„Aludj csak, én álmodom” – avagy hogyan segítenek bennünket álmaink?

Ha valaki megkérdezné, mit szerettünk legjobban a gyermekkorunkban, akkor biztos, hogy eszünkbe sem jutna a délutáni alvást említeni. Felnőttként azonban már tudjuk, hogy mekkora kincs lehet néhány órányi pihentető alvás. De vajon a regenerálódáson túl milyen hasznos szerepe van az alvásnak, és ezen túlmenően, milyen jelentőséggel bírnak az álmaink? Cikkünkben ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Életünk kimagaslóan nagy részét töltjük alvással. Ez egy olyan alapvető emberi szükséglet, mely a fizikális és a mentális egészségünk szempontjából is rendkívül fontos. A fizikai feltöltődésen és a mentális pihenésen túl azonban számos más előnye is van ennek a látszólag tudattalan állapotnak.

Mi történik pontosan az éjszaka során?

Az alvásnak alapvetően két nagy szakaszát különítjük el: a NREM és a REM-fázist. Az előbbit további négy alszakaszra lehet bontani. Az első periódus az alfa állapot, melyet gyakran meditáció során is sikerülhet elérnünk. Ebben a szakaszban nem ritka az élénk érzetek észlelése. Ilyen például, amikor a zuhanás érzésére riadunk fel, vagy amikor izmaink akaratlanul összerándulnak. Ezután következik a második szakasz, mely közel 20 percig tart; a testhőmérsékletünk ekkor csökkenni kezd, szívverésünk lassul. A harmadik fázis a felületes és a mély alvás közötti állapot (a delta agyhullámok ekkor kezdenek megjelenni), majd végül elérkezünk a negyedik fázisba, melyet mély alvásnak vagy delta-alvásnak is neveznek.

Az alvás másik nagy szakasza a REM-fázis, mely során a szívverésünk és a légzésünk felgyorsul, testünk azonban sokkal inkább nyugalmi állapotba kerül, úgy is fogalmazhatnánk, hogy szinte lebénul. Ez az álmodás szakasza. Képek a korábbi szakaszokban is megjelenhetnek (főleg az első szakaszra jellemző ez), de a tényleges álmodás ekkor történik. Az alvás fázisai meglepő módon nem sorrendben követik egymást: az első négy szakasz után, újból a harmadik, majd a második szakasz következik, és csak ezután jutunk el a REM-fázis állapotába, ahol már az álmok várnak ránk.

Miért is fontosak az álmok?

Arra a kérdésre, hogy mi az álmok célja, többféleképpen is válaszolhatunk. Freud az álom szerepét abban látta, hogy

ez a híd, amelyen át eljuthatunk a tudattalanig, ahol rejtett vágyaink és gondolataink lapulnak.

Jung ezzel ellentétben azt vallotta, hogy az álmok olyan nyílt üzenetek, melyről az egónk nem enged tudomást venni. Éjszaka megjelenő álomképeinknek, illetve magának az alvásnak is számos funkciója van. A regenerálódáson túl segít bennünket, hogy jobban teljesítsünk a szellemi feladatokban, megkönnyíti az érzelmeink feldolgozását, hozzájárul ösztöneink kiélezéséhet, de még a tanulást és a teljesítményt is javíthatja. Az alábbiakban ezeket fogjuk közelebbről áttekinteni.

„Aludjunk rá egyet!”

Mindenki számára ismerős a szituáció, amikor a vizsga előtti utolsó éjszaka még a tankönyveket bújjuk összeszedve az utolsó információmorzsákat, melyek másnap életmentőek lehetnek. Ez gyakran a pánik időszaka, és amikor már végképp úgy érezzük, hogy semmit sem tudunk, kissé aggódva ugyan, de nyugovóra térünk. Másnap reggel azonban meglepődve tapasztaljuk, hogy a tegnapi anyag mintha rendszereződött volna az agyunkban reggelre. Ennek a jelenségnek az elméleti hátterében az áll, hogy alvás során az aznapi információk konszolidálódnak és tartós memórianyommá alakulnak át, így az alvás tényleg segítheti a tanulás folyamatát.

Ezt a fajta tanulási mechanizmust kísérletek is igazolják. Egy kutatásban arra kérték a résztvevőket, hogy próbálják meg memorizálni egy labirintus útvonalát. A tanulási folyamat után az egyik csoport másfél órát aludt, a másik csoport pedig másfél órán át videókat nézett, és ezek után újból arra kértek mindenkit, hogy próbáljanak meg kiutat találni a labirintusból. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik aludtak, szignifikánsan jobban teljesítettek a feladatban. Sőt, mi több, azok, akik alvás során a labirintusról álmodtak, tízszer jobban teljesítettek még azoknál is akik szintén aludtak, de nem számoltak be efféle álmokról.

A kreatív problémamegoldás eszköze

Az álmok a hétköznapjainkban jelentkező problémáinkra is megoldásokat kínálhatnak. Álmaink során mindent tágabban értelmezünk, új kapcsolódásokat alakítunk ki egyes dolgok között, és ezek az üzenetek ébrenlét során is hasznosak lehetnek.

Előfordulhat, hogy egy minket sokat foglalkoztató problémára álmunkban találjuk meg a választ.

Ez persze nem ilyen egyszerű, hiszen az álmok tartalmát értelmeznünk is kell. Ehhez segíthet, ha ébredés után egyből leírjuk az álmunkat, és megpróbáljuk interpretálni, hogy vajon számunkra milyen jelentést hordozhatnak az éjszaka megjelenő képet. Ha úgy érezzük az álmok megfejtése túl nagy kihívást jelent számunkra, akkor beszéljük meg azokat egy ismerősünkkel vagy esetleg keressünk fel egy szakembert, akinek a segítségével értelmezhetjük álmaink lehetséges jelentéseit. A híres német kémikus, Freidrich A. Kekulé, elmondása szerint egy álom során jött rá a benzolmolekula szerkezeti felépítésére, melyre a kutatók már jó ideje keresték a választ. Egy este kígyók jelentek meg álmában, majd az egyik kígyó a saját farkába harapott és forogni kezdett: így jött rá, hogy a szénatomok gyűrűként kapcsolódnak össze a benzol szerkezetében.

Az álmok érzelemfeldolgozó szerepe

Az álmok nemcsak az információk, hanem az érzelmeink feldolgozásában is segíthetnek bennünket. Sokszor előfordul, hogy szeretnénk megszabadulni zavaró, negatív gondolatainktól, de ha a hétköznapok során elnyomjuk ezeket az érzéseket, azok az álmainkban köszönnek vissza. Egy 62 személyt vizsgáló kísérletben a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy azok, akik az ébrenlét során hajlamosabbak elnyomni gondolataikat és érzéseiket nagyobb arányban számoltak be álmaik során a mindennapokból visszaköszönő negatív gondolatokról. Az érzelmekkel való megküzdést tehát nem lehet csak úgy félretenni, vagy egyszerűen a szőnyeg alá söpörni. Ha ez az ébrenlét során gondot okoz számunkra, akkor álmaink veszik át az irányító szerepet.

A már fent említett REM-fázisban lehetőségünk van újra feldolgozni előző napi emlékeinket. Az alvás ezen szakaszában az agyunk nem termel noradrenalin hormont, amely ébrenlét során az „Üss vagy fuss!” válaszreakció kialakításáért felelős (tehát alapvetően az éberség kialakításában játszik fontos szerepet). Ezzel szemben az érzelmekért és a memóriáért felelős agyterület fokozott aktivitással működik ilyenkor, és e két tényező együttese azt eredményezi, hogy a minket felzaklató emlékeinket egy nyugodt és biztonságos közegben újból fel tudjuk dolgozni.

Félelmeink leküzdése

Álmaink során a legfélelmetesebb szituációkon is felülkerekedhetünk. Ez azonban leginkább a tudatos álmodással érhető el. Képzeljük el, hogy rettegünk a nyilvános beszédektől. Amint kilépünk az emberek elé, izzad a tenyerünk, remeg kezünk-lábunk (a hangunkról már nem is beszélve), a szívünk majd kiugrik a helyéről, és félünk, hogy nevetség tárgyává válunk. Ha ez álmunkban történik velünk, akkor viszont semmi veszítenivalónk nincs. Ha tudatosíthatjuk magunkban, hogy ez nem a valóság, akkor megpróbálhatjuk visszaszerezni a kontrollt és uralhatjuk, irányíthatjuk a helyzetet. Tudatos álmodás során gyakorolhatjuk azt, amitől a való életben annyira félünk, és ezáltal valós helyzetekben is javulhat a teljesítményünk, csökken a félelmünk.

Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy az alvás nem csupán a pihenésünket szolgálja, és álmaink pedig nem egyszerű, légből kapott, megfejthetetlen képek sorozata, melyekre vagy emlékszünk ébredés után vagy sem. Legyen szó akár új információk megtanulásáról, kreativitásunk fejlesztéséről vagy félelmeink legyőzéséről, bízzunk az álmainkban, melyek segítséget nyújthatnak ebben. Szép álmokat mindenkinek!