Testnevelési Egyetem, Edzéselméleti és Módszertani Kutató Központ
• Shenker-Horváth Kinga dietetikus, táplálkozástudományi szakember Msc, Testnevelési Egyetem Sport-táplálkozástudományi Központ
• Tóth György Jr. sportmenedzser, a Career Sport Management iroda alapítója
• Sportszektorban dolgozó adatelemző
• Kovács Kristóf pszichológus, Mindset Terápiás és Tanácsadó Központ
Tudományág
Első kérdésünk arra vonatkozott, hogy az adott tudományág hogyan tudja segíteni a sportéletet.
„Én az a személy vagyok egy sportoló életében, aki azontúl hogy népszerűsíti őt és a sportágát, összefogja a sportoló személyéhez köthető feladatokat” – véli Tóth. Ez magában foglalja, hogy ellát PR feladatokat, irányítja a kommunikációt, olykor asszisztensként funkcionál, és egyébként ötletdoboz, beszélgetőpartner vagy barát egyaránt. A napi munkája éppen ezért csak hosszasan foglalható össze, de úgy gondolja, hogy nagy terhet vesz le sportolók válláról, amely azt eredményezi, hogy csak és kizárólag azzal foglalkozhat a sportoló, amivel szeret: sportolhat.
A dietetikus szerint a sikeres sportteljesítmény a hatékonyan összeállított edzésterv és edzésmunka mellett számos más tényezőn is múlik, mint például a mentális felkészültség, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, valamint a sporttáplálkozás. A sporttáplálkozás a rendszeresen, illetve versenyszerűen sportolók tápanyagbevitelére, valamint folyadékfogyasztására irányuló ajánlásokat tartalmazza. A sporttáplálkozás lényege a sportágnak megfelelő és egyénre szabott táplálkozás, valamint folyadékbevitel – a maximális fizikai teljesítmény és az optimális regeneráció érdekében. Shenker-Horváth szerint az élsportolók egyéni szükségleteinek figyelembevételével összeállított táplálkozási stratégia a sportteljesítmény növelését eredményezi.
Dr. Sáfár elmondása alapján az erőnléti edző és a sporttudományi szakember a szakmai stábot segíti a terhelési összetevők optimalizálása érdekében. A minőségi munka alapja, hogy individuálisan terhel a változékonyságot figyelembe véve.
Minél több mérési adat áll rendelkezésre, annál nagyobb és jobb a rálátása egy szakembernek,
jobb iránymutatást alkalmazhat. A szakmai stáb felépítése fontos jelölő. Ha a vezetőedző a meglévő és objektív adatokra támaszkodik, akkor a skaláris adatok felhasználásánál és visszaforgatásnál van a legnagyobb szerepe az erőnléti edzőnek.
Az adatelemző úgy látja, hogy az adatelemzés a labdarúgásban és a legtöbb sportban szinte a világ minden táján még csak gyerekcipőben jár. A legtöbb helyen Nyugat-Európában egy fő állású munkatárs dolgozik – ha egyáltalán foglalkoztat valakit a klub – ezen a területen. Persze akadnak ez alól is kivételek, mint például a Liverpool futball csapata, ahol az Ian Graham vezette adattudós csapat négy főből áll. Munkájuk az egész klub működésére kiterjed, de az átigazolások, a sporttudomány és az egészségügy azok a területek, ahol leginkább tudják segíteni a hatékonyabb munkavégzést.
A sportpszichológia egyre inkább kezd bekerülni a közgondolkodásba. „Valami nem volt rendben a fejekben”, „a másik csapat/versenyző bírta jobban mentálisan” – megannyi olyan nyilatkozat, amelyek hallatán a szakemberek megszólítva érzik magukat. Egyre több pozitív jelet lehet látni a sportpszichológiai felkészítés alkalmazása terén, hiszen egyre több sportág tájáról hallani, hogy valamelyik kolléga segítségét kérik. Sőt vannak olyan kollégák, akik tudatosan egy meghatározott sportág céljainak segítése céljából képzik magukat. Fontos megjegyezni, hogy a sportpszichológiai intervenciók kettős célt szolgálnak: a teljesítmény optimalizálását és a jóllét növelését egyaránt.
Minden szakember egyetértett abban, hogy a többiek munkája a sajátjukhoz hasonlóan fontos –
holisztikus nézőpont szükséges a vezetők és a sportolók támogatásának érdekében.
Ezt követően arra kerestük a választ, hogy szakemberként pontosan hogyan lehet segíteni a sportolókat.
Szakértelem
Gyuri egy személyes példát hozott erre a kérdésre. Meglátása szerint egy sportolónak, aki ebből a tevékenységből él, napi négy-hat óra edzés és a közte szükséges pihenőidő mellett nincs ideje azon gondolkodni, hogyan adja el magát. A sportoló sikerét abban mérik, hogy a versenyeken, ahol elindul, milyen eredményeket ér el. Ezzel szemben a sportmenedzser eredményességét többek közt abban mérik, hogy a sportoló által elért eredményeket és magát a személyiségét milyen hatásfokkal tudja „értékesíteni” – a média, a partnerek felé, megannyi irányba, hogy a sportolásához minden háttér biztosítva legyen. „Ez a kettő nagyban összefügg, és a legnagyobb kérdés az, hogy hogyan tudjuk a különböző területeket összekapcsolni és az egymást erősítő szinergiáikat kihasználni! Jelenlegi legjobb példám Galambos Péter Európa-bajnok evezősünk, akivel egy éve kezdtünk el azon dolgozni, hogy a sportolót és az eredményeit konvertáljuk médiamegjelenésekre és együttműködő partnerekre. Természetesen még van mit dolgozni, de azt hiszem Petit összeraktuk, együtt!”
A sporttáplálkozás teljesen individuális – mondja Shenker-Horváth –, léteznek ugyan általános ajánlások, ám ezeken túl az optimális energiamennyiség, azon belül is a szénhidrátok, fehérjék, zsírok, valamint a vitaminok és ásványi anyagok értéke mindig egyénre szabott. Az energia- és tápanyagigényt számos tényező befolyásolja, pl. a sportoló életkora, neme, genetikája, testsúlya, testösszetétele, sportága, táplálkozási preferenciája, időbeosztása, egészségi és edzettségi állapota, környezeti tényezők, felkészülési- és versenyidőszak. Az egyéni szempontok alapján kidolgozott sportágspecifikus táplálkozási tervvel
támogatjuk a sportolókat versenyhelyzetekben, a felkészülés és a regeneráció során,
továbbá segítjük a sportolók eligazodását a divatos étrend-kiegészítők biztonságos alkalmazásában. A sportoló étrendjének körültekintő optimalizálása kivédi a táplálkozással összefüggő, fáradtsághoz és a teljesítmény csökkenéséhez vezető tényezőket, mint például a dehidratáció, a glikogénraktárak kiürülése vagy a vércukorszint csökkenése. Továbbá ez megelőzi az éhségérzetet, hozzájárul a terhelésadaptációhoz, valamint fontos szerepet tölt be a betegségek, sérülések kockázatának csökkentésében és az egészség megőrzésében is.
Leggyakrabban az erőnléti edző kezdi a játékosokkal, sportolókkal a kontakt munkát, edzéseket. Ez alapján a játékosok pillanatnyi sportformáját is fel tudja mérni. Ha szabad keze van a szakmai stábban, akkor akár ott azonnal változtatási kéréssel fordulhat a vezetőedző felé (túledzés külső jegyei). A másik legfontosabb feladat továbbá, hogy valós időben tudja a játékos minőségi munkáját értékelni (mennyire mutatja a fáradás jeleit). Egy mérkőzés alatt a beszűkült mozgást, illetve az egyéb külső jeleket is rögzítheti, továbbá megerősítheti az edző változtatási szándékát.
Az adatelemző szerint a Liverpool futball csapatának átigazolási piacon mutatott hatékonyságán lehet leginkább tetten érni szakmájának hatékonyságát, hiszen az elmúlt években szinte alig volt rossz igazolása a klubnak, ami elképesztő teljesítmény szemben a korábbi trendekkel. Olyan adatbázist építenek, ahol nagy mennyiségű, historikus adattömbök állnak rendelkezésre, amelyet kielemezve segíteni tudják a hatékonyabb döntéshozatalt. Az elméleti fizikából doktorált Grahammel korábban a New York Times is készítette egy nagy interjút, ahol az angol részletesen bemutatta munkáját.
A sportpszichológiai módszerek legnagyobb része sportágfüggetlen,
mindazonáltal remekül az adott sportágra vagy sportolóra szabható. Fontos része a folyamatnak a pszichoedukáció, amelynek keretében a sportoló információkat kaphat arról, hogy test-lélek-teljesítmény milyen összefüggésben vannak egymással. Egyik leggyakoribb elem a megfelelő légzés és relaxációs technika megtalálása. Továbbá sokat segítenek a sportolók felkészítésében különböző kognitív viselkedésterápiás és neuro-lingvisztikus programozás területéről származó elemek – melyek a gondolatok strukturálását és megfelelő használatát segítik elő. Nem titok az sem, hogy a sportpszichológia eszköztárának egy részét különböző vizualizáció vagy imagináció alapú elemek alkotják, ezek segítik elő a fejben való edzés mikéntjének elsajátítását. A szakemberek elsődleges célja bizonyos technikák megtanítása, amelyek révén a sportoló közelebb kerülhet az ideális és kiegyensúlyozott teljesítményhez.
Problémakörök
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen jellegű megkeresések érkeznek a sport világból a szakemberek felé, melyek azok a problémák, amelyek leggyakrabban előkerülnek ilyenkor.
A menedzser számára a legjelentősebb, hogy a sportolók pályafutásukhoz együttműködő partnereket keressenek. Gyuri szerint ez viszonylag egyszerű kérdésnek tűnik, ám ehhez elég hosszú és rögös út vezet! Ezt sportolóként nem feltétlenül látja át mindenki. Tapasztalatai szerint
a sport és az üzlet világa kéz a kézben járnak, de a szereplők nem felcserélhetőek.
Úgy látja, hogy egy vállalkozó szemében a sportoló sportoló, az edző pedig edző marad, és a sport iránti szeretetéből vagy rajongásából adódóan nem feltétlen üzleti partnerként tekint az említett személyekre – ez a közös munka hatásfokára van kihatással.
A dietetikushoz leggyakrabban a testzsírcsökkentés és az izomtömegnövelés céljából fordulnak a sportolók. Az étrend-kiegészítők elterjedése miatt ezek használatával kapcsolatban is számos kérdés érkezik Shenker-Horváth felé. Eddigi tapasztalatai alapján sokan nem megalapozottan, a szükséges, biztonságos, hatásos elvet követve alkalmaznak készítményeket. A sporttáplálkozásban nem csupán az számít, hogy mennyit eszünk, a mit és a mikor szintén jelentősen befolyásolják a teljesítményt, ezért a legnépszerűbb kérdések közé tartozik az is, hogy a sportolók mit egyenek edzés előtt, közben és után.
Dr. Sáfár arról számolt be, hogy az
erőnléti edzők felé az egyik leggyakoribb kérés a sérülés utáni visszatérés gyorsítása,
illetve ehhez kapcsolódóan a preventív sérülésmegelőző programok kidolgozása. Gyakran előtérbe kerül még az általános vagy kondícióspecifikus képesség fejlesztése a teljesítménynövelés érdekében. További gyakoribb kéréskörök: a mért adatok pontosan mit is jelentenek konyhanyelven; hogyan kezeljük az általános fáradságot; ennek mik az operatív lépései; miként lehet javítani az alvásminőséget; továbbá a mobilizáció és a hajlékonyság, valamint a ROM (range of motion) optimalizálása.
A korábban említettekből is látszik, hogy az adatelemzők munkájuk során kevésbé vannak kapcsolatban magukkal a sportolókkal, inkább a döntéshozókat és az (videó)elemzőket segítik, biztosítva a lehető legeredményesebb döntéshozatalhoz szükséges megfelelő mennyiségű és minőségű információt.
Vannak, akik érdeklődésből vagy pont épp szkepticizmusuk miatt mennek el, hogy megnézzék mire is jó a sportpszichológiai tanácsadás. Egyes esetekben egyesületek, szövetségek a felkérők, tehát a sportolók egyfajta plusz lehetőségként találkoznak a mentális felkészítéssel. Általánosnak mondható az, hogy a sportoló úgy érzi, nem tudja kihozni magából a maximumot vagy nem tud túljutni egy bizonyos szinten. Gyakran merülnek fel olyan témák is, amelyek nem a sporthoz kapcsolódnak, ugyanakkor a sportteljesítményre fejtik ki negatív hatásukat – ilyen lehet valaminek vagy valakinek az elvesztése, valamilyen megterhelő magánéleti esemény vagy egy régóta hordozott lelki teher.
A legizgalmasabb rész
Végül pedig arról érdeklődtünk, hogy szakemberként munkájuk melyik részét élik meg a legizgalmasabbnak.
A menedzser számára a legizgalmasabb rész, amikor kint van terepen. Részt vesz a sportolók mindennapjaiban így számára azok a percek, órák a legérdekesebbek, amikor edzésen vagy megmérettetésen vesz részt személyesen. „Egyszerűen akkora nagy adrenalinfröccs, hogy leírni sem lehet. Nagyon szurkolok nekik, és
ilyenkor teljesen átszellemülök.”
A leghálásabbnak pedig azokat a pillanatokat tartja, amikor bejelent a sportolók számára egy-egy új együttműködő partnert.
„A táplálkozástudománynak egy speciális, összetett és különleges területe a sporttáplálkozás, melynek minden részét nagyon szeretem” – osztotta meg velünk Shenker-Horváth. „Izgalmas feladat, hogy a dietetikai tanácsadások során kreatív, színes, a mindennapokban is alkalmazható gyakorlati tanácsokkal, valamint a legújabb tudományos ajánlásokon nyugvó elméleti tudással lássuk el a sportolókat, edzőket, szakembereket a sporttáplálkozás alapelveiről, a sportágspecifikumokról, a kockázatmentes étrend-kiegészítő alkalmazásról és a teljesítményfokozás lehetőségeiről, ezáltal is hozzájárulva a sportsikerekhez.”
„Alkotás a sport művészetén keresztül” – vallja Dr. Sáfár. „Felépíteni egy sportolót, pszichoszomatikus változókat figyelembe véve. Újraépíteni egy sportolót a sérülésből úgy, hogy a korábbi állapotához képest a cél a magasabb teljesítmény lentebb adása. Egyénekből csapatokat kovácsolni a poszt-specifikus változók egymáshoz illesztésével.”
„Annak feltárása, hogy kit, hogyan, milyen eszközzel lehet a céljai felé előremozdítani. A technikák személyre szabása, ezek segítségével a sportolókban lévő gátak feloldása. Illetve kifejezetten izgalmasnak tartom a csapatokkal való együttműködést” – mondta Kovács.
***
Ez az írás a Mindset Sportpszichológia és a Career Sport Management iroda közös munkája alapján megalakuló cikksorozat VIII. része. Cikksorozatunkban foglalkoztunk már a megfelelési kényszerrel, az edző-tanítvány kapcsolattal, illetve a koronavírus sportolókat érintő mentális kérdéseivel.
A Mindset Sportpszichológia és a Career Sport Management közösen együtt dolgozva olyan témákat járnak körül, amelyek a sportolók napi életében jellemzően jelen vannak. Ez egy havi rendszerességgel megjelenő, sportmenedzseri tapasztalatokra alapozó cikksorozat, melyben a sportolók kihívásait, problémáit, örömeit pszichológiai szemmel vizsgáljuk meg.
A cikkekben átfogó magyarázatot igyekszünk adni sportolóknak, sportvezetőknek, edzőknek illetve azoknak, akik alapjában véve érdeklődnek a sportpszichológia iránt. Fontos azonban, hogy e cikkek nem helyettesítik a személyes pszichológiai konzultációkat, de reméljük, hogy a témák alapot adnak majd arra, hogy a korábban említett személyek is megfelelően foglalkozzanak a mentális egészséggel.
